Kiemeltebb szerepet is játszhatna a Koltói Anna utcában álló kápolna Soltvadkert életében. Erre a döntésre jutott a helyi önkormányzat, amikor beemelte a földesúri kápolnát a helyi értéktárba. Az erről szóló dokumentumot a hétvégén, Szent Kereszt ünnepén adták át a katolikus egyházközség vezetőjének.
Kinek a küldetése a legfontosabb? — ez volt a vezérgondolata dr. Jeney Gábor plébános szentbeszédének. Példájában 3 fa esetét hozta fel, melyek életének a favágó fejszéje vetett véget. Igen ám, de ez nem jelenti földi pályafutásuk végét.
Az egyikből jászol készült, melybe egyszer csak egy kisgyermeket fektettek. A másodikból bárka készült, melyből valaki lecsendesítette a háborgó tengert. A harmadikból pedig keresztet, egy kivégző eszközt ácsoltak. Ezen halt kínhalált Krisztus az emberek bűneiért és a megváltásért. Így teljesült be az írás, majd következett be a szent csoda, a feltámadás.
Vajon kiből milyen fa lesz, és mi alakul belőlünk? Mennyire vagyunk tökéletesek? Milyen faragni való van rajtunk? — ezekkel a kérdésekkel emlékezett meg a plébános Szentkereszt ünnepéről, melyhez Soproni Zoltán kántor választott megfelelő énekeket.
Sajnos a közös éneklés nem valósult meg, mivel könyvet kevesen hoztak. Talán érdemes lett volna előre kinyomtatni és padra helyezni ezeket. Ugyancsak kívánatos lett volna elhívni és szerephez juttatni a fiatalokat. Annál is inkább, mivel ezúttal egy különleges esemény történt.
A szentmise után Fodorné dr. Schiszler Terézia aljegyző emelkedett szólásra. Ünnepélyesen bejelentette a képviselő-testület 2019. júniusi döntését, mellyel a soltvadkerti Lukács kápolna bekerült a helyi értéktárba. Erről beszéde végén oklevelet adott át a plébánosnak. Ezt követően az ünneplő gyülekezet két házzal arrább, a Bozsóki család udvarában, szeretetvendégségen folytatta az estét.
Hogy mit jelent ez az oklevél?
A törvény értelmében az önkormányzat 2014 őszén hozta létre a Helyi Értéktár Bizottságot, melynek feladata ennek gondozása és bővítése. Az évek során több épület, munkásság, étel, szőlőfajta és márkanév került bele ebbe a csoportba. A cél az, hogy a lakosság számára tudatosítsa a település történelmét, hagyományait és jelenlegi értékeit.
Miért jó ez?
Először is azért, mert bárki ötletét szívesen fogadják. Másodszor pedig azért, mert ezáltal talán nagyobb ismertségre tesz szert a város a saját lakosai előtt is. Persze ehhez jó lenne publikálni a helyi értékeket, melyek közül korábban több fent volt a városi honlapon, de ezek 2012 után egy reform során eltűntek. A kápolnáról szóló beadványt dr. Molnár Márta ügyvéd, az egyházközség tagja állította össze, akinek munkáját egy kis ajándékkal ismerték el.
A kápolna rövid története
Vadkert akkori földesura, Lukács Antal építtette 1847-ben. A csinos kápolna egy kis dombon áll, az alatta lévő kriptába a család három tagja temetkezett: Lukács Antal és felesége, valamint sógora. Védőszentje Páduai Szent Antal, akinek emléknapja júniusban van. A klasszicista stílusú épületet 5 torony díszíti. A körülötte lévő temetőt ma már nem használják, viszont rendben tartják.
1958-ban műemléki védettséget kapott, 1986/87-ben renoválták, de állapota ismét hagy némi kívánnivalót. Az évi két mise mellett nincs nagy mozgás a kápolna körül — kivétel a néha megjelenő fotóművészek. No meg néhanapján zarándokok, érdeklődők. Ha pedig a helyi idegenvezető — e sorok írója — el tudja adni a földesúr és a temető sztoriját a turistáknak, akkor egy egész busznyi vendég érkezik a kápolnába. Utcája azonban még mindig egy hajdani kommunista asszony nevét viseli – bár ismert erdei körökben inkább nevezik Kápolna utcának vagy Napkeleti főutcának…
Káposzta Lajos
Fotógaléria:
