A Szendrey Júlia-emléknap Kiskőrösön szeptember 8-án Kiskőrös Város Önkormányzata, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, valamint a Krámer Alapítvány közös rendezésében valósult meg. A programoknak Petőfi Sándor szülőházának udvara, a Petőfi tér, valamint Szendrey Júlia egész alakos bronzszobrának környezete adott otthont.
A szervezők egy olyan komplex irodalmi és helytörténeti délutánt állítottak össze, amely szakított a Júliát kizárólag Petőfi Sándor múzsájaként és gyászoló özvegyeként kezelő sztereotípiákkal, és helyette az önálló alkotót, a modern nőt és a tehetséges író-fordítót mutatta be a közönségnek.
Négy évtizedes hagyomány: A kiskőrösi Júlia-szobor története
A kiskőrösi emléknapnak komoly történelmi és lokálpatrióta gyökerei vannak, hiszen a program egyik központi apropója az volt, hogy idén pontosan 40 éves a kiskőrösi Szendrey Júlia-szobor. Az 1986-ban felavatott, Domonkos Béla szobrászművész által készített alkotás igazi ritkaságnak számított, mivel hosszú ideig ez volt a világ egyetlen életnagyságú köztéri szobra, amely Petőfi Sándor feleségét ábrázolta.
A műalkotás léte egy nemes hagyománynak és egy példás helyi felajánlásnak köszönhető, ugyanis Bányai János kiskőrösi lokálpatrióta magánadományából valósulhatott meg, aki évtizedeken át gyűjtötte és tette félre a pénzét, hogy méltó emléket állítson az írónőnek. Bár a szobor eredetileg a Petőfi Sándor úti zsinagóga melletti kis parkban állt, a hagyományőrzés jegyében 2022-ben áthelyezték a Luther Márton téri sétálóutcába, a múzeum közvetlen közelébe.
A délutáni programok a Petőfi Szülőház előtt 14:00 órakor kezdődtek egy igazi szellemi csemegével, mivel Dr. Gyimesi Emese, az ország legelismertebb Szendrey Júlia-kutatója tartott rendhagyó irodalomórát. A megjelent érdeklődőket dr. Filus Erika a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója köszöntötte, ami után az előadás fókuszában Júlia mint meseíró és műfordító állt. Kevesen tudják ugyanis, hogy ő volt az, aki Hans Christian Andersen meséit elsőként fordította le magyarra, közvetítve ezzel a skandináv irodalmi kincseket a hazai közönség felé, miközben saját maga is alkotott gyermekirodalmi műveket.
Ezt követően, 17:00 órától Szendrey Júlia szobránál Turán István helytörténész idézte fel a szoborállítás és a hozzá kapcsolódó kiskőrösi kultusz négy évtizedes, kalandos történetét. A történeti visszatekintést követően a líráé lett a főszerep, mely során Szendrey Júlia legszebb, legmélyebb versei csendültek fel Supka Éva előadásában, közelebb hozva a látogatókhoz az alkotó belső vívódásait, vágyait és a reformkori női sors sajátosságait.
A rendezvény záró akkordja a Petőfi Szülőháznál volt, ahol a Szilveszter Társulat Ifjúsági Csoportja lepte meg egy kis műsorral az érdeklődőket. A tavalyi „Mintamókus…” előadásukból emelték ki a Pál utcai fiúk musical népszerű slágerét, ezzel köszöntve a dal szerzőjét, Geszti Pétert. A társulat vezetője Supka Éva elmondta, hogy nem titkolt szándékunk volt, hogy kicsit megmutassák magunkat, hiszen szeretnék megnyerni őt a Dzsungel könyve előadásuknak. A program végén több órát töltöttek együtt szűk körben Geszti Péterrel, ahol támogatásáról biztosította a csapatot és örömmel tapasztalta, hogy egyre több fiatal játssza az általa, illetve Dés Lászlóval közösen írt darabokat. Azt mondta: „már nem éltem hiába!”
A Petőfi Szülőháznál egy rendkívül izgalmas kulturális párbeszéd volt a hagyomány és a modern művészet között. A „Főhajtás” elnevezésű blokkban Geszti Péter Artisjus- és EMERTon-díjas dalszövegíró, kreatív szakember beszélgetett Dr. Gyimesi Emesével.
A diszkusszió fókuszában nemcsak a történelmi emlékezet állt, hanem egy közkívánatra számot tartó kulturális projekt is. A közönség exkluzív részleteket és kulisszatitkokat tudhatott meg a Dés László és Geszti Péter fémjelezte, készülő új Petőfi-musicalről. Ez a modern zenés darab elkészültének ötlete mintegy 10 évvel ezelőtt fogalmazódott meg és várhatóan teljesen új, friss perspektívából, a mai generációk nyelvén mutatja majd be a költő és Júlia lángoló, mindent elsöprő szerelmét, valamint a forradalom időszakát.
Elhangzott, hogy a Petőfi-musical arra törekszik, hogy bemutassa a karaktert, Petőfi Sándort az embert, a fordulatokban gazdag szerelmi viszonyt Szendrey Júliával olyan zenei blokkokkal, mixekkel, amelyekben megjelennek a költő verssorai, gondolatai.
A kiskőrösi Szendrey Júlia-emléknap teljesen nyilvános és ingyenes volt. Az esemény nagyszerű példájaként szolgált annak, hogyan képes egy kisváros mélyen ápolni a múltját, miközben teret ad a legmodernebb kortárs művészeti reflexióknak is.
Fotógaléria:
