Az étkezési zavarok a lakosság mintegy 5%-át érintik és leggyakrabban serdülő- és fiatal felnőttkorban alakulnak ki (American Psychiatric Assotiation). Jellemzően észrevétlenül kezdődnek, az ember a szokásosnál kicsit többet vagy kevesebbet eszik, majd az ezzel kapcsolatos vágy – vagyis, hogy többet vagy kevesebbet együnk – egyre kényszerítőbbé válik, mígnem átveszi az irányítást az egyén mindennapjai felett (Psychology Today).
Az evészavarok sokféleképpen megnyilvánulhatnak, de az ételekkel való zavart kapcsolat és az érzelmi törékenység fontos előzetes ismertetőjelek. A tünetek egyes esetekben nagyon látványosak lehetnek (pl. fogyás, étkezés megtagadása), míg más esetekben finomhangoltabbak (pl. az étkezések körüli merev rutinok kialakítása: meghatározott időpontokban, illetve meghatározott ételeket eszik, stb.), illetve vannak esetek, amikor a tünetek elrejthetők (pl. bulimia esetén az evés utáni mosdóba járás, vagy falási zavar esetén az egyedüli étkezés). További fontos tünetek például a szigorú diéta, túlzott testmozgás, társadalmi visszahúzódás, alakkal kapcsolatos túlzott aggodalom, szokatlan étkezési szokások, az ételek tápértékének alapos vizsgálata, az ételek szigorú mérése, bizonyos edények vagy evőeszközök használata, erős érdeklődés az iránt, hogy mások mit esznek vagy ettek nemrég (Psychology Today).
A kutatások azt mutatják, hogy az étkezési zavarok kialakulásában több tényező is fontos szerepet játszik. Először is ott a biológiai, illetve genetikai faktor, hiszen az étvágy szabályozását és a táplálékfelvételt az agyban, valamint a testben termelődő hormonok befolyásolják, jelezve az éhséget és a jóllakottságot. Másrészt a zavarokat kiválthatja a kulturálisan közvetített szépségideál is, mely az alakkal kapcsolatos szorongást generálva arra késztetheti az egyént, hogy megfeleljen az ideáknak. A nyugati kultúra alapvetően nagy hangsúlyt fektet a testsúlyra, a soványságra és a szépségre, ami ahhoz vezet, hogy a nők önértékelése szorosan összefonódik a súlyukkal. A szűrt, szerkesztett, retusált képekhez való önhasonlítás pedig negatívan hathat az önértékelésre és a testtel való elégedettségre. További kiváltó faktorok lehetnek például a stressz, a depresszió, a trauma, a diéta, a szorongás, az alacsony önértékelés, a testtel való elégedetlenség, a kényszerességre való hajlam, a családi kórtörténet, illetve bizonyos tulajdonságok is, mint például a perfekcionizmus (Psychology Today). Az étkezési zavarok gyakran egyéb pszichiátriai kórképekkel is társulhatnak, például hangulati és szorongásos zavarokkal, vagy alkohol- és kábítószerfogyasztással (American Psychiatric Assotiation).
Az evészavarok kezelése súlyosságuktól függően eltérő. Enyhébb esetekben a beteg járóbeteg-ellátásban részesül, míg a súlyosabb eseteket fekvőbeteg-ellátás keretei között kezelik. A kezelésben orvos, pszichológus, illetve táplálkozási tanácsadó is részt vesz, illetve az ellátás fontos részét képezi a kognitív viselkedésterápia és a család alapú kezelés. A kognitív viselkedésterápiának van egy kifejezetten az étkezési zavarok kezelésére kifejlesztett változata, az intenzív kognitív viselkedésterápia (CBT-E), mely a zavart fenntartó gondolatokkal és viselkedéssel foglalkozik, de kezeli a betegséghez vezető egyéb faktorokat is, mint például a perfekcionizmust, vagy az alacsony önértékelést. A család alapú kezelés során a szülők, rokonok is bevonásra kerülnek és megtanulják, hogyan támogassák az ellátottat a gyógyulásban. Átmenetileg a beteg táplálkozása felett is átveszik az irányítást, ezzel is segítve a normális testsúly visszaállítását, majd a gyógyulás során az irányítás fokozatosan visszakerül az ellátott kezébe. A gyógyulás hetekig, hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat, hiszen nem csak a testnek kell meggyógyulnia a betegség okozta ártalmaktól (pl. megfelelő hormonszint visszaállítása, egészséges testsúly kialakítása), hanem pszichés ellátás keretein belül a zavart kiváltó faktorokat is kezelni kell (Psychology Today).
A cikksorozat következő részeiben az étkezési zavarok fajtái kerülnek részletesebb bemutatásra.
Írta: Kothencz Edina pszichológus, meseterapeuta
Felhasznált irodalom:
American Psychiatric Association. Eating Disorders.
Psychology Today. Eating Disorders.
Fotók: illusztrációk (Canva)
