A vasútfejlesztés Magyarország közlekedésének egyik legnagyobb beruházási programja lehet, amelyből Kecskemét és a Dél-Alföld is jelentős előnyökhöz juthat. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében a következő tíz évben összesen 3550 milliárd forintból újulhat meg a magyar vasúti közlekedés. A program célja, hogy gyorsabb, korszerűbb és megbízhatóbb vasúti hálózat jöjjön létre, amely a vidéki térségek fejlődését is segíti.
A fejlesztési csomag Kiskőrös térsége szempontjából is fontos, hiszen több olyan beruházás is szerepel a tervek között, amely közvetlenül érintheti a Kecskemét felé közlekedő utasokat, illetve a Dél-Alföld vasúti kapcsolatainak fejlődését.
Uniós forrásokból és hitelből finanszírozzák
A kormány tájékoztatása szerint a program teljes költsége 3550 milliárd forint. Ennek legnagyobb része európai uniós támogatásból valósulhat meg, amelyhez további európai beruházási banki hitel és koncessziós források is társulnak.
A cél egy olyan hosszú távú fejlesztési program megvalósítása, amely nem egy-egy különálló beruházást jelent, hanem a teljes magyar vasúti rendszer korszerűsítését szolgálja.
A következő években 35 új, nagy kapacitású InterCity motorvonat beszerzését tervezik, amelyek fokozatosan leválthatják a jelenlegi szerelvények egy részét. Az új járművek klimatizáltak, akadálymentesek lesznek, első osztállyal és fedélzeti büfével is rendelkeznek majd. A tervek szerint ezek közlekednek majd többek között:
- Budapest–Kecskemét–Szeged,
- Budapest–Győr,
- Budapest–Sopron,
- Budapest–Szombathely,
- Budapest–Pécs,
- Budapest–Zalaegerszeg,
- valamint több kelet-magyarországi InterCity útvonalon.
Ez azt jelenti, hogy Kecskemét irányába is teljesen megújulhat az InterCity közlekedés.
A Dél-Alföld számára az egyik legfontosabb beruházás a Budapest–Szeged fővonal átfogó korszerűsítése lesz.
A minisztérium tájékoztatása szerint a fejlesztés eredményeként:
- akár 15 perccel is csökkenhet a Budapest–Szeged InterCity menetideje,
- több szakaszon 160 km/órás pályasebesség válhat lehetővé,
- javulhat a személy- és teherszállítás,
- nőhet a vasút versenyképessége az autós közlekedéssel szemben.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv nem kizárólag a nagy InterCity-vonalakról szól. A program részeként országosan megkezdődhet:
- a vasúti járműpark megújítása,
- a lassújelek fokozatos megszüntetése,
- az állomások akadálymentesítése,
- az egységes digitális utastájékoztatási rendszer fejlesztése,
- valamint a fő- és mellékvonalak korszerűsítése.
A minisztérium szerint a mellékvonalaknál a cél már nem a bezárás, hanem a működés javítása és – ahol indokolt – újranyitások előkészítése.
A főváros térségében több nagyszabású beruházás is szerepel a programban. Megújulhat a Nyugati pályaudvar, folytatódhat a Déli Körvasút fejlesztése, korszerűsítik a szentendrei, csepeli és ráckevei HÉV-vonalakat, valamint fejlesztik a veresegyházi és a lajosmizsei vasútvonalakat is.
Országos fejlesztési program készül
A bejelentés szerint Nyugat-, Kelet- és Észak-Magyarországon is jelentős beruházások indulhatnak. Fejlesztik többek között a Budapest–Miskolc, a Debrecen–Nyíregyháza, a Budapest–Győr, a Budapest–Szombathely, valamint a Balaton térségét kiszolgáló vasútvonalakat is.
A kormány célja egy olyan országos vasúthálózat kialakítása, amely gyorsabb, megbízhatóbb és korszerűbb szolgáltatást nyújt, miközben hosszú távon hozzájárul a vidéki térségek gazdasági fejlődéséhez és a környezetbarát közlekedés erősítéséhez.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részleteit Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette sajtótájékoztatóján. A program megvalósítása a következő tíz évben, több ütemben történhet meg.
