Sokan vannak, akik etikai szempontból ellenzik a vadászatot, sőt: állatok legyilkolását, levágását. Ha viszont a dolgok gazdasági oldalát nézzük, akkor a vadászat és erdőgazdálkodás a mezőgazdaság része: művelői a természettel foglalkoznak, amely akár az emberi kéz, akár az éghajlat változása miatt, de folyamatosan átalakul. Beszélgetőtársaim a soltvadkerti Kossuth Vadásztársaság elnöke, ifj. Szervánszky László és vadászmestere, Kósa Viktor.
-Szóval vadgazdálkodás? Jó szó ez?
-Mindenképpen — kezdi a válaszadást az ifjú vadászmester. Nekünk fel kell mérni, hogy mi a terület vadeltartó képessége. Ebben segítenek hivatásos vadászaink és ennek alapján a társaság minden tagja. Vannak rendszeres munkák, mint a vadállomány etetése, de vannak olyan tevékenységek is, melyekbe minden tagnak be kell kapcsolódnia.
-Tehát csak az lőhet, aki beleadott apait-anyait a felkészülésbe?
-Ez nyilván nem ennyire kategorikus, mosolyog az elnök. A vadászok mindegyike másért tag: valaki a természetjárásért, más a nagyvadak kilövése céljából, megint mást a csapat vonzott ide. Visszatérve a munkálatokra: sajnos a természetes környezet nem mindig kedvez a vadállomány alakulásának.
-Mi a legnagyobb gond a környezettel?
-Fura, de éppen az, ami a gazdáknak jó: a földalapú támogatás és a pályázati pénzek. Ezek miatt a földterület minden m2-ét fel kell szántani, be kell ültetni. Viszont így megszűnnek a búvóhelyek a kisebb állatok részére és elvándorolnak onnan. Ennek kell elejét vennünk etetéssel, itatással, sőt: némelykor a vadászat szüneteltetésével.
-Orvvadászok, elnök úr?
-Vannak. Eltűnőben. Előbb-utóbb bezárul a kör. Vadőreink amellett, hogy hivatásos vadászok, rendészeti vizsgával is rendelkeznek. A gyanús gépjárművet megállíthatják, ellenőrizhetik. A hivatalosan lőtt nagyvadra azonnal rákerül a vadazonosító szalag, azaz a krotália. Ezzel a sorszámmal belekerül a nyilvántartásba és nyomon követhető mind a hús, mind pedig a trófea sorsa. Az is igaz, hogy aki rosszban sántikál, inkább éjszaka jár az erdőben.
És akkor következzék néhány adat a vadállományról!
Becsült adatok és a 2017-2018 vadászévi teríték adatok:
Őz: kb. 400 egyed, melyből 120 egyed kerül terítékre
Gímszarvas: kb 40 egyed, melyből 10 egyed kerül terítékre
Dámszarvas: 3-5 egyed (pár éve jelent meg a területen), nem kérünk rá engedélyt
Vaddisznó: kb 40 egyed, melyből 25 egyed kerül terítékre
Mezei nyúlból 130 egyedet ejtenek el
Rókából és szarkából 100 egyed felett, dolmányos varjúból 50 db felett ejtünk el.
Védettségüknek köszönhetően egyre szaporodnak a ragadozó madarak (egerészölyv, barna rétihéja, héja). Jelenlétük emeli a terület értékét, viszont ezek nagy tizedelői az apróvad (mezei nyúl, fácán) állománynak is.
Káposzta Lajos
