Az NB I-ben szereplő Újpest FC játékosa és csapatkapitánya Litauszki Róbert is jelen volt a Kiskőrösi LC által szervezett „Mozdulj család” elnevezésű szezonzáró rendezvényen. A kiváló labdarúgó pályafutása Kiskőrösről indult és áldozatos munkával jutott el olyan szintre, hogy mostanra a gyermekek egyik példaképe lett.
A kiskőrösi utánpótláskorú és a felnőtt játékosok körében is népszerű Robi olyan otthonosan mozgott a sporttelepen és az eseményen résztvevők körében, mintha minden nap itt lenne. A megyei III. osztályban bajnokságot nyert csapat tagjai viccesen azonnal szerződést ajánlottak neki és már most mondták, hogy 10 év múlva nagy szeretettel várják a „40 pluszos” gárdájukba. A program alatt sok gyermek és felnőtt kért autogramot Robitól, sőt a fiatalok közül többen a focicipőjükön szerették volna látni az újpesti labdarúgó kézjegyét.
Milyen újra látni a sporttelepet és a kiskőrösi labdarúgókat? – kérdeztem Litauszki Róbertet.
A Kiskőrösi LC elnöke Dulai János jelezte, hogy van egy szezonzáró programja az egyesületnek, melyre nagy szeretettel várna. Örömmel vettem a meghívást, hiszen innen indult a labdarúgó pályafutásom és a szüleim a mai napig itt élnek. Azt látom, hogy a sporttelep szépen fejlődik, melyen épült egy jégkorong csarnok és műfüves pálya is. Azt is látni, hogy a labdarúgást sokan szeretik a városban és a szezonzáró is több száz embert mozgatott meg, ami nagy örömmel tölt el.
Figyeled a kiskőrösi csapat eredményeit?
Napi szinten nem vagyok képben, hogy a gárda milyen mérkőzéseket játszik. A kiskőrösi csapat eredményeiről általában édesapám ad tájékoztatást a részemre, és tőle első kézből szoktam értesülni a Soltvadkert és az Akasztó elleni derbiken történtekről. Nagyon örülök, hogy idén a kiskőrösi fiúk a harmadik helyen végeztek, hiszen mindig nagyon jó és kiváló sportsiker a dobogóra felkerülni. Azt hiszem, hogy osztálytól függetlenül minden labdarúgó számára örökké emlékezetes marad, ha valamilyen érmet nyer. Nagyon bízom abban, hogy a kiskőrösiek olyan utánpótlás bázissal rendelkeznek, amely hosszútávra biztosítja a csapat jó szereplését.
Tudsz olyan labdarúgót mondani, akinek a környékről indult el a pályafutása és játszottál vele együtt magasabb szinten?
A környékből a soltvadkerti Windecker Józseffel játszottam együtt és jó kapcsolatot ápolok vele a mai napig. Ő szerepelt az Újpest színeiben is és most a Paks csapatát erősíti. Mindkettőnk példája azt mutatja, hogy nagy szorgalommal és alázattal ilyen kis településekről is el lehet jutni az NB I-ig.
Hogyan értékelnéd az Újpest FC bajnoki szezonját?
Óriási csalódás volt a számomra, hogy a csapattal az 5. helyen fejeztük be a bajnokságot, és így lecsúsztunk a nemzetközi kupaszereplésről. Az volt a célunk, hogy olyan eredményt érjünk el, amivel kiharcolhatjuk a nemzetközi szinten való szereplést. Amennyiben reálisan nézzük, akkor ezt egy harmadik hely megszerzésével lehetett volna elérni, hiszen a Ferencváros és a Videoton lehetőségeivel, költségvetésével nem tud a többi csapat versenyezni. A bronzérem megszerzésére minden esélyünk megvolt, de annyira elrontottuk a szezon utolsó 6 mérkőzését, hogy visszacsúsztunk az 5. helyre. A bajnokság vége előtt 6 fordulóval a harmadik helyen álltunk és 6 ponttal vezettünk a riválisaink előtt. A végén azonban mindössze két döntetlent tudtunk elérni és négy alkalommal kikaptunk. Ebben az időszakban nehezen ment a góllövés a csapatnak és a védekezésünkbe mindig voltak hibák.
A te sorsod, hogyan alakul a továbbiakban?
A csapat a nyári felkészülést június 20-ától kezdi meg. Jelenleg még 1 éves élő szerződésem van az Újpest FC-vel és most csak azzal foglalkozom, hogy a lila-fehér klubban nyújtsak minél jobb teljesítményt. A Ferencváros elleni találkozón kaptam egy rúgást a lábamra és talpcsonttörést szenvedtem. Emiatt ki kellett hagynom sajnos az utolsó két bajnoki fordulót. Hat hétig nem edzhettem és már nagyon vártam, hogy újra mozoghassak. Most kezdtem el a futásokat és fokozatosan lehet majd terhelni a lábam. A kényszerű pihenőt és a pár hetes nyári szünetet kikapcsolódással, pihenéssel és a családommal töltöttem.
Korábban több alkalommal is voltál már a nemzeti csapat kerettagja. Vannak még olyan álmaid, hogy a magyar válogatottban szerepelj?
Úgy gondolom, hogy minden labdarúgó álma a nemzeti csapatban való szereplés. Természetesen számomra is egy igen fontos cél a válogatott a továbbiakban is. Azonban tisztában vagyok azzal is, hogy már 29 éves vagyok és valószínűleg a fiatalabbakat helyezik majd előtérbe a címeres meznél. Azonban nem adom fel, hiszen vannak labdarúgók a nemzeti csapatban, akik már 30 év felettiek. Korábban négy szövetségi kapitány is meghívott a válogatott keretbe, ami sokat mondó dolog, de sajnos még nem tudtam pályára lépni. Nagyon bízom abban, hogy a válogatottban is lesz a számomra még valamilyen szerep és azért harcolok, hogy ez a lehetőséget még egyszer megadja számomra a sors.
Filus Tibor
Fotógaléria:
