A soltvadkerti Gyöngyház Művelődési Központ és Könyvtár épületében várták az érdeklődőket március 13-án a „Kerülőutakon Csábortól a Vadkerti-tóig” című kiállítás megnyitójára. Az eseményen Lázárné Herczeg Lívia 40 festménye került a falakra, melyeken az alkotó a természet szépségeit próbálta megjeleníteni a vásznakon.
A program a Zongora Gyöngyszemek Művészeti Csoport növendékei: Meggyesi Zsófia és Meggyesi Boglárka Sosztakovics: Tavaszi keringő zongora előadásával kezdődött, majd a kiállítást dr. Pethőné dr. Fodor Katalin nyitotta meg. Elmondta, hogy a természet hangjai, Sosztakovics keringőbe álmodott tavaszi hangulata azt jelzik, hogy a mai kiállítás főszereplője: a TERMÉSZET.
A kiállítást a következő szavakkal jellemezte dr. Pethőné dr. Fodor Katalin:
-Ebben az elvarázsolt világban a színek, a formák, mint mágnes vonzza magához az alkotó embert, aki a vászon fölé hajolva életre kelti azt, ami körülveszi, s közben megéli a festés okozta örömöt. Ezt az utat járta be egy csábori születésű kislány Lázár Lívia, aki vázlatfüzettel a hóna alatt ismerte meg a közeli erdőket, buckákat. Miközben élvezte a táj szépségét, a virágok színpompáját, megfigyelései által egyre több részlet tárult fel környezetéből. Az agyagos út sok „kerülő utat” tett élményszerűvé, szeretetté. Így fejlődött a természet tanulmányozása közben Lívia megfigyelőképessége, festészeti technikái.
Amikor megszületünk, valamilyen tálentummal, tehetséggel jövünk a világra. Ahhoz, hogy ez felszínre törjön, megmutassa magát, bizonyos utat kell bejárnunk. Lázárné Herczeg Lívia kiállításának címe „Kerülőutakon” nem véletlen. Szeretett volna képzőművészeti középiskolába járni. Családi körülményei „vargabetűs” útra terelték. Szőlész – borásznak, majd dekoratőrnek tanult. Eközben a művészet iránti vonzalma egy cseppet sem lankadt.
A festészet egyik műfaja a tájkép. Idős Markó Károly, Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar, Fényes Adolf, Hollósi Simon voltak ennek jeles mesterei. A soltvadkerti alkotók közül Péczka Lászlóné és Szűcs Farkas László nevéhez fűződnek tájat ábrázoló festmények. Lívia vonzódása ehhez a műfajhoz saját bevallása szerint belső világából következett. Autodidakta módon, önerőből képezte magát. Ehhez a motiváció a példakép, Csontváry Kosztka Tivadar művészete volt. Milyen a véletlen, ő is autodidaktaként indult, s lett a magyar képzőművészet világhírű képviselője.
Egy 30 évvel ezelőtt megjelent újságcikk tanúsága szerint Soltvadkerten nem volt köztudott, hogy Lívia festéssel is foglalkozik. A selymesi templom oltárképének és a stációk megfestésével vált ismertté művészi tevékenysége, így vallott akkor munkájáról: „A család és a gyerekek szeretete segített megfesteni a fatimai Szűzanya képét, a homok színei, a selymesi fák, bokrok vezették az ecsetemet. Ujjaimban érzem a tájat Selymesben, Csáboron éppúgy, mint a Hosszú víz mellékéről vagy a Szarvaskútról festett képeknél.” A Vadkerti-tóról más-más évszakban készült alkotások bemutatják a táj ezernyi arcát, a kilátót, a tanösvényt. Lívia naturalista festő, ösztönös művész, nem fényképet tár elénk, hanem a valóság érzelmi töltetű megjelenítésére törekszik.
Az említett helyekről készült akrillal és olajjal festett tájképek 1-1 tablóról köszönnek vissza a látogatóra. A folyosó galérián kiállított munkái egy „másik út” állomásait jelzik. Itt a teremben egy tablón Lázárné Herczeg Lívia sokfelé ágazó, városához, közösségekhez kapcsolódó tevékenységei jelennek meg. Ami minden alkotásban közös, az a művészember feltárulkozó érzelmi kötődése, az önkifejezés, az önmegvalósítás. A művészet fő célja, hogy gyönyörködtessen, de ez sohasem öncélú. Fontos, hogy részesévé váljon mind az alkotónak, mind a csodálóknak.
Azt követően az alkotó Lázárné Herczeg Lívia elmondta, hogy köszönettel tartozik mindenkinek, aki a segítéségére volt a kiállítás megszervezésében. Megemlítette, hogy a természet szeretetét már gyermekkora óta hordozza magában. Édesanyja bölcsessége arra tanította, hogy óvja és védje a fákat, mert ez az egyetlen olyan növény, ami elkísér bennünket a bölcsőtől a koporsóig. Vannak kedvenc fái, amelyek rendszeresen visszaköszönnek képein, melyek ide kötődnek a környezetünkhöz.
A Gyöngyház Művelődési Központ és Könyvtár vezetője Pájer Ildikó beszédében kiemelte, hogy Lázárné Herczeg Lívia keze munkájának köszönhetően gyönyörű alkotásokat lehet látni, melyek díszletek, dekorációk formájában is rendszeresen előfordulnak a különböző városi rendezvényeken. Kiemelte, hogy dr. Pethőné dr. Fodor Katalint és Lázárné Herczeg Líviát több évtizedes barátság köti össze, mely közvetlen kapcsolat a mai napon is látható volt a kiállítás megnyitó alkalmával.
Fotógaléria:
Chinese (Traditional)
English
German