Magyarországon egyedülálló jércenevelő baromfitelepet adtak át Kaskantyún 2024. május 9-én. Az ünnepélyes átadót a Kunság Baromfi Kft. és az Alpha-Vet Kft. közösen rendezte meg.
A Kunság Baromfi Kft. is az állattartó telepek megújítását támogató felhívásra adott be támogatási kérelmet, és a 4,5 milliárd forintot meghaladó értékű fejlesztése megvalósításához el is nyert 2,25 milliárd forintnyi támogatást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A két fejlesztési helyszín egyikén két új, teljesen egyforma, 1421 négyzetméter alapterületű nevelőistállót építettek fel, a hozzájuk tartozó 44 négyzetméteres szociális helyiséggel. Az istálló egyben a legkorszerűbb energiatakarékos szellőzéssel van felszerelve, fűtésének gázfogyasztása pedig 60 százaléka a hagyományos fűtőtestekének.
A helyszínen brojlercsirkét is nevelnek, megcélozva az “ipari” és a szabadtartásos csirke közti piaci rést. A társaság évente mintegy 360 ezer brojlercsirkét tud eladásra felnevelni. A két ól megtöltése után itt 150 ezer tojótyúk lesz, napi minimum 135 ezer tojást termelve. A létesítményre egy olyan referencia üzemként kell tekinteni, amely Kaskantyún valósult meg először Magyarországon. Ez egy olyan modern technológia, amely a legmagasabb állatjóléti követelményeknek felel meg.
Az eseményre meghívást kaptak prominens személyek, a szomszédos település vezetői, a projektben dolgozók, és a beruházás létrejöttét segítők.
A megjelenteket Kukucska Sándor projektvezető (Kunság Baromfi Kft.) köszöntötte. Kiemelte, hogy a beruházás a Kunság Baromfi Kft. és az Alpha-Vet Kft. közös együttműködésének köszönhetően jött létre. A cég 2020-ban adott be támogatási kérelmet egy nagy agrárvállalkozásra, és 2021-ben a támogatói okiratot meg is kapták a magyar kormánytól.
„Köszönjük mindezt, és hogy kiemelten támogatják a magyar vidékfejlesztést, ami ennek a vidéknek egy nagyon nagy lehetőséget ad. Mi ezzel a lehetőséggel megpróbáltunk élni, és beleadni mindent, hogy az elnyert bizalmat megszolgáljuk. Sajnos a covid és a későbbi gazdasági helyzet miatt nem tudtuk azonnal elkezdeni a beruházást. 2023. márciusában jött egy fordulat, az önerőnk rendelkezésre állt, Hajnal Szilvia közbenjárásával és a Tenderauditor Kft. segítségével egy garancialevél mentén előleget tudtunk lehívni a Magyar Államkincstártól, így el tudtuk kezdeni a kivitelezést” – fejtette ki Kukucska Sándor.
Ismertette, hogy a beruházás két telepet ölel fel. Az egyik helyszínen 65 ezer baromfi és közel 90-100 ezer jérce nevelésére alkalmas istállókat építettek a hozzájuk tartozó összes infrastruktúrával együtt. Ennek a beruházásnak szerves része egy másik telephely, ahol 150 ezer férőhelyes alternatív technológiás tojó istálló került kialakításra. Mindez nagyon nagy csapatmunkát és professzionalistást igényelt az Alpha-Vet Kft. részéről. A technológia a pályázat közel felét tette ki, ezért nem volt mindegy, hogy ezt ki tervezi meg és állítja össze. A projektvezető hozzátette – „Ők 100%-osan teljesítették amit szerettünk volna, amit elvártunk.”
Megköszönte a beszállítók és a projekt megvalósításán dolgozó személyek munkáját, kiemelve Szlovák Aliz ügyvezetőt.
Az Alpha-Vet Kft. Agrár- és Biotechnológia divízió igazgatója, Vranovics Károly kiemelte, mindenki életében nagy dolog egy ekkora beruházás.
„Egy év alatt eljutottunk a homokos területről oda, hogy a bojleristállóban már a harmadik baromfiturnus fejlődik. Elképesztő tempó volt. Egy ilyen nagyszabású beruházásnál azt gondolom, hatalmas siker és példaértékű, hogy a kivitelezés közben nem volt semmilyen súrlódás, félreértés a két cég vezetői és munkásaik között. Azt kívánom minden kivitelezőnek, hogy így találja meg a közös hangot a megrendelővel, mert az együttműködés jobb irány, mint a veszekedés. Külön köszönet Kukucska Sándornak és családjának, hogy ránk bízták ezt az egész koncepciót (tervezés és kivitelezés). Kellett hozzá mersz, hogy egy ilyen innovációt hozzunk be egy régi technológia mellett” – mondta Vranovics Károly.
Az Alpha-Vet Kft. Baromfi Technológia Üzletág vezetője, Laczó György a beruházás részleteit ismertette a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy az EU-s tagországokban a ketreces állattartási technológiák teljes száműzése és felszámolása a cél.
–„A tartástechnológia gyártók és fejlesztők megértve az állat jóléti üzenetét, valamint szem előtt tartva az árutojás termelést az élelmiszeripar számára új átgondolásokat vetettek papírra. Néhány évnyi fejlesztés és tesztelés után ma már elérhetővé vált, sőt lassan kötelező is az épületen belüli szabadtartásos, ketrecmentes állattartás, amely kiterjed a tojó tyúkok tartására is. Több szintes, úgynevezett madárház jellegű rendszereket kezdtek bevezetni az árutojás termelésbe, azonban a kezdetekben ez sok nehézségbe ütközött. A madárházi rendszerek szabad mozgást biztosítanak a tyúkok számára, de a jobb férőhely kihasználás miatt a technológia elkezdett felfele terjeszkedni. A betelepítés után nem akarták elfoglalni az ülőhelyeket, nem akarták megtalálni a fészket így a tojást az alomba tojták, megnehezítve a kezelését, csökkentve a tojás értékét. Ennek az volt az oka, hogy a hagyományos módon nevelt jércék nem tanultak meg repülni fiatal korukban, pedig a madárházrendszernek pont az a lényege, hogy az állatok szabadon közlekedhessenek a szintek között, és ne csak a lehetőségük legyen meg rá, hanem a képességük is. Így ezekben a tojóházakban az előnevelés technológiája később került kialakításra. Az állatok repülésre tanítása ugyan úgy fontos szempont volt a jó klíma és a tiszta levegő mellett.
Kaskantyún egy ilyen jércenevelő rendszer került kialakításra, amelynek a fantázia neve „Athéna”. Ez egy moduláris felépítésű, emelőplatformos, önhordó jércenevelő rendszer, amely biztosítja a maximális állatjólétet és maximalizálja a helykihasználást, így jelentősen csökkenti a nevelési költséget. Egy jércére vetített nevelési költség a mélyalmos neveléshez képest 60% sincs, így a beruházás is rövidebb idő alatt tud megtérülni. A szellőzést a ma kapható legnagyobb méretű és leg energiahatékonyabb ventilátorokkal oldottuk meg, a fűtést pedig energiatakarékos hőcserélős, zárt égésterű fűtőtestekkel, amelyeknek fontos elemei az épületen kívül vannak elhelyezve, így nem zavarják a belső technológiát és nem veszik el a helyet az állatok elől. A jércék számára szükséges klímát és tiszta levegőt a legfejlettebb komputer vezérlés látja el, ami semmilyen kézi beavatkozást nem igényel. A komputer különböző műszerekkel figyeli a belső és külső hőmérsékletet, 10 másodpercenként kiértékeli ezeket az adatokat, és szükségszerűen változtat a szellőzésen. Ez a technológia már nem az állatok darabszámára számolja a szellőzést, hanem minden esetben az istállóban lévő összes élő súlyra vetíti, és erre helyezi a hangsúlyt, ezáltal sokkal pontosabb szellőzésre képes.”
Laczó György kiemelte, hogy az állatok legjobb, legfáradhatatlanabb gondozója, akinek nincs szüksége pihenésre, nem lankad a figyelme, az maga a komputer.
„Minden válságra a kihívás, a megoldás az, hogy beruházunk és fejlesztünk. Ha megállunk, akkor lemaradunk és a vesztesek közé fogunk tartozni. Ha megyünk előre és alkalmazzuk a legmodernebb technológiát, akkor megtaláljuk a kor kihívásaira a megoldást” – mondta Nagy István agrárminiszter.
Hozzátette, hogy a Vidékfejlesztési program keretei között 2021-ben indult el Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja. Ennek keretében 2021-ben hirdették meg az állattartó telepek megújítását támogató felhívást is, amely a kisebb állattartó telepek beruházásaihoz nyújtott segítséget. A támogatott kérelmek száma a két felhívás keretében összességében meghaladta a kétezret, a forráslekötés összege pedig 428 milliárd forint volt.
Nagy István kiemelte, a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások támogatása a továbbiakban is kulcsfontosságú lesz, 2027-ig ugyanis újabb óriási összeg, 5376 milliárd forint áll rendelkezésre a KAP Stratégiai Terv teljes forráskereteként. Ebből csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás a vidékfejlesztés céljait szolgálja. A 600 milliárd forintos uniós vidékfejlesztési támogatást ugyanis a magyar kormány 2300 milliárd forinttal egészíti ki. Ez az összeg, kézzelfogható eszközt jelent a magyar minőségi élelmiszer-termelés exporterejének fokozásához, a hazai vidékfejlesztési célok megvalósításához, valamint az uniós zöld elvárások egyidejű teljesítéséhez is. Hangsúlyozta, a vidék gazdasági ereje garancia arra, hogy a magyar nemzetgazdaság sikeres tudjon lenni.
A baromfitelepet Páhi és Kaskantyú község plébánosa, Podmaniczky Imre atya áldotta meg.
A nemzeti színű szalagot Nagy István agrárminiszter, Kukucska Sándor és Vranovics Károly vágták át, ezzel ünnepélyesen átadva a működésnek az új épületeket.
Ezt követően üzembejárásra került sor az új jércenevelő bojleristállókban Laczó György vezetésével. Az egyik épületet a naposcsibe fogadására rendezték be, a másikat a felnőtt jércék, majdnem tojótyúkok tartáskörülményeihez igazították.
Végül élőzenés ebédre invitálták a meghívott vendégeket, melyekhez az ízletes menüt a kiskőrösi La’Róna bisztró és borbár biztosította.
Fotógaléria:
