Sajnos nem kerül a szelektív hulladékgyűjtőbe az, ami oda való lenne. Hiába tudunk a komposztálásról, a külön fém, külön papír, külön műanyag elvről, nem vesszük a fáradságot ara, hogy így is cselekedjünk! Más szóval: a szelektálható hulladék töredékét szelektálják, sokkal inkább vegyesen kerül kidobásra. Ennek több oka van: először is az emberi gondatlanság, az oda nem figyelés, valamint a szelektív gyűjtési lehetőség hiánya. Vegyük a papírhulladékot! Ha mindet összegyűjtenénk, az jó alapanyagként szolgálna az Európai Unió irányelveinek betartásához. Például a boltokban szükséges, a nejlonokat nagyrészt leváltó papírzacskók elkészítéséhez.
Ugyanez a helyzet a műanyaggal: azt is sokféle kukába dobjuk, köztük (a tudatosak) a szelektív gyűjtőbe, ugyanakkor nincs egyértelmű megoldás az újrahasznosítás terén. Alapanyaguk több komponensű, bonyolult kémiai szerkezet, a rajtuk levő papíralapú reklámhordozó ill. dizájn miatt pedig körülményes az újrafeldolgozás.
Karácsony Bence soltvadkerti hulladékgazdálkodási technológus, így vázolja fel a lehetőségeket:
-Röviden és egyszerűen elmondva a legtöbb műanyag elvileg visszaalakítható kőolajjá a pirolízis nevű eljárás segítségével. Ez azonban éppen a kőolajtermelő és -forgalmazó országoknak (magyarul a nagytőkének) nem érdeke. Nagy beruházás kellene hozzá. De nem kerül rá sor. Hogy miért? A műanyaggyártás ugyanis a legjobban prosperáló ágazatok egyike. Viszont éppen azért van rá ekkora igény, mert nem viszi körbe a folyamatot: valamit legyárt, ami sohasem alakul vissza. Ez a termék egy idő után nem szerelhető, nem alakítható át és nem (vagy csak kis mértékben) találták ki az újrahasznosítását. A fém, az más: összegyűjtik és újra beolvasztják. Csakhogy annyi fém korántsem áll rendelkezésre, mint amennyi kellene és drágább is.
-De mégis: mire lehet újrahasznosítani a műanyagot?
-Vannak fiatal, konstruktív emberek, ill. csoportok, akik saját gépeikkel dekorációt, kötöző anyagot, virágcserepet és más hasznos terméket állítanak elő a műanyag hulladékból. Az is köztudott, hogy a fóliahulladék bedarálva granulátumként használható fel. Ezt Soltvadkerten több üzemben is alkalmazzák.
-Körbejárta az internetet, hogy a világtengerekben lévő műanyag hulladék mennyisége katasztrofális méretű lett. Ez ellen mit lehet tenni?
-Ezek a folyókba, majd a tengerekbe került műanyagdarabok a tengeráramlatokba jutva szigetekké állnak össze. Ezeket a kavargó kupak-, flakon- és töredék műanyag telepeket kutatók vizsgálják. Egyre nagyobb a baj! Oda kellene menni több tankerrel, felszedni és ott helyben kőolajjá alakítani. Őrült pénzbe kerülne, de a környezeti hatásuk még nagyobb kárt okoz.
-Lebomlik a műanyagzacskó?
-Nem. Csak apróbb darabokra töredezik. Megeszi az állat, bekerül a vízbe és így bejuthat az emberi testbe is. Akarjuk mi ezt? Valószínűleg nem.
-Többfajta alternatív megoldást hirdetnek a nejlonzacskók helyett. A cikk elején volt szó az újrahasznosított papírról, mint alapanyagról.
Igen, itt egy hirdetés a bio-műanyagról, melynek kukorica vagy burgonyakeményítő lehet az alapanyaga. Ez — ahogy hirdetik — 8 hét alatt lebomlik a talajban, tehát nem károsítja a környezetet. Hogy lenne-e elég alapanyag hozzá, az viszont kétséges. Abban ugyanakkor biztos vagyok, hogy a jelen társadalmának úgy kell élnie, hogy szebb ökológiai jövőt hagyjon a következő generációkra!
Káposzta Lajos
