Családja körében ünnepli 80. születésnapját Dr. Gínál Judit

Dr. Gínál Judit 1973 óta lát el házi gyermekorvosi feladatokat az önkormányzattal kötött szerződés alapján Kiskőrösön, melyet az utóbbi 20 évben nyugdíjasként végez. Születésnapja alkalmából készítettünk vele interjút rendelőjében, ahol meghatódva mesélt az elmúlt nyolc évtized legemlékezetesebb mérföldköveiről, családja szeretetéről, miközben örömmel mutatta asszisztense és kis páciensei apró, kedves ajándékait, melyeket születésnapjára kapott.

Még az interjú kezdetén muszáj feltennem a kérdést: mi az, ami még mindig a pályán tartja?

Több dolog is: egyrészt nincs, akinek átadhatnám a praxisomat, hiszen azok a fiatalok, akik stabil nyelvtudással rendelkeznek külföldön végzik a hivatást, fele annyi munkáért, dupla bérért és tripla megbecsülésért. Miért? Mindenek vagyunk, csak megbecsültek nem, de sorolhatnék további bosszantó problémákat, csak ezek fájó dolgok. Az utóbbi évekre jellemző, hogy mindent meg akarnak változtatni, hogy semmi sem jó, ami régen volt. Most a védőnő és a gyermekorvosok közötti munkát is el akarják különíteni, de könyörgöm, ez rettenetes butaság lenne, hiszen teamben dolgozunk. A másik, ami nagyon bosszant, az a védőoltásokkal szembeni ellenállás többek részéről. Sokan, még a szakemberek egy része sem látja be, hogyha az országban a gyerekek 10 %-a nem fogja megkapni az összes védőoltást, akkor járványok lesznek, mert nem lesz meg a fészek immunitás. Így nem lesznek védettek a többiek sem, és akkor lesznek csak igazán járványok, amit elsősorban majd a felnőttek fognak nagyon megérezni, hiszen az ő immunitásuk addigra már lecsökken. Azok a gyerekek, akik megkapják az oltási sorozatokat, azok nem lesznek veszélyben, de a felnőttek igen. Csak erre senki nem gondol, hogy lehet, hogy a kedves anyuka fogja majd először megkapni a torokgyíkot. Az eredeti kérdéshez visszakanyarodva, a másik dolog ami a pályán tart, és talán a legfontosabb, hogy szeretem, amit csinálok.

Igen. Ez abban is megnyilvánul, hogy járógipsszel a lábán, most is rendel. A családja esetleg szokta unszolni vagy kérni, hogy hagyjon fel a praktizálással?

Javasolták, hogy 80 éves koromban hagyjak fel a praktizálással és legyen meghirdetve a státusz. Talán fontolóra is veszem, de egyelőre még nem tudom elképzelni, hogy akkor mit is fogok csinálni egész nap.  

Legutóbbi beszélgetésünk óta bővült a család, hiszen dédunokája született, szeretettel gratulálunk! 

Igen, de ha elmegyek nyugdíjba, akkor ki lesz a gyerekorvosa? (mosolyog)
Olyan aranyos kis betegeim vannak, néhányuktól ajándékot is kaptam. Csak azért jöttek be a rendelőbe, hogy átadhassák. Ilyenkor van igazán sikerélményem, hiszen ez annak a jele, hogy valamit azért csak jól csinálok. Azonban a kamaszokkal sajnos elég sok gondom van. Gyakran alibivel keresnek meg az orvosi igazolások miatt, és olyan is van, hogy a váróban  rendetlenkednek.

Az ezzel kapcsolatos ügyintézés mekkora terhet jelent? Sok időt és energiát vesz el?

Nagy előnyöm, hogy fantasztikus jó asszisztensem van: Horváth Istvánné Aranka személyében. Gyakran vannak anomáliák az igazolásokkal, de úgy gondolom, hogy korrektül állunk ehhez. Az embernek az életével és a tetteivel kell bizonyítania, ezért is igyekszem tisztességesen élni.

Hogyan ünneplik 80. születésnapját?

Családi ebédet, hétvégét szerveztek nekem. Ott lesz a férjem, a gyermekeim, az unokáim és a dédunokám is.

Így 80 év távlatában mik lennének azok a főbb mérföldkövek, amik igazán emlékezetesek?

Az egyetemi évek, a diploma megszerzése, mivel nagyon szerettem iskolába járni. Majd a házasságkötésünk, a gyerekek és az unokák, dédunoka születése. Nagy öröm, hogy stabil a családom, a férjemre a mai napig mindenben számíthatok. Gyermekeimre, unokáimra is nagyon büszke vagyok. Azt nem mondhatom, hogy a pályámon nagy sikereim lettek volna, de igazán nem is törekedtem erre. Én jobb szeretem, hogy nem vagyok főorvosnő, szeretek Jutka néni lenni, ugyanis a gyerekek így hívnak, és ez egészen mást jelent.

Napjainkban mivel tölti legszívesebben a szabadidejét?

Nem internetezek, nem számítógépezek, nincs okostelefonom. Ha van egy kis időm, akkor nagyon szeretek olvasni, de nem az interneten: elsősorban a szaklapokat és a házi gyermekorvosok lapját tanulmányozom, de részt szoktam venni online továbbképzéseken is. Mellette rendszeresen járok képzésekre is, hogy haladjak a korral. Most már sajnos nem nagyon tudok, de ezelőtt sokat bicikliztünk a férjemmel, közel 20 km-es távokat is megtettünk. Tornázni továbbra is szoktam, hiszen volt egy kis gerincproblémám, és rendszeresen járok gyógymasszőrhöz is.

Van kedvenc mottója, idézete, ami élete során elkísérte, nehéz időkben erőt adott, vagy motiválta Önt?

Gyakran szoktam idézni a gyerekeknek is, egy kicsit mindenből: Vörösmarty-t, Ady-t vagy József Attilát. Sok memoriterre, versre emlékszem még. A verseket mindig nagyon szerettem, nehéz is egy kedvencet választanom, de most így hirtelen ezt mondanám:

„…dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
ugy érdemes.” (József Attila: Ne légy szeles…)