2020. július 22-én a keceli képviselő-testület drasztikus lépésre szánta el magát: úgy döntött, jogi útra tereli a „fürdő-ügyet”. Mutatjuk a részleteket!
A Képviselő-testület július 22-én úgy döntött: felhatalmazza Haszilló Ferenc polgármestert, hogy indítsa el a peres eljárást a keceli fürdő tulajdonviszonyának rendezésével kapcsolatban.
A polgármester a testületi ülésen elmondta, minden év tavaszán a lakosság részéről nagyon sokan keresik meg azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a fürdővel? Van-e esély egyáltalán arra, hogy a helyi lakosok újra abban a fürdőben élvezzék a szabadidejüket, melyet szüleik, nagyszüleik építettek fel társadalmi munkában?
Hogy véget vethessen a közel 25 éve tartó fiaskónak, Haszilló Ferenc polgármester 3 hónap ezelőtt úgy döntött, hogy 3, a helyi viszonyoktól mentes jogász szakembert felkér arra, hogy tanulmányozzák az 1995-ben aláírt adásvételi szerződést, és véleményezzék azt.
A 3 jogászból 2 gyakorló ügyvéd és 1 közjegyző. Mindhárom szakértő úgy foglalt állást, hogy érdemes az önkormányzatnak továbbvinni peres eljárásra a „fürdő-ügyet”.
Mit is tartalmaz az azóta közkézen forgó adásvételi-szerződés? A részletek kihámozására Agócs Ákos képviselőt, jogászt kértük fel.
Kecel Város Önkormányzata 1995 decemberében értékesítette a Korona Sport és Strandfürdőt, amely közel 2,5 hektáros területen helyezkedik el Kecel szívében. Az eladáskor ide tartozott 2 meleg vizes medence, 1 nagymedence, 1 étteremrész és a Korona diszkó helysége is.
A háttérben valójában az állhatott, hogy az 1994-98 közötti Horn-kormány időszakában megszorításokkal volt terhelt az önkormányzat. Azonban mégis érthetetlen, hogy egy jól termelő, jó gazdasági adottságokkal rendelkező vagyonelemet értékesített az önkormányzat.
Amennyiben a szerződést vizsgáljuk, elmondható, hogy gyakorlatilag 8 millió Ft + áfáért értékesítették a teljes komplexumot. A szerződés is tartalmazza, hogy az akkori városvezetés tisztában volt azzal, hogy egy tízszer többet érő, közel 80 millió forintos vagyonelemet ruház át. Annak fejében került ilyen nyomott értékesítésre a fürdő, hogy a vevő kötelezettséget vállalt arra, hogy 2025-ig üzemeltetni fogja a fürdő részét. Erre nem került sor, már a 2000-es években megszűnt üzemelni, tehát a Jelenlegi polgármester elődje időszakában, Schindler János regnálása alatt az üzemeltetést beszüntették.
Érthetetlen volt az is, hogy miért nem lépett közbe az akkori polgármester (Schindler), testületi többséggel a háta mögött? Sajnálatos módon Haszilló Ferenc polgármesternek 13 évet kellett arra várnia, hogy testületi többsége legyen, és peres eljárást tudjon kezdeményezni. Az elmúlt 5 évben a Kecel Megújul rendelkezett képviselői többséggel, de látható, hogy mennyire érdekelte őket ez a kérdés, hiszen még csak napirendre sem vették, hogy erről tárgyaljanak. Semmilyen jogi megoldást nem kerestek a helyzet rendezésére sem, tette hozzá Agócs Ákos képviselő.
A 3 jogász véleménye egybecseng abban, hogy a régi Polgári Törvénykönyv, az 1959. évi IV-es törvény alapján bontó feltételt tartalmaz a szerződés. E feltétel alapján a tulajdonjog már akkor, mikor az üzemeltetési kötelezettség megszegésre került, visszaszállt az önkormányzatra, tehát a város egyfajta ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, a vevő pedig egy jogcím nélküli használó. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a tulajdonjogot bírói úton visszaszerezze az önkormányzat és az üzemeltetési kötelezettséget elmulasztó időszakra akár használati díjat követeljen a vevőtől.
Mindhárom szakvélemény egyetért abban is, hogy az időközben, a vevő általi megvalósított beruházásokat, kizárólag a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján követelhetné, ami egy kötelmi jellegű igény, tehát az ötéves általános elévülési idő vonatkozik rá. Így a vevő gyakorlatilag semmilyen igénnyel nem tud fellépni az önkormányzattal szemben a beruházásainak a megtérítésére.
KT
A kép illusztráció.
