Alábbiakban Markó Barbara, a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Technikum 12.C osztályos tanulójának beszámolóját olvashatják:
Március 20-22. között három napot tölthettünk el Vajtán, a Zichy kastélyban. Ez az utazás a végzősök „kiváltsága”, és már több éves hagyománynak örvend.
Csütörtökön délelőtt közös ebéddel zártuk a csonka tanítási napot, majd a buszra vártunk. A szállásra érve megtekinthettük a szobáinkat, illetve rövid tájékoztatás után már kezdetét is vette az első program. Ez az előadás a hivatásokról szólt, az előadó pedig Takácsné Stalter Judit volt, aki Császártöltés polgármestere, többkötetes író, az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány elnöke. Ő egy nagyon színes egyéniség, rendkívül közvetlen és nyitott volt felénk, megosztotta tapasztalatait és tevékenységeinek, munkájának menetét, illetve körülményeit.
Az előadás után kiscsoportos beszélgetésben vettünk részt, ott pedig az általunk választott hitoktatóval és egymással tudtunk beszélgetni. Az egész egy közös szerződéssel indult: egy hatalmas papírra felírtunk olyan szavakat (pl. tisztelet, figyelem, megértés), amelyet a találkozások során szerettünk volna betartani.
Az esti áhítatok után pedig esténként fakultatív programokkal tudtunk még közelebb kerülni egymáshoz (ilyen volt a közös csocsó, biliárd, társas stb.).

Másnap a közös reggeli után a következő előadás a házasságról szólt, előadóink Hamar Noémi és Hamar Donát volt. Az ő előadásuk interaktív foglalkozás volt, először a mobiltelefont használva kellett kérdésekre válaszolni, aztán pedig két lehetőség közt választva állást foglalni, és – aki szerette volna – megmagyarázni a döntést. Ezután csoportos beszélgetés volt, utána pedig mindenki úgy rendelkezett az idejéről, ahogy szeretett volna. Volt, aki a kastélytúra során ismerte meg a kastély múltját és a régen benne élők életét, de volt, aki a közös térben ütötte el az időt, vagy a többiekkel sportolt, esetleg a szobájában pihent.
Az esti áhítat után ugyancsak fakultatív programok közül lehetett választani, azonban a kínálat bővült filmklubbal és éjszakai túrával is. Aki az éjszakai túrán vett részt, az Döme Géza tanár úrral barangolhatta be a környéket, mászhatott át három kerítést (vagy eshetett át három kerítésen) és fedezhetett fel egy elhagyatott épületet is.

Az utolsó napunkon, azaz szombaton, az előadásunk témája a hit volt. Utolsó előadónk Szlepák Zsolt volt, aki szerintem valami maradandót hagyott mindannyiunkban. A saját életéből idézett, és felhívta a figyelmünket a hit fontosságára és mindent legyőző erejére.
A megszokott módon, az előadás után az utolsó kiscsoportos beszélgetésünkön vettünk részt, ahol immár mindenkinek le kellett írnia, hogy miért hálás, és a végén ezt egy nagy „imádsággá” írtuk össze, amit a záró áhítaton minden kiscsoport és annak képviselője felolvasott.

Összességében a vajtai kirándulás nemcsak nagyon jó, de hasznos is volt: közelebb kerülhettünk Istenhez és egymáshoz is, megtanultuk, hogy milyen a tényleges összedolgozás, a hit fontossága és kaptunk valamit, ami igazából maga az Élet.
Hálás a szívünk!
Fotók: Baticz Laura, 12.C
Fotógaléria:
