Az elmúlt egy évben 20 új értékkel gazdagodott a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár. Az erről szóló okleveleket az Értékzsongás Bács-Kiskunban című konferencián adták át csütörtökön, a kecskeméti Megyeházán.
A több mint tíz éve létrejött Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár immár 333 vármegyei értéket tart számon. Ezek között vannak már azok is, amelyeket az elmúlt egy évben fogadott be a Vármegyei Értéktár Bizottság. A vármegyei értékké nyilvánítás előfeltétele egy javaslat – amit bárki megtehet –, illetve az, hogy a „jelölt” ezt megelőzően már a Települési Értéktár része legyen.
Mint dr. Bankó Ágnes bizottsági referens elmondta, Bács-Kiskunban a 119 közül jelenleg több mint 80 településen működik Települési Értéktár Bizottság. A konferencia egyik célja volt, hogy ösztönözze a településeket az értékfeltáró és értékőrző munkára.
A nap folyamán a résztvevők előadásokat hallhattak a különböző vármegyei értékekről, valamint a közösségi értékfeltárásról. Mindezt Szabó Sándor tárogatóművész és a Gregus Tárogató Kvartett előadása színesítette.
A konferencia keretében dr. Mák Kornél, a vármegyei közgyűlés alelnöke, a Vármegyei Értéktár Bizottság tagja adta át az elmúlt egy évben a Vármegyei Értéktár által befogadott értékek elismerő oklevelét (egy kivételével, hiszen a „Dr. Bárth János: Kecel története
és néprajza, keceli monográfia” megnevezésű vármegyei érték esetében ez már korábban, 2023 decemberében megtörtént a Keceli Flóra Virágfesztiválon).
Az érintett vármegyei értékek méltatását az alábbiakban olvashatja:
A kecskeméti Városháza
A kecskeméti Városháza a magyar szecesszió gyöngyszeme, Kecskemét egyik leghíresebb épülete, melynek építészeti és turisztikai jelentősége nemzetközileg is elismert. Az épület Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1893-1897 között. Összetett építészeti stílusában a francia reneszánsz, az angol kortárs építészet és a felvidéki pártázatos reneszánsz vegyül a magyar szecessziós stílussal. A Városháza országosan védett örökségi érték, városképi és városépítészeti szerepe egyedülálló, a kecskeméti főtér meghatározó eleme, fő viszonyítási pontja.
Az oklevelet átvette: prof. dr. Sztacho-Pekáry István, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere és Balogh Zoltán, a Kecskeméti Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának fejlesztéspolitikai irodájának vezetője.
Bács-Kiskun vármegye tanyavilága
Bács-Kiskun vármegye tanyavilága a magyar vidék egyik meghatározó kulturális és gazdasági öröksége. A tanyák több évszázados múltja az alföldi táj szerves részét képezi, őrizve a hagyományos gazdálkodási formákat és életmódot. A szocializmus évei alatt sok tanya felszámolásra került, ám Bács-Kiskunban sikerült megőrizni jelentős részüket, így napjainkban is fontos szerepet játszanak. A tanyarendszer fennmaradása és megújulása a helyi közösségek, gazdálkodás és kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
Az oklevelet átvette: Bodor Zsuzsanna, a Kamra-Túra Egyesület titkára és Szabó Gellért polgármester úr, a Magyar Faluszövetség elnöke.
Schőn Mária munkássága
Schőn Mária az 1980-as évektől kezdve fáradhatatlanul kutatja Hajós történetét és a sváb hagyományokat. Munkássága jelentős mértékben hozzájárul a sváb nemzetiségi kultúra megőrzéséhez. Számos kötet társszerzője: a gyermekfolklórtól és a népi hiedelemvilágtól kezdve a lakodalmi szokásokon és a szőlő- és borkultúrán keresztül Hajós társadalomtörténetéig számos témában kutatott és írt. Jelentős mértékben az ő érdeme, hogy Hajós a vármegye és az ország néprajzi szempontból legkiemelkedőbb módon dokumentált sváb települése.
Az oklevelet átvette: Sárdi Tünde, a Hajósi Értéktár Bizottság elnöke és Schőn Mária néprajzkutató.
Dargay Lajos (1942-2018) szobrászművész hagyatéka
Dargay Lajos szobrászművész életműve kiemelkedő a magyar képzőművészetben, különösen a kinetikus-kibernetikus szobrászat terén. Absztrakt alkotásai nemzetközi szinten is elismertek. Munkássága során nemcsak műveivel, de művészetközvetítő tevékenységével is kitűnt, fontos szerepet játszva a Nicolas Schöffer-hagyaték megőrzésében és népszerűsítésében. Alkotói munkája Kalocsán teljesedett ki. Művészete a modern magyar szobrászat egyik kiemelkedő és egyedülálló példája, jelentős hatást gyakorolva a kortárs művészetre.
Az oklevelet átvette: Romsics Imre, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója.
Dékáni Árpád életműve, Erzsébet királyné mellszobra,
Gyárfás István életműve, Nagy Czirok László életműve
Az okleveleket átvette: Végső István, a kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület elnöke, és Németh Györgyi, a Kiskunhalasi Értéktár Bizottság elnöke.
Dékáni Árpád életműve
Dékáni Árpád iparművész tevékenysége Bács-Kiskun vármegyei, illetve országos viszonylatban is kimagasló. Az általa megálmodott halasi csipkével a 20. század elején világhírnevet szerzett: 1904-ben St. Louis-ban és 1906-ban Milánóban Grand Prix-t nyert alkotásai a szecesszió és a magyar népi motívumok mesteri ötvözetei. Tanárként és közéleti szereplőként is aktív volt, szervezői munkája révén a magyar háziipari mozgalom erősödött. Munkássága jelentősen hozzájárult a magyar népművészet és iparművészet fejlődéséhez.
Erzsébet királyné mellszobra
Erzsébet királyné mellszobra Kiskunhalas első világi szobra, amelyet 1902-ben avattak fel Nagy Kálmán alkotásaként. A szobor a historizmus emlékmű-szobrászatának egyik fontos darabja, amely Erzsébet királyné kultuszához kapcsolódik. Az alkotás carrarai márványból készült, és a királyné eszményítését hivatott szolgálni. Bár Nagy Kálmán korai halála megakadályozta életművének kiteljesedését, munkái, köztük ez a szobor, kiemelkedő jelentőséggel bírnak a magyar szobrászatban.
Gyárfás István életműve
Gyárfás István jogász, történész és akadémikus a 19. századi magyar tudományos élet kiemelkedő alakja volt. Legnagyobb történeti munkája, a „Jász-kunok története” című négykötetes monográfia alapművé vált a Jászkunság kutatásában. Közigazgatási és jogtudományi tevékenysége mellett gyakorló mezőgazdászként, illetve mezőgazdasági szakíróként is aktívan részt vett Kiskunhalas fejlesztésében. Munkássága jelentős hatással volt a helyi tudományos életre és a régió polgárosodására.
Nagy Czirok László életműve
Nagy Czirok László kiemelkedő néprajzkutató, hivatalnok és múzeumigazgató, akinek életműve a Kiskunság és Kiskunhalas népi hagyományainak megőrzésében jelentős szerepet játszott. Könyvei, mint a Pásztorélet a Kiskunságon és a Betyárélet a Kiskunságon, alapvető szakirodalommá váltak, gyűjtései pedig felbecsülhetetlen értékű források a néprajztudomány számára. Több évtizedes gyűjtőmunkájával mintegy 15 000 oldalnyi anyagot hagyott hátra, melyek a halasi és kiskunsági élet szinte minden aspektusát felölelik.
Érsekcsanádi szivattyútelep és környezete
Érsekcsanádtól 5 kilométerre, a Duna parton, az árvízvédelmi töltés védett oldalán áll az 1898-ban belvízvédelmi céllal megépült, eredetileg gőzüzemű szivattyútelep. A szivattyútelep épületegyüttesének az eredetivel megegyező visszaállítása 1996 és 1998 között készült el. A természettel harmonizáló, funkciójának teljességgel megfelelő, esztétikai megjelenítésében egységes varázslatos vízügyi komplexum környezete vonzó kirándulóhely is egyben.
Az oklevelet átvette: Nánai Tamás, az Érsekcsanádi Értéktár Bizottság elnöke, és Felső Róbert, Érsekcsanád polgármestere.
Félegyházi Őskereszt
A kitűnő arányokban, gondos és művészi kivitelben alkotott emlékkereszt Kiskunfélegyháza egyik legrégebbi vallásos tárgyú emléke, 1799-ben készült Morvai János, Kis Ilona és Varga Pál megrendelésére. A késő barokk stílusban faragott kőkereszt impozáns, 450 cm magas, és a Jézus korpusz, valamint a térdelő Mária Magdolna szobrával együtt különleges művészi értéket képvisel. Ez az emlékkereszt nemcsak Félegyháza, hanem a környék vallásos közösségének is meghatározó dísze, a város vallási és kulturális örökségének kiemelkedő része.
Az oklevelet átvette: Kállainé Vereb Mária, a Kiskunfélegyházi Értéktárbizottság tagja
Fülöpszállás református temploma
A Fülöpszállási Református templom Bács-Kiskun megye egyik legértékesebb és legszebb református épülete. A több mint 200 éves templom késő barokk stílusban épült, gazdag díszítéssel és szimbolikával, amelyek a keresztény hit fontos elemeire utalnak. A templom kiemelkedő értékei közé tartozik a 18. századból származó berendezés, a faragott tölgyfa padok és a különleges Tormási Mӓrtz Henrik által készített orgona. A műemléki védettség alatt álló templom története, funkciója és egyedi mivolta miatt a szakrális épületek közül is kiemelkedő.
Az oklevelet átvette: Varga Istvánné, a Fülöpszállási Értéktár Bizottság külsős szakértője, és Gubacsi Gyula, Fülöpszállás polgármestere.
Járitz Józsa alföldi festészete
Járitz Józsa, a 20. század egyik kiemelkedő magyar festőnője olyan hatalmas, egyben minőségi életművet hozott létre, mellyel tisztes helyet vívott ki magának a magyar képzőművészetben. Festészetében kiemelkedő helyet foglal el az alföldi táj és az ott élő emberek. Bár Párizs művészeti világában is megállta a helyét, mégis Kiskunmajsán találta meg igazi inspirációját. Az alföldi tanyavilágot ábrázoló alkotásai a természet és az egyszerű vidéki élet szeretetét tükrözik, amely egész életét meghatározta.
Az oklevelet átvette: Bozókiné Veszelovszki Szilvia, a Kiskunmajsai Értéktár Bizottság munkatársa és id. Járitz István, Járitz Józsa unokaöccse.
Magyarvíz Ásványvíz Kft. termékei
A Magyarvíz Ásványvíz Kft. a Lajosmizsén található kútjaiból nyert természetes ásványvizeivel, mint a Mizse, a Primavera és a Zafír, kiemelkedő szereplője a magyar ásványvízpiacnak. Kiváló minőségű termékeikkel nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is elismerést szereztek. A vállalat hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra is: az ECOGREEN termékeivel és zöld energiával működő gyártási folyamataival csökkenti ökológiai lábnyomát. Az egészséges életmód elkötelezett híveként sporteseményeket, sportszervezeteket és egészségügyi intézményeket támogatnak.
Az oklevelet átvette: Basky András, Lajosmizse polgármestere.
Megemlékezés az 1956-os kécskei sortűz áldozataira, Ókécskei Közösségi Ház, Tiszakécskei Pálinkaünnep
Az oklevelet átvette: Sánta László és Szabó Berta, a tiszakécskei Helyi Értékek gyűjteményének és az Arany János Művelődési Központ munkatársai.
Megemlékezés az 1956-os kécskei sortűz áldozataira
A tiszakécskei sortűz emlékezete egy tragikus, egyben meghatározó történelmi eseményt őriz. 1956. október 27-én Tiszakécskén szolidaritási nagygyűlést tartottak az országzászlónál, amikor a békés tömegre egy vadászrepülőgép váratlanul tüzet nyitott. 17 ember meghalt, 110 megsebesült. A városban 1989 óta minden évben emlékeznek a sortűz áldozataira. 1996 őszén állították fel a Szent Imre téren a II. világháború és 1956 kécskei hőseinek és áldozatainak emlékművét, 1999-ben pedig a helyi képviselő-testület városi gyásznappá nyilvánította október 27-ét.
Ókécskei Közösségi Ház
Az Ókécskei Közösségi Ház kezdetben községházaként szolgált. A régi, alavult épületet 1938-ra bővítették ki, ekkor nyerte el mai formáját. Városképi szempontból az ókécskei városközpont egyik meghatározó épülete. 1950 után megyei csecsemőotthonként használták. Az 1990-es rendszerváltást követően ismét felújították, közösségi házzá alakították. Az épület nemcsak a helytörténeti gyűjtemények őrzője, hanem a térség kulturális életének meghatározó központja is.
Tiszakécskei Pálinkaünnep
A Tiszakécskei Pálinkaünnepet minden év szeptember első hétvégjén rendezik meg. Középpontjában a pálinka, mint hungarikum áll. A rendezvény hagyományőrző, hagyománymegújító szerepe mellett gyakorlati módon támogatja a kézműves pálinkakészítést – egyrészt szakmai előadásokkal, másrészt azzal, hogy hiteles szakmai zsűri véleményezi a benevezett párlatokat. A település határain jóval túlmutató eseményen minden évben helyi és erdélyi előadók színesítik a programot, erősítve a nemzeti összetartozást.
Nagy Péter és fiai Qvevribe (égetett agyag amfóra) történő borkészítés módja
A Jászszentlászlón élő Nagy Péter, fiaival közösen hagyományos magyar fajtákból készít borokat móricgáti családi borászatukban. A modern eljárások mellett innovatív módon alkalmazzák a belülről méhviasszal impregnált, földbe ásott agyagedényekben való borerjesztést és -érlelést. A 8000 éves, grúz eredetű qvevri technológiával egyedi színfoltot képviselnek a hazai borpiacon. Tevékenységük mintaadó példa a családi méretű, természetes, „kézműves” borászkodásra, mely vendéglátással, turizmussal is kiegészül.
Az oklevelet átvette: Mészáros László, a Jászszentlászlói Értéktár Bizottság elnöke és Nagy Simon borász.
Szomszédoló Néphagyományápoló Dramatikus Játékdélelőtt
A jászszentlászlói Szent László Óvoda és Bölcsőde kiemelt nevelési célja a magyar népi kultúra éltetése, a hazaszeretet megalapozása, valamint a magyarságtudat erősítése. Ennek egyik eszköze a 2014 óta évente megrendezett „Szomszédoló Néphagyományápoló Dramatikus Játékdélelőtt”, amelynek keretében a környező településekről meghívott óvodai csoportok jeles napokhoz köthető dramatikus játékokat mutatnak be. A szomszédoló mára a Kiskunság egyik példamutató, településhatárokon átívelő, közösségépítő gyermekprogramjává vált.
Az oklevelet átvette: Nagy András, Jászszentlászló polgármestere és Víghné Nyikos Tünde, a jászszentlászlói óvoda vezetője.
Szunyi Sándor tárogató-fúvóka készítő szaktudása és tevékenysége
A tipikus magyar hangszerként ismert tárogató fúvókájának készítése különleges szaktudást igényel, mivel ezek egyedi, kézi megmunkálást igénylő eszközök, amelyek jelentős hatással vannak a hangszer hangzására. A jászszentlászlói Szunyi Sándor saját fejlesztésű technológiát alkalmaz, bakelitből készít fúvókákat, amelyek pontosabbak és tartósabbak a hagyományos műanyag változatoknál. Munkája nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismert, különleges helyet biztosítva a tárogató hagyományának megőrzésében és fejlesztésében.
Az oklevelet átvette: Szunyi Sándor tárogató-fúvóka készítő mester.
Forrás, képek: Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata/Sebestyén István
Fotógaléria:
