A TIBA Építész Stúdió kiskőrösi Petőfi Sándor Kulturális Központ és Könyvtár pályázatán megosztott II. díjat nyert koncepciója úgy újítja meg a település főterét, hogy tiszteletben tartja annak történelmi rétegzettségét és hagyományos léptékét. A fejlesztés nem csupán az új épületek létesítéséről szól, hanem Petőfi Sándor szülőháza és a történelmi főtér kapcsolatának újragondolásáról is, amely Kiskőrös kulturális és közösségi életét gazdagítja. Az elképzelést a tervezők szavaival mutatjuk be.
Tervezési alapgondolat
A tervezési helyszín Kiskőrös városias magja, amely karakterében, léptékében és építéstörténetében is gazdag. A tervezők az új épületeket és az ezekhez csatlakozó köztereket a meglévő, értékes épületekre, városszerkezeti elemekre, térkapcsolatokra és térhasználatra figyelemmel álmodták meg. Az új épületek, amelyek nagy közösségbefogadó szereppel bírnak, harmonikusan illeszkednek a főtér meglévő épületeihez és térszerkezetéhez, egyben gazdagítják a helyi közösséget és erősítik annak kulturális identitását.
Petőfi Sándor szülőháza a Petőfi Sándor tér észak-keleti oldalán helyezkedik el. A kultúrtörténeti jelentőségű földszintes parasztházat a meglévő művelődési ház – elhelyezkedése és mérete miatt – jelenleg háttérbe szorítja. Érdemes volt ezért a teret – a téren belüli viszonyokat, a térhasználatot, a téren lévő épületeket, azok funkcióját, léptékét újragondolni. Ezzel az átalakítással Petőfi szülőháza hozzá méltó, hangsúlyosabb helyet foglal majd el a főtéren.
A Petőfi Sándor tér különlegessége, hogy a téren álló épületek kapcsolatot, átjárókat, épületközöket nyitnak az evangélikus templomhoz vezető Luther Márton tér felé. Ezzel így két, különböző nagyságú és karakterű városi tér fonódik össze: egy intimebb, védett, forgalomtól elzárt, sétáló utca jellegű és egy tágas, parkos, rendezvénytérként is működő mezővárosi főtér.
A tér észak-nyugati térfalát a katolikus templom és a Városháza adja. Mivel a téren jelenleg intenzív gépkocsiforgalom halad át, így az kettévágja a teret, leválasztja a dél-nyugati térfalat, a Városházát elvágja magától a tértől. A két középület vizuális lezárást ad a templomtoronnyal és a környezet léptékéből kiemelkedő, többszintes, városias épületegyüttessel, de bejárataikat forgalmas utak választják el a tértől. Az 53-as út elterelő szakaszának tervezett megépítése amiatt is fontos, hogy a városközpont szerves egészként, egységes használatú és megjelenésű téregyüttesként tudjon működni, a fontos középületeknek aktív, gyalogosan könnyen megközelíthető kapcsolata legyen egymással és a térrel is. Rendezvények esetén így az átalakított teret nagyobb létszámú résztvevő többféle módon is használhatja majd.
Ez a különlegesen összefonódó térfolyam, téregyüttes, a Petőfi és a Luther Márton tér a tervezett Könyvtár és Kulturális Központ épületeivel bővül, eltérő karakterű és használatú terekkel, térrészekkel egészül ki, így még inkább átjárhatóvá válik, és az intenzív városi térhasználat és térkapcsolat tovább erősödik.
A tervezett könyvtár egy alacsony beépítésű, Petőfi szülőházához léptékben, megjelenésben, anyaghasználatban illeszkedő épületegyüttes lesz. A teret dél-kelet irányba bővítjük, ezzel fókuszba helyezzük Petőfi szülőházát, amely így az észak-keleti térfalban hangsúlyosabb, jobban látható helyet kap. Ezzel együtt a meglévő, burkolt rendezvényteret a tervezők elmozdították Petőfi szülőháza elől a kibővített tér dél-keleti végébe, a Könyvtár elé.
A Városháza és a földhivatali épület által meghatározott térfalat úgy egészíti ki a tervezett kulturális központ épülete, hogy a bejárata előtt még az épület főbejáratához, előcsarnokához, illetve a város számára megnyitott kávéházhoz egy kisebb, városias használatú, jellemzően burkolt tér csatlakozik, amely kisebb létszámú közösségi és kulturális események, rendezvények, fesztiválok alkalmával a bejárati rész felvezetésére is szolgál. Az épület főbejárata így a Petőfi Sándor téren áthaladó, jelenleg nagy gépkocsiforgalmú úttól visszahúzott, védett pozícióba kerül. Ezzel az elhelyezéssel mind a kulturális központ épülete és főbejárata, mind az előtte lévő burkolt tér kapcsolatot teremt a Városháza buszállomással és az előtte kialakított új, tervezett városi parkkal.
Illeszkedés
A könyvtár és rendezvényközpont célja, hogy harmonikusan illeszkedjen Kiskőrös hagyományos városi szövetéhez, miközben megújult kulturális és közösségi funkciókat biztosít.
A tervezett épületegyüttes megőrzi a város hagyományos léptékét és arányait, a régi, parasztházas beépítéséhez igazodva. A ház architektúrája és az anyaghasználat – a kerámia és a faburkolat, valamint a vakolt fal – Kiskőrös régiójának természetes anyagaiból merít inspirációt.
Az épületek, valamint a körülöttük elhelyezett pergolával fedett sétányok és lugasok segítségével átjárható és átlátható, közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a külső és belső tér között, ezzel átjárhatóvá téve a nyitott köztér és az épület határait.
A projekt részét képezi a meglévő főtér és a főtéren lévő park, zöldfelület fejlesztése is, amely kültéri bútorokkal („lóca”) és új szabadtéri rendezvénytérrel bővül, ezzel többféle esemény számára is alkalmas környezetet teremt.
A tér átalakítása lehetővé teszi a Luther Márton tér és Petőfi tér új, egységes kapcsolódását, így tovább bővítve a közösségi és közlekedési lehetőségeket.
A Petőfi szülőház kertje szintén bekapcsolódik a térsorba, így a Könyvtár közvetlen szomszédságában létrejövő közösségi térrel is gazdagodik a közösség. A rendezvényközpont melléképületében helyet kapó kiszolgáló egységek és vizesblokkok biztosítják a téren és annak környékén zajló közösségi eseményeket.
A kulturális központ épülete kétszintes tömegével és párkánymagasságával illeszkedik a főtér dél-nyugati térfalához, amelyet nagyobb léptékű középületek határolnak, és illeszkedik a környező városi szövethez, így biztosítva a tér arculatának következetes megjelenését.
Az épület előtt egy új, közösségi találkozási pontként funkcionáló teret is terveztünk, amely összeköti a Petőfi teret a megújuló közparkkal és közvetlen kapcsolatot biztosít a kibővített autóbusz-állomással. Az autóbusz-állomás és a Főtér a parkon keresztül közelíthető meg, ami a város közlekedési kapcsolatainak, a belváros gyalogos-kerékpáros forgalmának, élhetőségének a javulását is eredményezi.
Mindkét épület alatt helyet kap egy-egy mélygarázs, amely az új funkciókhoz szükséges parkolóhelyeket biztosítja.
A város tér kialakításánál a tervezők a hely egyediségét növelő, látogatók helyben tartását célzó, ökologikus elveket erősítő kiegészítésekkel bővítették a meglévő a közparkot. Ahol lehetséges, a tervezők megoldották, hogy a meglévő fák zöldfelületbe kerüljenek, a gyökérzónát burkolat ne fedje.
A téren jelenleg kiemelt szegély keretezi a zöldeket, melyek mentén a csapadékvíz a csatornarendszerbe folyik. A koncepció része, hogy a szegélyeket szakaszonként lesüllyesztik, hogy a mélyvonalon mozgó vizek a zöldfelületekre jussanak. Ez által a helyben tartott csapadékvizet a növények fel tudják használni. Intenzívebb esőzések esetén a virágágyásokba befolyó víz a lokális medencébe tud felgyűlni, esőkertek alakulnak ki. A helyben történő párolgás kedvez a mikroklímának. A meglévő nagyobb gyepfelületen alacsony magasságú biodiverz növénytársulásokat alakítunk ki. A növényfajok egymást kiegészítve takarják a talajt, védik a kiszáradástól. A helyi klímát jól elviselő, minimális öntözést igénylő évelők, és alacsony cserjék adják a növényanyag nagy részét.
Funkcionális rendszer
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Rendezvényközpont
A könyvtár különálló épületben kap helyet, amely három tömegre tagolódik. A rendezvényközpont és alkotóház az épületkomplexum másik egységében található, amelyeket pergolás, lugasokkal árnyékolt sétány köt össze.
Könyvtár
Az épület földszintes szárnyában kap helyet a gyermekkönyvtár és az irodalmi kávézó. Ez az épületszárny a Petőfi-szülőház kertje felé nyit, ahol a kisgyermekes családok közösségi élményt élhetnek át. A Luther tér felé eső épületrészben, két szinten kap helyet a felnőtt részleg és az olvasóterem, valamint itt találhatók az intézmény irodái, az emeleten a Fél Edit-gyűjtemény és a Petőfi-kutató szoba is.
A két épületrész között helyet kap egy előtér és összekötő szárny is, amely egy üvegfelületekkel határolt, átjárható és átlátható tér. Ez a tér egyaránt foglal magába bejárati előteret, gyermek könyvtári részt és egy különálló offline szobát.
A pince szinten tárolók, könyvraktár, szerverhelyiség és gépészeti egységek kaptak helyet, valamint az 50 parkolóhelyes mélygarázs, amely közvetlen akadálymentesített kapcsolattal rendelkezik.
Rendezvényközpont
A rendezvényközpont emeletén kiállítótér és foglalkoztató helyiség kap helyet a hozzá tartozó kiszolgáló egységekkel. Ezek a terek kiállítások, kézműves foglakkozások és oktatások tartására alkalmasak.
A földszinten található egy étkező és a hozzá tartozó melegítőkonyha, amely képes ellátni kisebb beltéri rendezvényeket 50 főig, és bázis lehet a kültéri rendezvények lebonyolításában is, akár 100-150 főig. A kültéri rendezvények és szereplőik számára a földszinti öltözők és mosdók, pihenővel nyújtanak komfortos hátteret a fellépésekhez. Az épület földszintjén továbbá egy kívülről megközelíthető, közhasználatú W.C. egység kap helyet, ezzel bővítve a téren található szolgáltatásokat.
A pinceszinten az éves rendezvények kellékei számára kialakított raktár kap helyet, valamint a gépészeti helyiség. A kellékek földszintre való mozgatását teherlift szolgálja ki. A pinceszint közvetlen összeköttetésben van a mélygarázzsal, ahol furgonokkal is történhet a raktárak feltöltése.
Petőfi Sándor Kulturális Központ
A kulturális központ épületében egy multifunkcionális színházterem található, amely 500 fő befogadására alkalmas, külön színpad- és kiszolgálóterekkel, színészi öltözőkkel és vizesblokkokkal. Az oktatási szárnyban pedig különböző rendezvényterek, stúdiók, és pódiumszínház várja a látogatókat.
Földszintjén helyezkedik el a külön rendezvénytérként és kiállítótérként is használható előcsarnok, melyben egy többszintes, dobogós leülő-várakozó is található, és amelynek légtere egy a galérián található kiállító térével. A földszinten található továbbá egy a város felé nyitott kávézó, reprezentatív közlekedő terek, valamint egy négy kisebb térré bontható nagyméretű konferenciaterem is.
Az első emeleten stúdió, moziterem és pódiumszínház, tánctermek és foglalkoztatók, valamint a hozzájuk tartozó raktárak és vizesblokkok, a második emeleten pedig irodák és gépészeti funkciók kaptak helyet.
Építészeti formálás, anyaghasználat
Könyvtár és rendezvényközpont
A könyvtár és rendezvényközpont épületei hosszúkás, nyeregtetős formákkal rendelkeznek, amelyek követik a hagyományos beépítési stílust. Az anyaghasználatban hangsúlyosan jelenik meg a fa, kerámia és vályogfal, amelyek a kiskunsági építészeti hagyományokat idézik meg. Az ereszvonal alatt fehér vakolat, míg felette áttört, fa lécezés található, amely a tradicionális oromfal deszkázatát idézi, kerámia burkolattal. A ritkított lécburkolat mögött az emeleti oromfalak üvegezettek. A Könyvtár épületének falán vakolatból kialakítva népies díszítő motívumok jelennek meg. A tervezők célja a terület tradicionális épület típusának – mint amilyen a Petőfi szülőháza is – kortárs, középületekre jellemző átírása volt.
Kulturális központ
A kulturális központ ezzel harmonizálva magasabb, zártabb tömegként jelenik meg, amely kemence-szerű megjelenést kapott, és a földszinten átlátható üvegfelületekkel biztosít kapcsolatot a belső terek és a külső közösségi területek között. Kemence szerű tömegformálás a sok funkciót magába foglaló épület nagy tömegét több, kisebb épülettömegre bontja, ezzel leköveti a környező épületek léptéket és a városi tömb beépítésének jellemző tömegarányait.
A tervezők a homlokzaton kerámia burkolatot alkalmaztak, mivel a terület jellemző nyersanyaga az agyag és a terület erre épült kerámia művészete is országos jelentőségű. A homlokzat bejárati része fa burkolatot kapott, amely kiemeli a főbejáratot, valamint utal a könyvtár épületén megjelenő fa burkolatra is.
Belsőépítészet
A belső térkialakítás mindkét épületben átláthatóságra és egyszerűségre törekszik, nagy, nyitott közösségi terek kialakításával, amik közvetlen kapcsolatban vannak egymással és a köztérrel is. Az térszervezés és a térkapcsolatok lehetővé teszik a látogatók szabad közlekedését a különféle helyiségek között. A közös használatú helyiségek központi térként a közösségi élet színtereként funkcionálnak. A belső tér kialakításánál különösen nagy hangsúly került a komfortos, egészséges környezetre és a természetes anyagok használatára, az anyagok megválasztása során a tervezők figyelembe vették a helyi környezeti adottságokat és az épület funkcióját is.
A két második helyezett irodát hívják meg, hogy gondolják tovább terveiket, így születik majd meg a kulturális központ végleges terve, amely várhatóan több díjnyertes pályaműből is emel majd át elemeket.
Forrás, írta: Paár Eszter Szilvia/hely.hu
