A kiskőrösi új tűzoltóparancsnokság építése elkezdődött az akasztói út mentén. Az 53-as számú főútvonalról is jól látható, hogy a szennyvíztelep utáni részen már javában dolgoznak a munkagépek. A földmunkák során derült ki, hogy itt régészeti és helytörténeti szempontból is igen értékes leleteket rejt a föld.
A Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei végeztek a területen régészeti feltárásokat. Az ásatás vezetője Wilhelm Gábor elmondta, hogy a munkálatok helyszínén végeztek feltárásokat és korábban a Katasztrófavédelem megrendelésére a Várkapitányság Zrt. alvállalkozójaként előzetes Régészeti Dokumentáció készítéséhez próbafeltárást a projekthez kapcsolódóan.
A helyszín tágabb környezetének régészeti terepbejárását követően megállapították, hogy a főút két oldalán húzódó területen egy viszonylag nagy kiterjedésű, öt korszakos lelőhely található: a középső bronzkor (3500 éves leletek), a szarmata kor (2-4. század), az avar kor (8-9. század), az Árpád kor (12-13. század), és a közép kor (15-16. század) időszakából kerültek elő régészeti tárgyak, melyek mind egy-egy település meglétére utalnak az adott korokból.
Ez Kiskőrös tekintetében egy teljesen új lelőhelynek számít. Kiemelte, hogy a terület magasabb részén húzódó középkori lelőhely igen nagy jelentőséggel bír, mivel Kiskőrös belterületén hasonlót nem nagyon ismernek. További pontosítás és tervszerű kutatás után még az is elképzelhető, hogy a középkori Körös település valahol ezen a részen helyezkedhetett el, és nem a mai belvárosnál feltételezett helyen.
Ennek az egyik bizonyítéka lehet az, hogy az Agroline Kft. telephelyén (Dózsa György u.) 2011-ben is előkerült néhány középkori objektum, több kiemelkedő csontfaragvánnyal és jellegzetes kerámiaanyaggal, az is elképzelhető, hogy az egymástól 400-500 méterre lévő két helyszín összeér egymással. Amennyiben ez így van, akkor egy kimondottan nagy kiterjedésű középkori település lehetett itt.
Mai szemmel nézve az új tűzoltóparancsnokság területe egy belvizes résznek mondható, de a régebbi korokban ez nem volt mindig így. A bronzkori és az avar kori időszakokban erre a területre is kiterjedt a település. Sajnos a rétegvíz miatt – ami a szomszédos szennyvíztisztító telep csatornájából átszivárgott – igen magas volt a munkálatok során a vízszint. Emiatt voltak olyan jelenségek, amelyeket csak a vízszintig tudtak visszabontani.
Találtak gödröket, nagyméretű árkokat, illetve egy kutat is, ami az avar korra keltezhető. Előkerültek avar kori kerámia töredékek, illetve hihetetlenül nagy számban találtak állatcsontokat, valamint sok őrlőkő töredéket. Ez a leletanyag azért is igen izgalmas, mert a területet nem nagyon művelték, szántották, így a fű alatt gyakorlatilag az avar kor szintjére lehet jutni. A leletek a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményébe kerülnek és Kiskőrös településtörténeti kutatásában játszanak nagy szerepet.
Filus Tibor
Fotógaléria:
