Január végén ismét megtelt Izsák egy különleges, meghitt est hangulatával: immár nyolcadik alkalommal hívták életre az „Én Versem” irodalmi kávéházat, amely a századforduló kávéházi világát idézve várta az irodalom és a költészet iránt nyitott közönséget.
Az est ezúttal is a magyar kultúra napjához kapcsolódott, és minden eddiginél több résztvevőt vonzott. Számomra különösen emlékezetes volt ez az alkalom, hiszen második alkalommal olvashattam fel a közönség előtt – hatalmas élményt jelentett megélni azt a figyelmet és nyitottságot, amellyel a jelenlévők fordultak a versek felé.
Az est során több mint húsz vers, ének és prózarészlet hangzott el, a közönség figyelme és tapsa pedig végig érezhető visszajelzése volt annak, mennyire élő kapcsolat fűzi az izsákiakat az irodalomhoz.
Az „Én Versem” nem csupán egy est a sok közül: egy olyan, közel tízéves múltra visszatekintő rendezvénysorozat, amely évről évre bizonyítja, hogy a versek képesek hidakat építeni emberek között. Az elhangzó gondolatok, érzések és történetek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi kulturális élet gazdagodjon, és hogy a költészet ne csupán könyvlapokon, hanem közösségi élményként is jelen legyen.
Az est egyik különlegessége, hogy nemcsak a klasszikus költők művei kaptak helyet, hanem a kortárs és helyi alkotók is megszólalhattak. Különleges pillanatot jelentett, amikor Termul Brigitta saját verseiből olvasott fel, hiszen a költő személyes előadása mindig még közelebb hozza az alkotást a hallgatósághoz.
Nagyon megható pillanatokat kaptunk, amikor Magyar Csanád református lelkész saját versét olvasta fel a teremben jelen lévő édesanyjának. A személyes sorok megfagyasztották a csendet, majd könnyeket csaltak sokunk szemébe – ritka, őszinte pillanat volt, amikor a költészet szíven talált.
Az idei programban először megzenésített vers is elhangzott: Németh Hella előadásában, amely különleges színt vitt az est hangulatába.
A műsor gazdagságához az Izsáki Vegyeskar fellépése is hozzájárult. A Szózat Erkel Ferenc által megzenésített, ritkán hallható változata csendült fel Berta István karnagy vezetésével, emelkedett pillanatot teremtve a hallgatóság számára.
Fontos eleme volt az eseménynek a fiatalabb generációk részvétele is: Perjésné Etus és Kovács Erika pedagógusok tanítványai – 8. és 5. osztályos diákok – bizonyították, hogy a költészet üzenete a legfiatalabbakhoz is utat talál.
A közönség kávéházi környezetben, tea, kávé és sütemény mellett élvezhette az est programját. Az évek során az „Én Versem” valódi közösséggé formálta az izsáki verskedvelőket, akik egyre személyesebb történetekkel kapcsolódnak a választott művekhez.
Az „Én Versem” rendezvényt a Tegyünk Izsákért Egyesület szervezte, Dr. Bozóky Imréné Mónika ötlete nyomán. Az est házigazdája Tetézi Lajos volt, aki gondolataival többször is ráirányította a figyelmet arra, milyen fontos szerepet töltenek be a versek a mai, rohanó világban.
A program végén Dr. Bozóky Imréné Mónika mondott köszönetet a fellépőknek és a résztvevőknek. A felolvasók névre szóló emléklapot vehettek át, az est zárásaként pedig minden jelenlévő egy-egy gondolatot, útravalót vihetett magával – olyat, amely a következő találkozásig is képes megszólítani és elgondolkodtatni.
Fotógaléria:
