Versmondással, érdekes előadással és szeretetvendégséggel várták az érdeklődőket 2025. december 18-án, csütörtökön a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum néprajzi látványtárában. A „Petőfi karácsonya” című esemény során Dr. Filus Erika, a múzeum igazgatója adott részletes áttekintést arról, hogyan ünnepelték a karácsonyt a 19. században.
A történeti ismeretekben gazdag délután kezdetén Györk Tamás szavalta el Petőfi Sándor Karácsonykor című versét, ezzel teremtve meg az ünnepi hangulatot. Ezt követően Dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója tartott előadást „Hogyan ünnepelték a karácsonyt az 1800-as évek elején?” címmel, melynek középpontjában a keresztény és pogány ünnepi szokások átalakulása, valamint a karácsonyi hagyományok 19. századi formálódása állt.
Az előadás során a hallgatóság megismerhette a karácsonyi ünnepkör vallási és kulturális gyökereit. A kereszténység elterjedése előtt a decemberi napfordulóhoz kapcsolódó pogány szertartások – mint a római szaturnália vagy Mithrász ünnepe – jelentették az év egyik legfontosabb rítusát. E hagyományok később beépültek a keresztény kultúrkörbe, így a karácsony időpontját is tudatosan választották erre az időszakra.
A reformáció hatására terjedt el szélesebb körben a karácsonyfa-állítás szokása. Az evangélikus közösségekben megjelent örökzöld díszítés eleinte főként borostyánágakból, majd fenyőfából állt, melyet almával, dióval, házi készítésű tésztadíszekkel és gyertyákkal ékesítettek. A magyarországi polgári otthonokban a 19. század közepére már elmaradhatatlanná vált az ünnep e szimbóluma. Az első magyar irodalmi mű, amelyben karácsonyfa szerepel, Jókai Mór 1854-ben írt A koldusgyermek című elbeszélése.
Az előadásból az is kiderült, hogy Petőfi 1844-ben Vachott Sándor és felesége, Csapó Mária otthonában töltötte a karácsonyt, ahol többek között Vörösmarty Mihály, Laborfalvi Róza, Deák Ferenc és Eötvös József is jelen voltak. Ekkor ismerkedett meg Csapó Etelkával is, akinek később versciklust írt. Az 1847-es és 1848-as karácsonyokat Petőfi már feleségével, Szendrey Júliával és kisfiukkal, Zoltánnal ünnepelte.
Szendrey Júlia második házasságából származó gyermekei és Petőfi Zoltán testvéri levelezéseinek köszönhetően részletes kép bontakozik ki a Horvát család ünnepi szokásairól. A karácsonyi ajándékok között könyvek, játékok, írószerek, sőt, korabeli szobai tűzijátékok is szerepeltek. Az ünnep középpontjában azonban minden esetben a meghitt családi együttlét állt.
A múzeum munkatársai a rendezvény végén zsíros kenyérrel, sajtos tallérral, édességekkel és forró teával vendégelték meg a résztvevőket, akik közvetlen hangulatú beszélgetések keretében saját karácsonyi élményeiket, hagyományaikat is megoszthatták egymással.
A tartalmas előadás lehetőséget nyújtott a résztvevőknek arra, hogy történeti kontextusba helyezzék a ma ismert karácsonyi szokásokat, valamint Petőfi Sándor és kortársainak ünnepeit ne csak irodalmi, hanem kulturális nézőpontból is megérthessék.
Fotógaléria:
