A szakképzési kancellárok pozíciója megszűnhet a jövő évtől, miután a kormány benyújtotta az erről szóló törvénymódosító javaslatot az Országgyűlésnek.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a benyújtott javaslatot, úgy 2027. január 1-jétől megszűnik a szakképzési centrumok jelenlegi kettős vezetési rendszere. A változás egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnnek a kancellári és a főigazgatói megbízatások, helyettük egyetlen, integrált főigazgatói pozíció jön létre. A jelenlegi vezetők megbízatása 2026. december 31-én a törvény erejénél fogva megszűnik, az új vezetői állásokra pedig pályázatot írnak ki.
A kormány szerint a módosítás célja a szakképzési centrumok működésének egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele. Az oktatási tárca 2026. szeptember 30-ig írja ki az új főigazgatói pályázatokat, amelyeken a jelenlegi kancellárok és főigazgatók is indulhatnak, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.
Mi is az a kancellári rendszer?
A kancellári rendszer a szakképzésben 2020. július 1-jével jelent meg, amikor a szakképzés átfogó átalakításával létrejöttek az új működési szabályok. Az elképzelés lényege az volt, hogy a szakmai és az intézménygazdálkodási feladatokat külön vezető irányítsa. A szakképzési centrumok élén így két vezető dolgozott:
- a főigazgató, aki elsősorban a szakmai, pedagógiai, oktatási feladatokért felelt,
- a kancellár, aki a gazdálkodási, pénzügyi, vagyongazdálkodási, beruházási, üzemeltetési és több munkáltatói feladatot látta el.
A rendszer célja az volt, hogy az intézmények szakmai vezetői az oktatásra koncentrálhassanak, miközben a gazdasági működést külön vezető felügyeli.
Miért változtatnak most?
A kormány indoklása szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kettős vezetési modell több esetben párhuzamos döntéshozatalt, hosszabb ügyintézést és bonyolultabb működést eredményezett. Az új rendszerben egy vezető kezében összpontosulnak majd a szakmai és gazdasági döntések, ami a várakozások szerint gyorsabb és átláthatóbb működést tesz lehetővé.
A kormányzati tájékoztatás szerint az átalakítás nemcsak egyszerűsíti az intézményirányítást, hanem költségmegtakarítást is eredményezhet, mivel megszűnik a két vezetői pozíció fenntartásának szükségessége. A kabinet úgy fogalmazott, hogy a változtatás a politikai irányítás csökkentését és egy egységesebb vezetési modellt is szolgál.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, 2027. január 1-jétől minden szakképzési centrumot egyetlen főigazgató vezet majd. Az új főigazgató egyszerre felel a szakmai munkáért, a gazdálkodásért, vagyonkezelésért, a működtetésért, valamint az intézmény stratégiai irányításáért.
Ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy egyes döntésekhez mind a főigazgató, mind a kancellár egyetértésére volt szükség.
A jelenlegi vezetők is pályázhatnak
A változás nem jelenti automatikusan azt, hogy minden jelenlegi vezető távozik a rendszerből. A kormány jelezte: a mostani főigazgatók és kancellárok is jelentkezhetnek az új főigazgatói munkakörre, amennyiben megfelelnek a pályázati feltételeknek. A pályázatokat várhatóan 2026 őszén írják ki, hogy az új vezetők 2027 elején átvehessék a feladatokat.
Bács-Kiskunban is érinti a szakképzési centrumokat
Az átalakítás országosan minden állami szakképzési centrumra kiterjed, így Bács-Kiskun vármegyében is változásokat hoz. Az intézkedés érinti többek között a Kecskeméti Szakképzési Centrum, a Bajai Szakképzési Centrum, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum és a Kalocsai Szakképzési Centrum vezetési struktúráját is. Amennyiben a törvény hatályba lép, ezekben a centrumokban is megszűnik a jelenlegi kancellári rendszer, és egységes főigazgatói irányítás veszi át a helyét.
