Nem mindennapi élmény, amikor a gyerekek olyan állatokkal találkoznak, akiktől sokan megijednek. Pókok, kígyók, patkányok, skorpiók… – ők azok, akiktől sok gyerek automatikusan sikítani, fújni vagy hátrálni kezd. Pedig a legtöbb ilyen félelem tanult viselkedés, amit otthonról hozunk.
Tóth Laura Tünde beszámolója a programról:
A „Nem szeretem állatok” programunk pont ezért jött létre. Megtanítjuk a gyerekeknek, hogy a félelem tanulható – és épp ezért is tehetünk ellene.
Minden állat, akit hívunk, állatorvosi felügyelet alatt áll, gyerekekhez szokott, barátságos, és kiváló szakember vezeti a bemutatót. Az órák elején mindig megbeszéljük:
– nem kiabálunk,
– nem sikítunk,
– nem bántjuk az állatokat,
– kedvesek és tisztelettudók vagyunk.
A program legfontosabb üzenete mégsem az állatokról szól. A gyerekek rájönnek arra, hogy amíg valakinek a kiskutya a legszebb, addig másnak a kígyó, a patkány vagy akár a bogár, és ez rendben van.
Attila bácsi nagyon találóan mondta:
„Képzeljétek el, hogy jön egy óriás, és elkezd tőletek sikítani. Ti is megijednétek, ugye? Ugyanezt érzi a kis pók vagy bogár is.”
Mi nem csak az állatok elfogadására tanítunk – hanem arra is, hogy senkit ne csúfoljunk azért, mert más. Ahogy nem bántunk egy pókot, úgy nem bántunk egy gyereket sem, aki különbözik tőlünk. Ezek a programok segítenek abban, hogy a gyerekekben kialakuljon az empátia, a tisztelet és a másság elfogadása. Ha megengedjük a sikítozást és a csúfolódást az állatokkal szemben, az könnyen átszivároghat az emberi kapcsolatokba is.
Nagyon büszkék vagyunk minden résztvevő gyerekre, és hálásak vagyunk a pedagógusoknak a támogatásért. Külön köszönet a Szűcsi Óvodának és az Erdőtelki tagóvodának, hogy eljöttek hozzánk és velünk tanultak egy igazán fontos leckét: Ne engedjünk teret a csúfolásnak, a sikítozásnak és a bántásnak!
Minden élőlény megérdemli a tiszteletet.
Írta és képek: Tóth Laura Tünde
Fotógaléria:
