A kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtár szervezésében Internet Fieszta elnevezésű programra várták az érdeklődőket március 24-én. Az eseményen a könyvtár részéről Szabados Anna köszöntötte a megjelenteket és a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kiskőrösi Rendőrkapitányság képviseletében jelen lévő előadókat.
A rendőrség részéről eljött az eseményre Baltás Adrienn rendőr zászlós – közlekedésrendészeti osztály vizsgálója, Major Vlasics Andrea rendőr főhadnagy – bűnmegelőzési előadó és Major Norbert rendőr százados – kiemelt fővizsgáló.
Az online térben megvalósuló csalások jellemzőiről előadásában Major Norbert elmondta, hogy a bűncselekmények éves száma a 2012-es 472.000-es adatokhoz képest 2021-re 154.000-re csökkent. A lopások aránya a 2012-es 185.000-ről mostanra mintegy 50.000-re esett vissza. A csalásoknál ez az arány a 2012-es 37.000-ről mostanra mintegy 19.000-re csökkent le.
Komoly probléma az online térben megvalósuló csalások arányának emelkedése
Elhangzott, hogy 2012-ben a bűncselekmények 39 %-a, 2023-ban pedig a 27 %-a volt a lopás. 2012-ben a bűncselekmények 7 %-a, 2023-ban pedig a 11 %-a csalás volt. 2024-ben 37 %-ot emelkedett a csalások (kb. 27.000) és az online térben elkövetett bűncselekmények száma is. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások száma folyamatosan emelkedik, míg 2018-ban kb. 1.100, 2020-ban már 3.400 esetet regisztráltak. Ez jelenleg kb. 3-4 %-át teszi ki az összes bűncselekménynek. Az online csalásokkal és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásokkal naponta 100.000.000 forint kárt okoznak az elkövetők, a kár összege 2021 óta megtízszereződött.
Az online térben megvalósuló, kárt okozó bűncselekmények
Csalás – Btk. 373. §
Az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás – Btk. 375. §
Az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz. Az is elköveti, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.
Klasszikus „jófogásos” csalás
Ilyen esetben az elkövető eladásra hirdet valamilyen terméket egy online piactéren, pl. Jófogás, Facebook Marketplace, stb. Általában kevésbé nagy értékű, postázható tárgyakat (pl. mobiltelefon) hirdetnek. A termék ellenértékét a hirdető előre utalással kéri, a sértett pedig a termék ellenértékét az elkövető által megadott bankszámára átutalja. Ilyenkor a hirdető ezután elérhetetlenné válik, a terméket nem postázza. Kiemelték az előadás alkalmával, hogy nagyobb összeget soha ne utaljunk előre ismeretlenek részére! Ha mégis előre fizettünk, de a hirdető „eltűnik”, összegtől függetlenül mielőbb tegyük meg a feljelentést a legközelebbi rendőrkapitányságon!
Járműhirdetési csalás
A módszer a „jófogásos” csaláshoz hasonló. Az elkövető eladásra hirdet egy online piactéren általában valamilyen gépjárművet jutányos áron. A megtekintés helyének, legkorábbi idejének lefixálása után az elkövető visszahívja a sértettet, és közli, hogy más érdeklődő is van, aki azonnal elvinné a járművet, de ha a sértett egy kisebb összegű foglalót átutal, akkor fenntartja neki a járművet. A sértett általi átutalást követően a hirdető elérhetetlenné válik. Fontos ebben az esetben is, hogy látatlanul soha ne utaljunk foglalót!
Pénzintézet nevében elkövetett csalások
Az elkövető önmagát banki ügyintézőnek kiadva telefonon veszi fel a kapcsolatot az áldozattal, majd az ügyintéző stresszhelyzetet teremt, közli, hogy a sértett pénze veszélyben van, gyanús utalás kezdeményezését észleltek a sértett bankszámláján. Ezután közli, hogy a sértett bankszámláját adathalászok támadhatták meg, így vírusirtásra van szükség.
Kétféle módszerrel szerezhetik meg ilyenkor a sértett pénzét:
Vagy rábeszélik a sértettet, hogy a pénzét egy „biztonságos” másik bankszámlára utalja át a vírusirtás idejére.
Vagy megkérik egy „vírusirtó program” telepítésére, ami általában az Anydesk nevű alkalmazás. Ennek a telepítésével és a kiírt kód megadásával a sértett az elkövető számára távoli hozzáférést biztosít az eszközéhez, és a sértett mobil- vagy netbank felületéhez, ahol maga hajtja végre az utalást.
Az ügyintéző folyamatosan szóval tartja a sértettet, mobil- vagy netbankba belépésre kéri, vagy a bejelentkezési adatokat kéri el. Ki kell emelni, hogy a bank soha nem kér vírusirtó telepítést, soha nem kéri az internetbankos belépési adatokat, és azt sem, hogy utaljuk másik számlára a pénzünk! Ilyen hívás esetén szakítsuk meg a vonalat, és a bankot a hivatalos telefonszámán hívjuk vissza! Amennyiben mégis áldozatok lettünk, a legrövidebb időn belül keressük fel a bankot és kérjünk pénzvisszahívást, majd értesítsük a rendőrséget.
Futárszolgálatos csalások
Ez egy adathalász módszer, ami az utóbbi időben rendkívül elterjedt. A történet úgy kezdődik, hogy mi magunk adunk fel hirdetést pl. Jófogás, Facebook Marketplace felületen. Erre jelentkezik egy érdeklődő, aki közli, hogy megvenné a terméket, és futárt is küldene érte. Ehhez csak egy postacímet és email címet kér. A megadott email címre egy látszólag valamelyik hazai futárszolgálat (Foxpost, MPL, GLS, stb.) által küldött email érkezik, benne egy linkkel. Ezt a linket megnyitva a termék vételárának kifizetése érdekében a bankkártya adatok megadását kéri. Amennyiben megadjuk a kártyaadatokat, utána az elkövető kártya tranzakciókat hajt végre, így lopva el a pénzünk. Nagyon fontos, hogy legyünk gyanakvóak! Ilyen intő jel lehet, ha a jelentkező komolyabban nem érdeklődik a termékről, rögtön a tárgyra tér, gyakran feltűnően magyartalanul ír. Facebook esetén a jelentkező profilját ellenőrizzük. Nézzük meg, hogy milyen email címről érkezett a levél. Bankkártya adatokat ne adjunk meg, mert a pénz soha nem bankkártyára, hanem az ahhoz tartozó bankszámlára érkezik!
Emailben érkező hamis közüzemi számlaértesítők
Ez szintén egy adathalász módszer. Saját email címünkre érkezik látszólag valamelyik közüzemi szolgáltatótól egy értesítés, miszerint fizetési elmaradásunk van. Rendszerint kisebb összeg szerepel az értesítőn. Általában felkínálja a bankkártyás fizetés lehetőségét, ahol az adatok megadása után ugyanaz történik, mint a futárszolgálatos csalásnál. Gyakran lehetőséget kínálnak átutalásos fizetésre is, de a megadott számlaszám nem a szolgáltatóé, hanem az az elkövetők használatában van. Az emailbe ágyazott internetes hivatkozásba vagy csatolmányba gyakran rosszindulatú programok vannak feltöltve, amelyek rákkattintás esetén az eszközünkre települhetnek. Fontos, hogy ne térjünk el a megszokott gyakorlattól, ha eddig csekken fizettünk, tegyük így ezután is. Ellenőrizzük az email címet, ahonnan kaptuk az emailt, hiszen gyakran az is árulkodó lehet. Az ilyen e-mailekben lévő linkekre soha ne kattintsunk, mivel azt is kockáztatjuk, hogy ezzel valamilyen rosszindulatú program települ a készülékünkre.
SMS üzenetben érkező tartozás- és csomagértesítők
Ebben az esetben az elkövető szándéka pénz, adatok megszerzésére irányul, esetleg káros program letöltésére próbálnak rávenni bennünket. Az üzenetben egy internetes hivatkozás található, amit megnyitva az adott szolgáltató vagy futárszolgálat weboldalát utánzó oldal nyílik meg, ahol bankkártya adatok megadását kérik. Más esetben például csomag nyomkövetéshez kérik egy program telepítését. A linket megnyitva egy adatlopó vírus települ a készülékünkre, amin keresztül a csalók a készüléken elérhető szolgáltatásainkhoz (pl. mobilbank) hozzáférhetnek. Az elkövetők a rendőrség nevében is küldhetnek SMS-t! Legyünk körültekintőek, a szolgáltatók előzetes értesítés nélkül nem változtatnak a számlafizetésünk módján. A futárszolgálatok nem kérnek előre díjfizetést vagy valamilyen program telepítését. Gyanús lehet az SMS megfogalmazása is, mert az gyakran magyartalan, a rendőrség pedig nem küld SMS értesítést bírságokról.
Érzelmi kapcsolatra építő csalások
Ilyen esetekben az elkövetési platform elsősorban a Facebook közösségi oldal. Az elkövetők fiktív Facebook profilt hoznak létre, és azon keresztül veszik fel a kapcsolatot a többnyire idősebb korú, ellentétes nemű áldozatokkal. Rövid időn belül szerelmet vallanak, és közös életet ígérgetnek. Magukat külföldön élő, de Magyarországra költözni kívánóknak mutatják be. A költözés érdekében a legkülönfélébb indokokokkal csalnak ki pénzt az áldozattól. Az is előfordul, hogy külföldi elhunyt rokontól származó örökség ügyintézésére kérnek különböző összegeket. Ne higgyünk az ilyen üzeneteknek, és soha ne küldjünk pénzt az ilyen kérésekre.
Kölcsön ígéretét hirdető csalások
Ebben az esetben is az elkövetési platform elsősorban a Facebook közösségi oldal. Az elkövetők fiktív Facebook profillal kínálnak kölcsönt, ami hitelképesség vizsgálat nélkül, alacsony kamattal, bármekkora összegre, fedezet nélkül elérhető, csak a folyósítási díjat kell előre utalni. Ne higgyünk ezeknek a hirdetéseknek, ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az valószínűleg nem is az! Ébresszen bennünk gyanút az is, ha a kapott üzenetek megfogalmazása magyartalan. A banki hitelezést a jogszabályok szigorúan szabályozzák, a hitelképesség vizsgálata, jövedelmek igazolása elengedhetetlen.
Áruvásárlási csalások
Ilyenkor az elkövetési platform elsősorban a Facebook közösségi oldal. A Facebook kezdőlapján görgetve rengeteg fizetett hirdetéssel találkozunk, amik között gyakran találhatunk rendkívül kedvező árú, akciós termékhirdetéseket. Nem feltétlen szükséges előre fizetés, de ha igen, előfordulhat, hogy csak a bankkártya adatok megszerzésére irányul. Megrendelés esetén általában kapunk valamilyen csomagot, de abban nem a rendelt termék, hanem egy sokkal silányabb minőségű, vagy teljesen más jellegű, és jóval kisebb értékű tárgy található. Fontos, hogy a webshopokban minden esetben ellenőrizzük, hogy ki az oldal üzemeltetője, van-e telefonos elérhetőség, magyar ügyfélszolgálat. Az általános szerződési feltételeket közzé kell tenni. Az ilyen eset elsősorban fogyasztóvédelmi probléma, külföldi szolgáltatónál a jogérvényesítés rendkívül nehézkes lehet.
Unokázós csalások
Ez kevésbé kötődik az online térhez. Ebben az esetben a célpont az idősebb korosztály, akiket az elkövetők a telefonkönyvben kutatva választanak ki, és vezetékes telefonon veszik fel velük a kapcsolatot. A hozzátartozó nevében, vagy rá hivatkozással kapcsolatban telefonálnak, és azt állítják, hogy a hozzátartozó komoly bajban van, sürgős segítségre szorul. Különböző indokokkal azonnali pénz vagy értékátadást kérnek, közben folyamatosan szóval tartanak. Rövid időn belüli személyes átvételre törekednek. Amennyiben ilyen telefonhívást kapunk, ellenőrizzük vissza annak valóságtartalmát családtagok megkérdezésével és nagyon fontos, hogy idegeneknek ne adjunk át pénzt vagy értéktárgyakat!
Az előadás végén Major Norbert az alábbiakban összegezte, hogy mire figyeljünk oda, ha el szeretnék kerülni, hogy csalók áldozataivá váljunk:
- Mindig legyünk gyanakvóak!
- Figyeljük az árulkodó jelekre (megfogalmazás, emailcím, stb.)!
- Idegeneknek, látatlanul ne utaljunk előre pénzt!
- Ne adjuk ki a bankkártya vagy internetbankos belépési adatainkat!
- Ne nyissunk meg gyanús internetes hivatkozásokat!
- Ne telepítsünk ismeretlen programokat a készülékünkre!
- Ha a baj mégis bekövetkezett, azonnal forduljunk a számlavezető pénzintézetünkhöz a bankkártya felfüggesztése, mobilbank zárolása, további kár megakadályozása érdekében!
- A lehető legrövidebb időn belül keressük fel a legközelebbi rendőrkapitányságot!
Fotógaléria:
Chinese (Traditional)
English
German