Májusfát a kereszténység előtti időkben a fák újjászületésének tiszteletére állítottak, mára a májusfa a szerelem, a tisztelet és a vidámság jelképe lett.
Május elseje jeles nap a néphagyományban. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma és persze szerelmi ajándék is lehetett, de községünkben nem a szerelem jelképeként, hanem közösségi hagyományőrzésből állítunk májusfát. Április 28-a délutánján felállítottuk szép, sudár magas nyárfánkat. Meghívott vendégünk Bányai Gábor országgyűlési képviselő volt, valamint Szabó Csaba, a Kiskuntor vezetője és kedves felesége.
Ifj. Tóth Csaba, a falu kisbírója köszöntötte a meghívott vendégeket. Míg a férfiak gondoskodtak a fa áthozataláról a Templom közből, addig az asszonyok egy kellemes piknik közben tervezgették a délutánt. Azonban sokáig nem maradtak pártában, ugyanis a kemény munkából visszetérő legények felkérték őket egy közös fadíszítésre.
Jó tudni, hogy régen nagy szégyen volt, ha a májusfát nem táncolták ki, mert ezzel azt hozták nyilvánosságra, hogy a frigy valamiért nem jön, nem jöhet össze, a fiú elállt az udvarlási szándékától. Gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy a fa tetejére helyezett üvegbe paprikás vizet tettek. Néhol a rosszhírű lánynak kiszáradt gallyra fazekat, rongydarabokat aggattak.
Orcsik József és a tázlári citerazenekar gondoskodott a nagyszerű hangulatról. Remekül telt a délután, ahogy láttam mindenki nagyon jól érezte magát, a sütiknek, a bornak, a pálinkának köszönhetően és nem utolsó sorban a társaság miatt.
-Dusy-
Fotógaléria:
