A soltvadkerti származású Oláh Máté jelenleg a Duna Aszfalt Tiszakécske jobb hátvédje, ahol túl van már több mint száz mérkőzésen.
Máté elmondása szerint nagyon szereti Tiszakécskét. A volt utánpótlás válogatottal beszélgettünk: pályafutásáról, a kialakult helyzetről, emlékezetes pillanatokról.
Mesélnél pár mondatban a pályafutásodról?
Soltvadkerten kezdtem el focizni, a Soltvadkerti Foci Suliban. Úgy gondolom, hogy tökéletes hely volt ahhoz, hogy megszeressem a focit, és úgy általában a sportokat is. Úgy gondolom, hogy ott a megfelelő képzést is megkaptuk, amit egy fiatal labdarúgó igényel. Miután gimnáziumba kerültem, a Kecskeméti TE-ben folytattam a pályafutásomat, egészen utánpótlás korom végéig, ahonnan aztán megadatott, hogy utánpótlás válogatott is lehettem. Az utánpótlás éveim után a Ferencváros 2. csapatához kerültem két évre, ahonnan Ceglédre vitt tovább a pályafutásom újabb két évig. A ceglédi időszak után kerültem Tiszakécskére, ahol a mai napig is futballozok.
Hogyan élted meg ezt a mostani helyzetet, hogy már lassan három hónapja nincs foci?
Az ilyen helyzetek igazán embert próbálóak, de nem csak a sportolók, hanem minden ember számára véleményem szerint. Természetesen nagyon hiányzott a foci, így a sportcsatornák által közvetített régebbi adásokat vagy sporttal kapcsolatos sorozatokat néztem ebben az időszakban. Persze ez nem olyan, mint minden nap kimenni a pályára és csinálni azt, amit az ember igazán szeret.
Miként fogadtad a hírt, hogy az NB1 kivételével minden bajnokságot beszüntettek?
Engem személy szerint kellemetlenül érintett a hír, mivel teljes mértékben úgy készültünk, hogy folytatódik a bajnokság.
Mennyire vagy elégedett az elmúlt csonka szezonnal?
Ezzel a szezonnal úgy gondolom, hogy senki sem lehet elégedett Tiszakécskén, éppen ezért én és a társaim is azon leszünk a jövőben, hogy teljes mértékben elfeledtessük ezt a szezont a szurkolóinkkal és az egész magyar futballközösséggel.
Hogyan tartottad magad formában a karantén alatt? Mik voltak a kedvenc elfoglaltságaid?
Mint említettem úgy készültünk, hogy folytatódik a bajnokság, így természetesen kaptunk erre az időszakra erőnléti programot minden napra. Ez a program futásokból és törzserősítő feladatokból állt főként. A szabadidőmet általában a kutyám, videójátékok, sorozatok és a tanulás tette ki.
Több éve vagy már a Tiszakécske játékosa. Milyen a közeg? Mennyire szeretsz ott játszani? Város mennyire tetszik?
Igen öt éve vagyok a Tiszakécske kötelékében. A város gyönyörű úgy gondolom, hogy nevezhetem már “második otthonomnak”. Egy kiváltképp kedves és rokonszenves közegről beszélünk itt, akik mindig a legjobbat akarják a másiknak. Ezért is szeretek ennyire Tiszakécskén futballozni. Maga a város is nagyon szépen rendezett, öröm Tiszakécskére járni minden nap.
Milyen játékosnak tartod magad a pályán?
Olyan játékosnak tartom magam, aki mindent megtesz a győzelemért. Minden 90 perc alatt csakis az forog a szemem előtt, hogy a csapat nyerjen és sikeres legyen. Ennek érdekében képes vagyok mindent alárendelni.
Soltvadkerti származású vagy. Mennyire követed a soltvadkerti sportéletet?
Igen, Soltvadkerten élek jelen pillanatban is. Minden nap utazok, hogy Tiszakécskén edzhessek. Mivel sok ismerősöm futballozik Soltvadkerten, így rendszeresen nyomon követem a csapat teljesítményét, amikor időm engedi meccsekre is ki szoktam járni.
Ki tudsz emelni egy igazán emlékezetes mérkőzést?
A két bajnoki győzelmünket tudnám kiemelni itt a Tiszakécskével. Nem egy meccset, hanem az egész szezont. 2017-ben megnyertük a megyei első osztályt, majd rá egy évre az NB3-at is.
Beniczki Dávid
Kiemelt kép: tiszakecskefoci.hu