A 20. század legelején, 1901-ben kötött házasságot Sipiczki György és Szenohradszki Erzsébet, akiknek leszármazottai – több mint 90-en – találkoztak a napokban Tabdin a Faluházban. A legidősebb résztvevő az egyik 80 éves unokájuk volt, a legfiatalabb pedig egy 1 éves szépunoka. Mellettük pedig még 3 unoka, valamint dédunokák, ükunokák és további szépunokák sora.
A találkozó ötlete Gubán Imrétől származik, akinek anyai nagymamája volt a Sipiczki lány. A szervezés oroszlánrészét az ő édesanyja, Gubán Imréné Slajkó Mária végezte, aki mindenkihez személyesen vitte el a meghívót, majd tartotta velük a kapcsolatot. Tőle tudtuk meg, hogy egykor a Sipiczki család Tabdi külterületén a Bucka dülőben, egymás közvetlen szomszédságában, 5 tanyában élt és gazdálkodott hosszú éveken, évtizedeken keresztül. Később aztán az utódok már Kiskőrösön telepedtek le.
A „Sipiczki Találkozó” névre keresztelt összejövetel a kiskőrösi evangélikus temetőben kezdődött, majd a tabdi temetőben folytatódott, ahol összesen 16 sírnál emlékeztek elődeikre a család tagjai. Ezt követően a tabdi Faluházban ültek terített asztalokhoz, ahol izgalmas beszélgetésekben merültek el régen nem látott rokonok, és ismerkedtek egymással azok, akik még nem találkoztak.
A szervezők pandúrgulyással várták a vendégeket, majd a közösen, amúgy batyus módra megterített svédasztalról csemegézhettek a jóízű beszélgetések közepette. A vacsora egy megemlékezéssel egybekötött igehirdetéssel kezdődött, melyet a rendezvényen résztvevő családokkal évtizedekig szoros kapcsolatban lévő, ma már nyugalmazott evangélikus lelkész házaspár, Lupták György és Luptákné Hanvay Mária tartott.
Az alkalomra elkészült a családfa is, mely Budaváriné Gubán Mária, Sipiczki Erika és Sipiczki László munkája, valamint sokszorosításra került egy 1940-es évek vége felé készült fotó, melyen az akkor élő családtagok közül többen is felismerhetők. A család történetét, mely szorosan kapcsolódik Kiskőrös, Tabdi, és a helyi evangélikusság életéhez, jelenleg az 1850-es évekig vezetik vissza. A kutatást a találkozó hatásra folytatni szeretnék.
Izgalmas és megható volt látni ezt a nagycsaládi összejövetelt, hisz a mai világban egyre inkább egymástól távol sodor bennünket az élet. A szervezők hatalmas munkáját, elkötelezettségét és kitartását dicséri ez az alkalom, mely rávilágít arra, hogy milyen fontosak a gyökereink, a származásunk. Ahogy a gyakran idézett mondás is tartja:
„A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.”
(Johann Wolfgang von Goethe)
A Sipiczki család ezúton is köszönetét fejezi ki Fábián Sándornak, Tabdi polgármesterének a helyszín biztosításáért, és megtisztelő jelenlétéért.
Írta, képek: Subáné Kiss Kriszta
