Szentmisével, ünnepi megemlékezéssel és koszorúzással várta az érdeklődőket Kiskőrös Város Önkormányzata június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának 104. évfordulója alkalmából.
A megemlékezés este 18 órakor a kiskőrösi katolikus templomban vette kezdetét egy szentmisével, melyet Tóth Tibor katolikus plébános celebrált. A szentmise a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult.
Az ünnepi megemlékezés 19 órától az Országzászlónál folytatódott, ahol a nap folyamán díszőrséget álltak a Kiskőrös Helyőrség Nyugállományúak Klubjának tagjai: Fadgyas István nyugállományú őrnagy – az egyesület elnöke, Melher Sándor nyugállományú őrnagy – az egyesület szociális bizottságának elnöke és Jakab József nyugállományú főhadnagy – az egyesület kultúrfelelőse.
A Himnusz közös eléneklése után Filus Tibor, Kiskőrös Város Önkormányzata Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottságának elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében a trianoni békeszerződés szomorú eseményeit, és annak következményeit elevenítette fel: „Az 1920. június 4-én délután fél 5-kor, a versailles-i kastélykert Nagy Trianon palotájában Benárd Ágost népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ által aláírt magyar békeszerződés a huszadik századi magyar történelem legnagyobb nemzeti traumája.
A 14 részből álló szerződés szigorú területi rendelkezései és a korábban meghirdetett wilsoni elvek (elvszerűtlen) végrehajtása sokkolta a magyar társadalmat. A békeszerződés eredményeként a Magyar Királyság – Horvátország nélkül számolva – elveszítette területének 67%-át, ami az addigi 282 ezerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, lakóinak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millió főre – a korábbi mindössze 43%-ára – apadt. Az ország lélekszámában történt radikális változást tetézte, hogy az elcsatolt 10,6 millióból 3,2 millió fő – az új fennhatóság alá kerültek több, mint 30%-a – magyar volt. A szerződés súlyos gazdasági, katonai és anyagi rendelkezéseket is tartalmazott. A Szent István-i Birodalom elveszítette a sóbányáit és arany-, valamint ezüstlelőhelyeit, ezenkívül vasúthálózatának 62, a korábbi erdőinek 88 és vasérckitermelésének 83%-át. Összességében a régi nemzeti vagyonnak csupán a 38%-a maradt meg az országnak. Megtiltották a magyar hadkötelezettséget is – ettől fogva az önkéntesekből és zsoldosokból felálló magyar hadsereg csak maximum 35 ezer fős lehetett, és le kellett mondania páncélos járművek és repülőgépek, valamint nehézfegyverzet gyártásáról és vásárlásáról, flottáját pedig a szövetségeseknek kényszerült átadni. Ha mindez nem lett volna elég, kötelezték az országot, hogy az első világháborúban okozott károk fejében szomszédaival és más európai országokkal szemben 1921-től 30 éven át komoly jóvátétel-fizetési kötelezettséget vállaljon. A szerződés aláírásának napján a lapok fekete keretben jelentek meg, a házfalakra fekete zászlókat tűztek, a villamosok néhány percre megálltak, a harangok országszerte megkondultak, a mulatók és számos bolt bezárva maradt, a munkahelyeken, az iskolákban és a bíróságokon néhány perces szünetet tartottak, a templomokban gyászistentiszteleteket celebráltak, a főváros és a nagyobb vidéki városok közterein és utcáin pedig a békeszerződés ellen tiltakozó felvonulók ezrei masíroztak. A békeszerződés rendelkezéseit a magyar társadalom általános igazságtalanságként élte meg, ennek kategorikus elutasításában pedig a különböző pártok is osztoztak, ugyanakkor a párizsi békekonferencia döntéseinek okairól és a békéért kárhoztatható hazai felelősökről akkor és azóta is kategorikusan megoszlottak a vélemények.”
A program folytatásaként a jelenlévők először Gmoser István előadásában hallgathatták meg az Ismerős Arcok „Nélküled” című dalát, majd ezt követően Tóth Tibor katolikus plébános osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel. Beszédének zárásaként arra kérte a jelenlévőket, hogy mondjanak el közösen egy Miatyánkot a magyar nemzet egységéért, a keresztény hit védelmében, valamint a nemzeti összetartozást erősítve.
- Az Országzászlónál elsőként Kiskőrös Város Önkormányzata nevében Domonyi László polgármester és Szedmák Tamás alpolgármester helyezett el koszorút.
- Az Országzászlónál koszorút helyezett el a Kiskőrösi Polgári Kör tagjainak képviseletében dr. Ábrahámné Kövesdi Mária és Nagy Lajos.
- A Római Katolikus Egyházközség nevében Tóth Tibor plébános, Dobo Anita kántor és Tóth Katalin hitoktató helyezett el koszorút.
- Végezetül pedig a felvidékről elüldözött Csejtei és Takács család nevében Takács Gábor koszorúzott.
A városi megemlékezés zárásaként a jelenlévők Dobo Anita kántor előadásában hallgathatták meg az „Ó, én édes jó Istenem” kezdetű régi Székely Himnuszt.
Írta, képek: Szentgyörgyi Lili
Fotógaléria:
