A húsvét nem hagyomány, hanem keresztény hitünk legnagyobb ünnepe

– Mindig el szoktam mondani, hogy a nagyböjti időszak azért van, hogy készüljünk az ünnepre. A karácsonynak ott a négy hét, az advent, a húsvétnak pedig a hat hét, a nagyböjt. Lelkileg sokat segít, ha valaki nem jár nagyböjt idején diszkóba, zenés mulatságokba, hanem minden pénteken betartja a böjtöt, eljár a programokra, részt vesz a háromnapos lelkigyakorlaton, a nagyhéten ott van a liturgiákon… akkor meg tudja élni lelkileg is a húsvétot. De ha neki a húsvét csak abból áll, hogy az utolsó napokban kapkod, hogy meglegyen a sonka, a tojás, meg a torma és egyen egy jót, akkor neki nem lesz igazából húsvétja. Ha valaki otthon ül a konyhában egyedül, és eszi a zsíros kenyeret hagymával, attól nem lesz lakodalmas hangulata. Az akkor lesz, ha felöltözik ünneplőbe, és elmegy a lakodalomba. Ugyanígy, ha az ember nem megy el húsvétkor templomba, mitől lesz húsvéti hangulata?

– A húsvét a keresztény hitünk legnagyobb ünnepe. Bár a karácsony téli időszak így érzelmileg és hangulatában az emberekhez kicsit közelebb áll, de mégis tisztában kell legyünk azzal, hogy a legnagyobb egyházi ünnepünk maga a húsvét. Hiszen, pont azért testesült meg Jézus karácsonykor, hogy megváltsa a világot. Maga a megváltás értelmet ad a fiatalok számára, mutatva, hogy nem hiábavaló az ő életük, hogy nem csak úgy léteznek a világban, hanem igenis van célja. Az pedig maga Jézus, a hit által. Az emberben mindig ott van az örök vágy, hogy szeretne békében élni és boldog lenni. Hát ez a boldogság a jutalma, hogyha megtalálja Jézust. Ehhez azonban ki kell alakítani egy személyes kapcsolatot.

Ha nem éljük meg, akkor van az, hogy elmenekülünk a wellnessekbe. Wellness helyett a templomot kell választani, hogy kimondhassuk: igen, Krisztus kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.