„Hányat kell még aludni február 21-ig?” – kérdezgették a szüleiket a Batthyány úti tagóvoda gyermekei már január végétől. A visszaszámlálás elindult és ma reggel végre használatba vehették jelmezeiket az ovisok.
Itt is – mint minden óvodában – rendkívül színes volt a felhozatal. Jött velem szembe egy belgyógyász szakértelmét egy nap alatt elsajátító doki, teljes díszbe öltözött kommandós.
Cowboy vagy seriff? – Nem tudom melyik, mert mindkettőnek tiszteletet parancsoló tekintete volt. Láttam rendőröket is, akik előszeretettel bírságolták a szuperhősöket, de csakis az ő érdekükben… biztosan túl alacsonyan repültek vagy nem volt védőfelszerelésük.
Hófehérke karba tett kézzel várta a herceget, de ma csak a bohóc hívta táncba. Elzának nem volt fagyos kedve, boldogan vitatta meg az élet fontos dolgait a többi hercegnővel.
“Szenyoríták” pörgették szoknyáikat, míg a tigrisek és oroszlánok megbékéltek, hogy hús helyett csak nutellás kenyeret falatozhatnak. A lovag – természetesen lóháton – megmentette Csipkerózsikát egy veszélyes póktól (vagy csóktól).
A termek bálteremmé változtak, hol táncot jártak, hol énekeltek, hol versenyt ittak, de több helyen székfoglalóztak is – a csend nem volt jellemző, de kinek kell az egy ilyen napon. Az óvónők is boldogan vetették bele magukat a farsangi forgatagba, vonatozva meglátogatták a szomszédos termeket, daloltak és jót mulattak. Ez a nap a felszabadultságról és a játékról szólt, öröm volt nézni a vidám kis arcokat.
Azt gondolom, hogy a gyerekek ezután a húsvéti nyuszit várják nagyon…
Vajon hányat kell még aludni addig?!
Kincses Szilvi
Fotógaléria:
