A gyenge tél miatt korábban, március vége, április eleje helyett már március elején megjelent a népies nevén sajamásként, vadfokhagymaként vagy sarimaként is ismert medvehagyma az erdőkben, ami nevét arról kapta, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják a terméseit. A medvehagymából saját fogyasztásra fejenként naponta legfeljebb két kilót szabad gyűjteni azokban az erdőkben, amik nem minősülnek természetvédelmi területnek.
A Magyarországon őshonos évelő növénnyel leggyakrabban a Zselic, a Mecsek és a Bakony területén találkozhatnak a kirándulók. A medvehagyma főként a nyirkos és árnyas aljnövényzetben érzi jól magát, ezért főleg a bükkös, gyertyános és tölgyes erdőkben bukkan fel. A növénynek csak a levele gyűjthető, a teljes töveket nem lehet kiásni. Ha valaki úgy dönt, maga szedi a medvehagymát, legyen óvatos, mert levelei könnyen összetéveszthetőek a mérgező őszi kikerics és a szintén mérgező májusi gyöngyvirág leveleivel.
A SEFAG Zrt. közleménye szerint ezért szedés előtt meg kell vizsgálni a leveleket: „a legfontosabb a dörzsöléskor jelentkező jellegzetes hagymaillat, de árulkodó jel még a medvehagyma ívesen visszahajló leveleinek szélessége is: nagyjából 3-4 centiméter, míg a gyöngyvirágé a duplája is lehet. A legkönnyebb dolgunk virágzáskor van, ugyanis a fent említett két mérgező növény virága kellemes, édes illatot áraszt magából, míg medvehagyma virága hagymaszagú és csillag alakú.”
A medvehagymának nemcsak az illata hasonlít a fokhagymáéhoz, hanem a benne lévő fő hatóanyag is megegyezik. Számos jótékony hatása van, fogyasztása kedvező többek között a vérkeringésre és az emésztő szervrendszerre.
Korábban készítettünk egy kiskőrösi családdal is interjút, akik medvehagyma krémükkel 2015-ben OMÉK díjat nyertek, melyről az alábbi linken olvashatsz!
Forrás: https://index.hu/
Fotó: vira.hu