2024. júliusában a Cseh Köztársaságban tizennyolc hónapig tartó lassú gazdasági tevékenység volt tapasztalható, bár a közelmúltban némileg fellendült a helyzet. Az örömteli hír az volt, hogy a fogyasztók végre elmentek vásárolni, ami biztató lökést adott a fellendülésnek. Ugyanakkor a fogyasztói hangulatot mérő mutatók már három egymást követő hónapban a negatív tartományban voltak.
Összességében egyértelmű volt, hogy Csehországban tartós visszaesés tapasztalható. Mivel a gazdaság nagymértékben függ az exporttól, a gazdaságot megviselte a fő kereskedelmi partner Németországban tapasztalható gazdasági visszaesés, ahol a kereslet gyenge volt. Valójában az európai gazdaság általánosságban véve nem volt túl erős a nyári időszakban.
A cseh gazdaság másik támasza az ipar, és a havi termelési szintek nem tűntek túl kedvezőnek. Elemzők szerint az országnak igazán szüksége lenne egy erőteljes fellendülésre a fogyasztók részéről, de az ipar gyenge állapota akadályozza ezt a fejlődést. És mivel a vállalatok nem voltak hajlandóak béreket emelni, miközben a gazdaság ilyen ingatagnak tűnik, „a kérdés az, hogy a fogyasztó képes lesz-e továbbra is úgy költeni, mintha nem lenne holnap” ebben a környezetben, az ING szavaival élve.
Az inflációs fronton a dolgok remekül alakultak – talán túlságosan is remekül. Ez volt az egyik fő indok a Cseh Nemzeti Bank (CNB) júniusban végrehajtott 50 bázispontos kamatcsökkentésére, különösen mivel a gazdaságnak szüksége volt egy jelentős, felfelé irányuló ösztönzésre. Németország problémái egyben Csehország problémáinak is bizonyultak, mivel az országgal folytatott kereskedelmi tevékenység visszaesése dezinflációs hatással volt a cseh koronára. A tágabb kép mégis úgy tűnt, hogy a CNB részéről a monetáris lazítás indokolt, mivel a gazdasági tevékenység sürgető ösztönzésére volt szükség.
Csatlakozzon hozzánk még néhány percre, különösen, ha van érdekeltsége az online devizakereskedésben, ahogy augusztusban és szeptemberben követjük a CNB előtt álló helyzet alakulását, és ugyanezt tesszük Csehország kelet-európai szomszédja, Magyarország esetében is.
A CNB augusztusban és szeptemberben
A CNB augusztusban 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntött, amit a német és a világgazdasági forgatókönyvek nyilvánvaló gyengesége motivált. A kamatcsökkentés korlátok között tartására azért volt szükség, mert a korona a devizakereskedelemben is veszélyeztetve volt. Mivel a csehországi kamatlábak elmaradtak az amerikai kamatlábaktól, a devizakereskedők nem találták túl vonzónak a cseh valutát. A CNB tudta, hogy ha túl gyorsan csökkenti a kamatlábakat, az káros hatással lehet a koronára, és problémás módon felfelé lobbanthatja az inflációt. Ettől függetlenül úgy döntöttek, hogy folytatják a kamatcsökkentést, mivel úgy ítélték meg, hogy a nehézségekkel küzdő Németország által az inflációra jelentett lefelé mutató kockázat nagyobb, mint ez utóbbi aggodalom.
Szeptemberben a CNB átállt a felfelé irányuló inflációs kockázatok miatti aggodalomra. Félelmük különösen az erős bérnövekedéssel, a pazarló állami kiadásokkal és az ingatlanszektorban zajló széles körű hitelezéssel kapcsolatosak. Mindezek a tényezők potenciális táptalajt látszottak nyújtani az árnövekedés újabb fellendüléséhez. Másrészt a németországi helyzet sem tűnt jobbnak, és ez éppen az ellenkező fajta hatás kiváltásán munkálkodott. A tanácskozások eredménye: újabb 25 bázispontos csökkentés, amivel az irányadó kamatláb 4,5%-ra csökkent. Ami a jövőre vonatkozó iránymutatást illeti, a központi bank hangsúlyozta annak valószínűségét, hogy a következő hónapokban fékeznie kell a kamatcsökkentést, mivel az inflációs aggodalmak egyelőre felülkerekednek a lefelé irányuló félelmeken.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban és augusztusban
Az MNB júliusi aggodalmai egybeestek a CNB szeptemberi aggodalmaival: felfelé irányuló infláció. Bár a magyar gazdaság élénkítésének projektjét tűzték ki célul, visszafogták magukat, és a júliusi ülésükön emiatt csak 25 bázisponttal csökkentették a kamatokat. Az egyik dolog, ami potenciálisan az infláció felmelegítésére hatott, a közelgő fiskális ösztönző terv hatása volt, amelytől azt remélték, hogy újra beindítja a gazdaság motorját.
Amikor az MNB augusztusban ülésezett, egy újabb forró inflációs adat érkezett, amely megerősítette a félelmeiket, ezért úgy döntöttek, hogy nem változtatnak a kamatlábakon. Mindenképpen hangsúlyozták elkötelezettségüket a gazdaság újbóli talpra állítása mellett, és óvatos hozzáállásukat azzal indokolták, hogy a fenntartható növekedést először a pénzügyi piacok és az árak stabilizálásával lehet elérni. Ez helyreállítaná a bizalmat mind a fogyasztók, mind a vállalkozások részéről, és visszavezetné a gazdaságot a helyes útra.
A gazdaság fellendítésének szükségessége természetesen továbbra is fennállt, és ezt fokozta a feltörekvő piacokat övező kockázati hangulat augusztusi romlása. Ennek eredményeként az MNB jelezte, hogy a következő hónapokban könnyen lehet, hogy ismét kamatot csökkentenek, de ez az infláció alakulásától és „a világ vezető jegybankjainak várható kamatpolitikájától” függ.
Szeptember
A világ vezető központi bankjairól szólva, az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank is csökkentette a kamatokat szeptemberben, előbbi 50 bázisponttal, utóbbi pedig 25 bázisponttal. Szavukhoz híven az MNB is követte a példát, és 25 bázisponttal 6,5%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat. A lépésre azért érezték magukat felhatalmazva, mert az inflációval kapcsolatban néhány pozitív értéket mutattak, valamint az elmúlt egy hónapban jelentősen csökkentek az energiaárak, ami az árak tekintetében minimálisra csökkentet. Virág Barabás, az MNB alelnöke mégis azt tanácsolta, hogy egy fél százalékpontos csökkentés túlzott lehet, még akkor is, ha a Fed ilyen mértékű óvatosságot mutat az Atlanti-óceán túloldalán.
Szeptember folyamán a magyar infláció valóban javult, sőt, ünnepelni is volt oka, hiszen a jegybank éves szinten 3%-os célját végre sikerült elérni. Erre 2021. eleje óta nem volt példa. A legjobb eredményért járó díjat az olaj nyerte el, amely meredeken esett, ami az üzemanyagárak hatalmas, 3,7%-os csökkenéséhez vezetett, hónapról hónapra mérve. Ezzel szemben az élelmiszerárak szégyenkezve lógatták a fejüket, mivel ebben az időszakban valójában teljes 1%-kal emelkedtek, ezzel magasan tartva az MNB vérnyomását.
A legfontosabb szegmens azonban a szolgáltatások inflációja, amely a hónap folyamán 0,8%-os javulást mutatott. Az MNB azt szeretné látni, hogy ez a tendencia a következő hónapokban tovább erősödik, mielőtt biztosra venné, hogy a problémás inflációnak vége. Az, hogy az MNB idén újabb 25 bázispontot vág-e a kamatokból, attól függhet, hogy mi történik a szolgáltatások inflációjával a későbbiekben.
Összegzés
Az MNB jobb, ha a pezsgőt a jégre teszi, mert az elemzők szerint az infláció novemberben ismét felüti a fejét, amit az üzemanyag- és az élelmiszerárak emelkedése is elősegít. Ennek eredményeként az év utolsó hónapjára az infláció visszatérhet a 4,5% és 5% közötti tartományba.
Ha 2025-re tekintünk, úgy tűnik, hogy az MNB-nek szorosan figyelnie kell majd az árak növekedésére, mivel a bérek erőteljesen nőnek. Még az is lehet, hogy a minimálbér újabb emelése is a küszöbön áll. Ráadásul a fogyasztók várhatóan jövőre gyakrabban nyitják majd ki a pénztárcájukat, ami inflációs kockázatot jelent. Ehhez jön még az a tény, hogy a kormány által tervezett adók valószínűleg 2025-ben ráterhelik a fogyasztói árakra.
Az igazság az, hogy nem kizárt, hogy az MNB-nek hamarosan ismét kamatot kell emelnie. Különösen a közel-keleti feszültségek fokozódása miatt, amelyek az elmúlt időszakban a forintot a 400-as szint fölé billentették az euróval szemben. Az USA-ban az október eleji váratlanul erős foglalkoztatási adat nagy kérdőjelet vetett a kereskedők által a Fed-től várt laza ciklus elé. Ha a Fed leállítja a kamatcsökkentést, vagy csak nagyon fokozatosan teszi ezt, akkor ez némileg elveszi az MNB mozgásterét a saját kamatcsökkentésre. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy a Fed nagyarányú, 50 bázispontos kamatcsökkentése hiba volt, hiszen akkor történt, amikor az infláció még nem érte el a Fed célját, és a gazdaság is jól teljesített. Az MNB a következő hónapokban is figyelemmel kíséri a Fed-et.
Ha megbízható online kereskedési platformot keres, meg kell győződnie arról, hogy az hivatalosan szabályozott, a legmodernebb technológiával felszerelt, és a kereskedhető eszközök széles választékát kínálja, beleértve a forex párokat is. Az iFOREX Europe pontsan ezeket adja. Ha az iFOREX Europe-nál kereskedik, több száz eszköz közül választhat több iparágból, és tőkeáttétellel kereskedhet velük. Látogasson el az iFOREX Europe, ha többet szeretne megtudni.
Az iFOREX Europe (korábbi nevén “Vestle”) az iCFD Limited kereskedelmi neve, amelyet a Ciprusi Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (CySEC) a 143/11. számú engedéllyel engedélyezett és szabályoz. A jelen dokumentumban szereplő anyagok az iFOREX Europe-pal együttműködve készültek, és semmilyen módon nem értelmezhetők, sem kifejezetten, sem hallgatólagosan, sem közvetlenül, sem közvetve, befektetési tanácsadásnak, ajánlásnak vagy befektetési stratégiára vonatkozó javaslatnak valamely pénzügyi eszközzel kapcsolatban semmilyen módon. A CFD-k összetett eszközök, és a tőkeáttétel miatt a gyors veszteség kockázatával járnak. A lakossági befektetői számlák 80,22%-án veszteség keletkezik, amikor CFD-kkel kereskedik ennél a szolgáltatónál. Meg kell fontolnia, hogy érti-e a CFD-k működését, és hogy megengedheti-e magának a veszteség magas kockázatát. Megjegyzés: A múltbeli teljesítménymozgásokra vonatkozó számítások a határidős ügyleteket és nem a mögöttes eszközt képviselhetik. Teljes felelősségkorlátozó joginyilatkozat: https://www.iforex.eu/legal/analysis-disclaimer.html
