Az Országos Mentőszolgálat Kiskőrösi Mentőállomásának dolgozója volt menőápolóként Gombár Emil, aki 47 év szolgálat után vonult nyugdíjba. Egy ünnepi összejövetel alkalmával köszöntek el tőle július 20-án a kollégák.
Az Országos Mentőszolgálat Kiskőrösi Mentőállomásának vezetője Farkas Gyula elmondta, hogy Gombár Emil az összejövetel alkalmával zárta le a náluk eltöltött 47 évet és a búcsúzás napja a születésnapjával is egybeesett. Kiemelte, hogy a mentőállomáson legrégebb óta dolgozó személy köszönt most el tőlük, aki a több tíz év alatt minden változást átélt.
Az évek alatt változtak a mentőautók, a felszerelések, a különböző szabályok és sok új kollégával dolgozhatott együtt. Megemlítette, hogy folyamatosan tudott lépést tartani a változásokkal, miközben emberként ugyanaz az empatikus, segítőkész bajtárs maradt, akire bárki, bármikor számíthatott. Példaértékűnek nevezte, hogy valaki ilyen hosszú időn keresztül egyetlen munkahelyen szolgált, miközben megmaradt ugyanannak az embernek, aki a kezdetekkor volt. Farkas Gyula beszélt arról, hogy országos szinten is kiemelkedő, ha valaki 40 év feletti mentőszolgálati idővel rendelkezik és kiskőrösi viszonylatban is csak néhány ilyen személy van.
Az összejövetel alkalmával ünnepi köszöntő beszédet mondott Farkas Gyula, dr. Lóczi Gerda – Dél-Alföldi Regionális Mentőszolgálat igazgató helyettese, Dr. Vörös Péter – OMSZ Közép-Dunántúli Régiójának volt igazgatója, Horváth Mihály – Országos Mentőszolgálat Bács-Kiskun Vármegyei vezető mentőtiszt, Barkóczi Ferenc volt kiskőrösi polgármester, Domonyi János volt mentős főápoló kolléga.
Az eseményen Arany Nysa Díjat adott át Juhász János volt mentőgépkocsi-vezető Gombár Emilnek. A díj átadója és egyben alapítója közel 50 évig volt mentőgépkocsi-vezető elmondta, hogy ezt az elismerést azon személyek kaphatják meg, akik legalább férfiak esetében 42, nőknél pedig 35 éves munkaviszony után mennek nyugdíjba.
Az ajándékok átadása után felállva, egy mécsest meggyújtva emlékeztek meg azokról a kollégákról, akikkel Gombár Emil együtt dolgozott, de már nem lehetnek köztük.
A vacsora elfogyasztása előtt Gombár Emil megköszönte munkája során mindenki segítségét és szavait a következőkkel zárta:
„Menőápolóként sok nehéz és szép időszak van mögöttem a 47 éves szolgálatom alatt. Most úgy nyugtázom, hogy szép volt! A világ legjobb menőállomásán, a legkiválóbb bajtársak között végezhettem hivatásomat. Büszke vagyok rátok! Életem része a mentés, mentősként ismertem meg a páromat és köszönöm neki, hogy részt vállalt az életemben, büszke vagyok a családomra! Hogyan folytatom tovább? Szeretnék tovább is kapcsolatban maradni a mentős kollégákkal.
Kedves bajtársaim, akik szolgáltok tovább, legyetek egymáshoz és a betegekhez megértőek, empatikusak!”
Fotógaléria:
