A Petőfi Sándor Városi Könyvtár Helytörténeti Estek sorozatának legutóbbi rendezvényén Kiss László tartott előadást Petőfi Sándor születési helyének történeti vitájáról. Az eseményen nemcsak a szülőhelyviták kronológiája került elő, hanem a korabeli források alapján rekonstruált tények is, amelyek megerősítik Kiskőrös elsődlegességét a költő születésével kapcsolatban.
A Helytörténeti Estek sorozat legfrissebb rendezvényét 2025. november 20-án, csütörtökön tartották meg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban, ahol ezúttal a költő születési helyének kérdése került fókuszba. A témát Kiss László hozta el a közönségnek, akinek alapos kutatása új nézőpontokat is hozott a már ismert történeti vitához.
A résztvevőket Szabados Anna könyvtárigazgató köszöntötte, aki hangsúlyozta a helytörténeti esték fontosságát a város kulturális életében. Mint fogalmazott, egyre több visszatérő érdeklődő vesz részt ezeken az alkalmakon, ami inspiráló a könyvtár számára is. Kiemelte, hogy a szülőhelyvitával kapcsolatosan gazdag forrásanyagot gyűjtöttek össze az intézményben, amely nemcsak a kutatók, hanem a helyi érdeklődők számára is hasznos lehet.
Kiss László előadásában felidézte, hogy a Petőfi Sándor születési helyét övező vita hosszú múltra tekint vissza. Bár Kiskőrösön evidenciaként kezelik, hogy a költő itt született, a 19–20. században több más település – így Kiskunfélegyháza, Szabadszállás, sőt Dunavecse és Kunszentmiklós – is magáénak szerette volna tudni ezt a címet. A vita írásos lenyomatát például Mezősi Károly „Az évszázados Petőfi-per” című 1954-es műve is rögzítette, amely részletesen felsorolja a különböző szülőhelyviták évszámait: 1857, 1864, 1867, 1872, 1922 és 1960.
Az előadó elmondta, hogy saját tanulmányához nem kizárólag a már ismert kutatókat – például Istenes József vagy Mezősi Károly munkáit – vette alapul, hanem korabeli sajtóforrásokból, például a Vasárnapi Újságból, a Pesti Hírlapból és a Félegyházi Hírlapból is gyűjtött adatokat. Ezek alapján állította össze 27 oldalas elemzését, amelynek fő megállapításait most kisfilmek formájában is bemutatta, így az előadás során hat videó segítette az eligazodást a témában. A legutolsó kisfilmben mesterséges intelligencia segítségével Petőfi Sándor is „megszólalt”, ezzel zárva a történeti áttekintést.
Az előadás egyik fontos eleme volt azoknak a tényeknek a felsorolása, amelyek Kiskőrös elsőségét igazolják. Petőfi szülőházát, apja mészárszékének emlékhelyét, valamint a költő dajkájának és bábaasszonyának sírját is Kiskőrösön találjuk. Emellett kulcsfontosságú dokumentumok is rendelkezésre állnak a témában. Ilyen a keresztelési anyakönyve, illetve a pápai iskolai anyakönyvben Petőfi saját kezűleg is Kiskőröst tüntette fel születési helyként.
Kiss László szerint fontos, hogy bár ma már konszenzus övezi a születés helyét, a múltbeli viták rekonstruálása hozzájárul a város történelmi identitásának megerősítéséhez. Mint elhangzott, Szabadszállás a család felemelkedésének helyszíne, Kiskunfélegyháza pedig joggal tekinthető a költő szellemi szülővárosának, ám a tényleges születés helyszíne Kiskőrös.
Az est végén Szabados Anna könyvtárigazgató ajándékcsomaggal köszönte meg az előadást, amely nemcsak informatív volt, hanem hozzájárult a helyi közösség történelmi tudásának mélyítéséhez is.
Fotógaléria:
