Egy testvérpár, Markóné Csepedi Anikó és Csepedi Ottó vezeti Kiskőrös ma már egyetlen könyvesboltját, ahová belépve azt érezhetjük, mintha a béke szigetére érkeztünk volna, a vevők is ezt a hasonlatot szokták használni. Kínálatukban számos helyi szerző kiadványai is megtalálhatók, de nemcsak könyv, CD és ajándéktárgyak árusításával foglalkoznak, hanem városi eseményekhez, programokhoz is szívesen kapcsolódnak. Kiskőrös város kulturális életében végzett tevékenységük elismeréseként több díszoklevelet is átvehettek már.
Anikóval és Ottóval beszélgettem az elmúlt 30 év legfontosabb eseményeiről.
Három évtizedes fennállását ünnepli könyvesboltotok, mindig is családi vállalkozás volt? Mesélnétek a kezdetekről?
Anikó: – 1982-ben, érettségi után kerültem az ÁFÉSZ könyvesboltba. 3 év után kineveztek boltvezetőnek, akkor elvégeztem a könyvesbolt eladói és vezetői képzést. Olyan tanáraim voltak többek között, mint Réz András, Szemadám György és Bécsi Tamás. A könyvesbolt abban az időben még fent volt az áruház emeletén, majd a jelenlegi Bim-Bam cukrászda helyére költöztünk. Akkor még tankönyvek értékesítésével is foglalkoztunk, így 6-8 fővel dolgoztam együtt. Majd 1991-ben Ottó is odakerült hozzánk, aki a zenei részleget irányította, hiszen világ életében zenélt és zenével foglalkozott. Akkoriban még sok kazettát, bakelitet, CD-t adtunk el. A jelenlegi Csepi Könyvesbolt helyén egy műszaki üzlet volt, amit megszüntettek. Akkor került át ide az ÁFÉSZ könyvesboltja, ahol ezt követően még egy esztendőt dolgoztunk, majd privatizálták a legtöbb üzletüket.
Ottó: – Egy nagyon fontos momentum megemlíteni, hogy közös szenvedélyünk az olvasás és a könyvek szeretete. Ez volt az az alapvető késztetés, hogy egy ilyen jellegű vállalkozásban gondolkodjunk. Kezdetben csak béreltük a könyvesboltot, de akkor már megalakult a Csepedi Bt. Majd felajánlották, hogy megvehetjük. Mivel bérlőként elővásárlási joggal rendelkeztünk, így megléptük ezt, hiszen láttunk benne fantáziát, lehetőséget. Ezt ünnepeljük most, ez történt 30 évvel ezelőtt. Mivel a vezetéknevünk Csepedi, így a becenevünket kapta a könyvesbolt.
Mindig ilyen családias légkörben dolgoztatok itt?
Anikó: – Korábban öten is dolgoztunk itt, mert akkoriban még a szükség volt ekkora létszámú munkaerőre, de a családias és baráti légkör mindig is jelen volt. A mostani időszakban, vagyis az utóbbi 8 évben pedig hárman vagyunk.
Mennyit változott a kereslet és a kínálat ez elmúlt 30 évben? Jelenleg mi a könyvesboltotok fő profilja?
Anikó: – Amikor ideköltöztünk, akkor még nagyon nagy kereslet volt a bakelit lemezekre és a műsoros kazettákra, illetve a Video filmekre, majd a CD és a DVD lemezekre. Később ahogy a technika fejlődött, illetve az internet térhódítása miatt, ezek sajnos kimentek a divatból. Akkoriban a bolt egyik fele zenei részleg volt, aminek a profilját Ottó vezette, míg az én részem mindig is a könyv volt. Persze részben átfedésben vagyunk. A beszerzést nagymértékben Ottó végezte, míg a könyvek rendelését mind a mai napig leginkább én látom el. Az évek alatt bővült a profilunk ásvány ékszerekkel, melyeket ma már mi készítünk. Így a kínálatunkban ásványok és egyéb kiegészítők is megtalálhatóak, valamint ajándéktárgyak és kegytárgyak, mert nagyon szeretünk ezekkel foglalkozni és üzleti szempontból is jelentőssé vált ez a vonal. Jelenleg még a CD-re és a DVD-re is van igény, ez még egy megmaradt szegmens a kínálatunkban. Vannak, akik még szeretik ezeket a hagyományos hanghordozókat. Próbálunk mindig a vevők igényeihez kapcsolódni, de kizárólag csak olyan módon, hogy még beleférjen a profilunkba.
Jómagam is többször tapasztaltam már, hogy nálatok prioritás a vevők igényeinek kiszolgálása. Ez mindig is így volt?
Anikó: – Alapvető hozzáállásunk az, hogy ami nincs nálunk készleten, azt a beszerzési forrásainkat megmozgatva igyekszünk megszerezni a vevőinknek. Persze nem mindig sikerül, de mindent megteszünk ennek érdekében és így szerencsére elég sok megrendelés érkezik. Vevőkörünk már nemcsak a városra, hanem Kiskőrös vonzáskörzetére is kiterjed. Szinte mindennapos kontaktusban vagyunk az emberekkel. Vevőink olvasási szokásait sok esetben már annyira ismerjük, hogy személyre szabottan tudunk új megjelenéseket kiajánlani.
Ha jól tudom nem üzemeltettek webshopot. Úgy érzem, ti sokkal inkább a személyes kapcsolattartásban hisztek.
Ottó: – Nincs weboldalunk, mert más üzletpolitikát igényelne. Egy vásárló, aki utoljára gimnazista korában járt itt nemrégiben megjegyezte, hogy olyan itt nálunk, mintha megállt volna az idő, persze jó értelemben…
Anikó: – Mi nagyon hiszünk a személyes, jó emberi kapcsolatokban. Sokszor kapunk pozitív visszajelzéseket, apró megjegyzéseket, kedves leveleket, melyeket itt őrzünk a könyvesboltban. Természetesen van online jelenlétünk a közösségi média által, illetve a vevőkkel való gyors és kényelmes kommunikáció érdekében folyamatosan válaszolunk a chat üzenetekre is, legyenek azok kérdések vagy így leadott megrendelések.
Betérve hozzátok, egy kicsit olyan érzés tölt el, mintha egy „klasszikus” könyvesboltba lépne be az ember. Milyen szempontokat tartottatok szem előtt az arculat és a design kialakításakor, amellyel hűek tudtok maradni ahhoz, amit képviseltek?
Ottó: – Az arculatot és a helyiség adottságait egyaránt figyelembe véve kell folyamatosan azon dolgoznunk, hogy a lehető legnagyobb választékot tudjuk biztosítani a vásárlóinknak. Sokat gondolkodtunk ezen, de nem szeretnénk a polcokat modernizálni, mert nem praktikus és az üzlethelyiség méretei sem tesznek mást lehetővé. Ezért nem tervezzük, hogy lecseréljük, illetve változtatunk a meglévő bútorzaton és egyébként is igen nagy költséggel járna.
Anikó: – Változnak az igények és az ízlés is, ezért szűrnünk kell a kínálatot, nem tudunk mindig mindent készleten tartani. Azonban továbbra is igyekszünk vásárlóink megrendeléseit teljesíteni. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a postaköltség. Sokszor a vevő érdeke felülírja a hasznot. Nekünk rendkívül fontosak az emberi kapcsolatok és ezt a vásárlóink is érzik. Sokszor kapunk szóban kedves elismerést, illetve ajándékokat tőlük a figyelmességünkért cserébe, és ez nagyon jól esik és értékes dolog ez a fajta megnyilvánulás.
Ottó: – Fontos megemlíteni, hogy amikor ide kerültünk, nem így nézett ki a bolt. Akkoriban még nem volt gyereksarok. Kitaláltuk, hogy falat bontunk, mert nem volt szükség olyan nagy raktárhelyiségre, megnöveltük az eladóteret. Így jöhetett létre a gyermek olvasósarok, amit nagyon kedvelnek a gyerekek. Egyébként mai napig megköszönik a vásárlóink, hogy még babakocsival is kényelmesen elférnek a polcok között.
Jól frekventált helyen vagytok a városközpont szívében. Veletek szemben van a városi könyvtár. Ennek éreztétek valaha is hátrányát?
Anikó: – Nem érezzük hátránynak. Nagyon jó a kapcsolatunk a könyvtárral. Régen, amikor még író-olvasó találkozókat szerveztünk, gyakran dolgoztunk velük együtt. Régebben több pénzt tudtak az emberek szánni a kultúrára, így mi is megengedhettük magunknak, hogy olyan ismert írókat hívjunk meg, mint Jókai Anna vagy Fodor Ákos.
Ottó: – Dedikálásokat is szerveztünk, amire többek között meghívtuk Lőrincz L. Lászlót és Vavyan Fable-t (Molnár Éva). Az azt követő író-olvasó találkozókat, már a könyvtárral közösen a művelődési ház kamarateremben tartottuk.
Hogyan megy a közös munka?
Anikó: – Mindegyikünknek minden területen jól informáltnak és naprakésznek kell lennie, hogy a könyvesbolt sikeresen működjön. Közös a célunk. Szerencsére mind a mai napig jól tudunk együttműködni. Nagyon fontos számunkra a testvéri szeretet, ez felülírja az esetleges problémákat. Valamint köszönhető ez a neveltetésünknek, a szüleinknek illetve családi hátterünknek. A gyermekeinket is ebben a szellemben neveljük.
Az online világ térhódításával milyen jövőt jósoltok Kiskőrös város egyetlen könyvesboltjának?
Anikó: – Elég nagy konkurencia számunkra az internet, talán a legnagyobb, ezért is bővítettük a profilunkat. Aztán az évek alatt átalakultak az olvasási szokások, sokan áttértek a digitális eszközök használatára, így az üzletpolitika is változott. Azonban továbbra is azt gondoljuk, hogy Kiskőrösnek szüksége van egy könyvesboltra, hiszen nemcsak a térségben, de az országban is alig van már független, magánkézben lévő könyvesbolt.
Mindez nem ijeszt meg titeket?
Anikó: – Sajnos de, ennek ellenére kitartunk, hiszen ez egy misszió számunkra. Mind a ketten hiszünk abban, hogy könyvek és olvasás nélkül nincs élet. Szükség van a kultúra közvetítésére.
Mik a terveitek a jövőre nézve?
Ottó: – Bízunk a vásárlóinkban és az általunk közvetített értékek erejében. Mi ugyanolyan elhivatottan fogunk dolgozunk a városért, a kultúráért, a hozzánk betérő emberekért. Azt reméljük, hogy ha ezzel a szellemiséggel már sikeresen megértük a 30 évet, akkor ebben a megváltozott világban is még hosszú évekig helyt tudunk állni, ugyanis az embereknek mindig szüksége lesz egy szigetre, ahol el tudnak mélyülni önmagukban a könyvek ereje által.
A galéria képei aktuális (a szerző sajátjai) és archív felvételeket (Csepi Könyvesbolt, VIRA.HU) tartalmaznak.
Fotógaléria:
