176 évvel ezelőtt harcba indult a magyar nép függetlensége és szabadsága kivívásáért – Izsákon is összegyűltek, hogy együtt emlékezzenek az 1848-49-es szabadságharc hőseire március 15-én délelőtt 10 órakor. A városi megemlékezést hagyományosan a Táncsics Mihály Művelődési Házban, majd az előtte lévő főtéren a ‘48-as emlékműnél tartották.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója tiszteletére rendezett városi megemlékezésen Prof. Dr. Zakar Péter történész a Szegedi Tudomány Egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese mondott ünnepi beszédet. Beszédében elmondta, hogy március 15. az az ünnep, mely 176 esztendő után is ugyanazt jelenti a magyaroknak: a nemzeti összetartozást.
„Mit is ünneplünk március 15-én? Talán Vajda János egykori honvéd hadnagy, a márciusi ifjak egyike visszaemlékezésére szeretnék utalni, aki 1868-ban jóval a forradalmat követően már a dualista Magyarországon papírra vetette visszaemlékezéseit. Biztos nosztalgikus hangulatban is volt mégis nagyon eltalálta, hogy miről van szó „Hitka árkádiai idők voltak ezek, amikor a tisztesség, a becsület, a tehetség határozta meg valakinek a tekintélyét, hogy milyen szolgálatot tudott tenni a hazájának” idézte Vajda szavait. A nagy író Mikszáth Kálmán úgy jellemezte a márciusi ifjakat, idézem: „Bizony csupa szegény ördögök voltak ezek”. Bizony, hiszen középrétegből származó fiatalok voltak, és az kötötte össze őket, hogy rajongtak a francia forradalom eszméiért, valamint az, hogy író emberek voltak, különösen Vahot Imre Pesti Divatlapja és Jókai Mór által szerkesztett Életképek körül gyülekeztek; ezekbe a lapokba írtak”- mondta Prof. Dr. Zakar Péter.
A forrongó Európában 1848 tavaszán Párizs és Bécs után Pesten is kitört a forradalom. Költői azonban nemcsak tollal – fegyverrel is harcoltak. A mára már történelmivé vált események egyes részleteit a Táncsics Mihály Általános Iskola 6. évfolyamos tanulói elevenítették meg a művelődési ház színpadán. Felkészítő tanáraik: Szabó Krisztina és Schwalmné Kurdik Ágnes voltak.
Majd a civil szervezetek, intézmények, pártok a szép márciusi napsütésben megkoszorúzták a Kossuth téri ’48-as emlékművet. A kegyelet koszorúját a város önkormányzata nevében Dr. Bozóky Imre polgármester és Szabó József alpolgármester helyezték el.
Március 15-e 1989-ben lett először munkaszüneti nap, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Emellett a magyar sajtó napja is, mely emlékeztet arra, hogy 1848-ban ezen a napon jelentek meg az első szabad sajtótermékek Magyarországon.
Fotógaléria:
