Pszichológushoz fordulni egy esetleges elakadás során nehéz döntés, részben a társadalmi megítéléstől való félelem, részben a saját magunk érezte kudarc miatt, hogy nem tudtuk a problémáinkat önmagunk megoldani. Valójában az elakadás felismerése és a segítségkérés egy nagyon bátor dolog és az első lépés megtétele a „gyógyulás” felé tett első lépés is.
Fontos azonban hogy jó szakembert válasszunk, hiszen a szakember és a kliens kapcsolata kulcsfontosságú az ellátás sikerében. A szakemberek nagy része jól képzett, aki törődik a kliensei jóllétével, azonban, mint bármely más területen, itt is akadnak, akik nem nyújtanak szakszerű segítséget (Fagan, 2021).
Jelen cikkemben 8 intő jelet (red flag) szedtem össze, melyekre érdemes oda figyelni.
- Határok megsértése
Határsértésnek minősül, ha a terapeuta a kliens engedélye nélkül létesít vele valamilyen testi kontaktust, például megérinti, megöleli, stb. Vannak olyan esetek, amikor az érintésnek van létjogosultsága egy tanácsadás/terápia során (például gyászoló kliens esetén a pszichológus megérintheti a kliens vállát, kezét az együttérzés kifejezéseként), de ezek mindig a kliens beleegyezésével kell, hogy történjenek, hiszen a jó szándék ellenére is kellemetlen helyzetbe hozhatjuk vele az illetőt (Fagan, 2021).
Szintén red flag, ha a pszichológus a hozott problémához nem kapcsolódó témákat feszeget az ellátás során, például egy olyan klienst, aki fél a magasságtól, nem feltétlen kérdezzük a szexuális életéről. Intő jel az is, ha a szakember túl sokat kérdezi a klienst a lakóhelyével kapcsolatban, vagy próbál az üléseken kívül is találkozni vele, esetleg intim kapcsolatot kialakítani (Fagan, 2021).
- Titoktartás megsértése
A pszichológiai ellátás egyik alappillére a titoktartás, mely csak súlyos veszélyhelyzet esetén szeghető meg, például, ha a kliens közli, hogy az ülést követően fejbe vágja a szomszédját egy vascsővel, azt nyilván jelezni kell az illetékes szerveknek. Ezt leszámítva azonban a kliens engedélye nélkül semmilyen információ nem adható ki még a családtagoknak sem (gyermekeknél egy kicsit más a felállás). Így hát intő jelnek számít, ha a pszichológus engedély nélkül ad ki információkat a családtagoknak, barátoknak, szomszédnak, sarki fűszeresnek, stb., illetve az is, ha más kliensről ad ki részletes, vagy akár személyes információkat (Fagan, 2021).
- Megfelelő képzettség/engedély megléte
Minden a szakmáját gyakorló pszichológusnak megfelelő képzettséggel, bizonyos esetekben engedéllyel (is) rendelkeznie kell. Hazudni a képzettség vagy az engedély meglétéről egyértelműen intő jel (Fagan, 2021).
Szerencsére vannak olyan platformok, ahová egy szakember csak a végzettsége ellenőrzése után kerülhet fel, így nem kell azon aggódni, hogy esetleg csak pszichológusnak adja ki magát az illető. Ilyenek például a Pszichológus kereső, vagy az olyan online ellátást nyújtó platformok, mint a Hedepy.
- Túlzott önfeltárás
Az önfeltárás azt jelenti, hogy a pszichológus személyes információkat oszt meg magáról a kliensével. Az ezzel kapcsolatos szakmai vélekedés sokat változott az idők során, vannak, akik szerint kerülendő, mások szerint a megfelelően átgondolt információmegosztás segítheti az ellátás hatékonyságát. A probléma akkor kezdődik, amikor ez az önfeltárás olyan méreteket ölt, hogy a kliens helyett a szakember ellátásává válik az ülés (Fagan, 2021).
- Nem megfelelő kommunikáció
Ez nem azt jelenti, hogy ne fordulhatna elő félreértés, vagy, hogy a kliensnek és a szakembernek olykor másként kell elmagyarázni fogalmakat. A nem megfelelő kommunikáció azt jelenti, hogy a szakember például folyamatosan bonyolult szakkifejezéseket használva kommunikál, hogy a kliens nehogy értse azt, amiről szó van, vagy amikor többszöri próbálkozás után sem érti meg, amiről a kliens beszél (Fagan, 2021).
- Megfelelő (specifikus) képzettség hiánya
Egy pszichológus általános tudással rendelkezik, majd a szakpszichológusi és módszerspecifikus képzések révén tesz szert specifikusabb tudásra és az ezek kezeléséhez szükséges módszerekre. A problémák súlyosságától függően más és más végzettségű szakemberre lehet szükség (Fagan, 2021). Ezt úgy kell elképzelni, mint az orvosi képzést. Egy általános orvosnak minden területtel kapcsolatban van némi tudása, majd szakosodik és az adott területben jártasabb lesz a többinél. Így például szívprobléma esetén egy kardiológus fog tudni megfelelő ellátást nyújtani, nem egy reumatológus. A pszichológusok esetén is hasonló a helyzet, ezért ne vegyük rossz néven, ha a szakember esetleg terápiára vagy pszichiáterhez irányít minket, hiszen ennek az az oka, hogy az adott probléma ellátása más kompetenciakörbe tartozó szakember segítségét igényli. A probléma akkor kezdődik, ha egy adott problémát egy annak ellátásában nem kompetens szakember akarja megoldani, például öngyilkossági kísérlet esetén ne egy tanácsadástól várjunk megoldást, hiszen ez már terapeuta és pszichiáter hatásköre.
- Ítélkezés
Egy pszichológus mindig ítéletek nélkül dolgozik, ami persze nem azt jelenti, hogy minden döntésünkkel vagy tettünkkel egyetért. Ahhoz, hogy a pszichológus értse a kliense helyzetét, a tettei mögött álló motivációit és a tapasztalatait, nagy mennyiségű információra van szüksége, így az ülések során sok kérdésre számíthatunk. A szakember dolga, hogy utat mutasson, így rávilágíthat például arra, hogy bizonyos kérdéseket érdemes jobban átgondolnunk, vagy arra, hogy egy adott problémát a jövőben érdemes lehet más módokon megoldanunk, de elfogadja a kliense döntését és nem alázza, vagy szégyeníti meg miatta (Fagan, 2021).
- Tarthatatlan ígéretek
Egy pszichológusnak el kell tudni mondani, mire számíthat a kliense a tanácsadás/terápia során, például, hogy jegyzetelni fog, alkalmaz e módszereket és ha igen, miket, stb. Nem tehet azonban könnyelmű ígéreteket (például „10 alkalom alatt minden gondod megoldódik”), mert nem lenne etikus (Fagan, 2021). Persze a kliensek egy része szeretné tudni, meddig tart egy ellátás, de meg kell érteni, hogy ezt nem lehet előre meghatározni, hiszen az emberek különbözőek és egyénenként eltérő, mennyi időre van szükség a változáshoz.
Írta: Kothencz Edina pszichológus – meseterapeuta
Felhasznált irodalom:
Fagan, A. (2021). 8 Red Flags to Watch for in Therapy. Psychology Today.
