Sikertörténet volt a mezőgazdaság vonatkozásában az idei bodzatermés, mely sikerek után fellendült a telepítési-kedv Kecelen is. Sokan kérdezik ilyenkor, hogy mit kell betartani, milyen szabályok vonatkoznak őrájuk? E kérdéseket megválaszolja: Kovács László keceli önkormányzati képviselő.
Jelen pillanatban elmondható, hogy a leendő bodzatermelők körében nagy a tanácstalanság, és ebből az adódik, hogy mindenki saját maga kezdi megcsinálni a telepítési munkákat, amivel több szabályt megszeghet. Tudniillik 2018 óta a gyümölcstelepítéseket a földtörvény szabályozza, mely meghatározza, hogy telepítési engedélyt nem kell külön kérni. Csak a Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Földművelésügyi Osztályához kell bejelenteni a telepítési szándékot egy formanyomtatványon. A telepítés tényét szintén az adott szervhez kell bejelenteni.
2020-ban a fellegekben járt a bodza ára
Mivel tavasszal fagy volt, majd erős aszályos időszak jellemezte az évszakokat, ezáltal kevesebb lett a termés. Ennek következtében a kereskedők egymásra licitáltak, és felment 400 forint fölé a kilogrammonkénti ára. Bárcsak így maradna, de valószínűleg nem fog. A jóslások azért 200-300 forint/kg közé tippelik az árakat, ha a jövőt nézik.
Amit feltétlenül tudni kell a növényről
A bodza igen kényes a vízháztartásra, laza szerkezetű talajt kíván, ami ráadásul kedvező, ha humuszban gazdag. Ez az, ami nem mindenütt adott. A mi vidékünkön a vízigényének csak egyharmada hullik le a vegetációs időben. Személy szerint azt javaslom, hogy 1 százalék humusztartalom alatt ne próbálkozzon meg senki bodzaültetéssel, mert a növény nem fog megnőni, és kellően kifejlődni. Ha már 1-2 százalék között van a humusztartalom, akkor öntözéssel helyre lehet állítani a vízigényét a növénynek. A gyakorlati tapasztalatok alapján a talaj 2 százalékos humusztartalma felett öntözés nélküli is termeszthető, de az öntözést azért meghálálja.
Nem akárhová ültethető a bodza
Mivel Kecel igen nagy település, nagy földbirtokokkal rendelkezünk, azt kell mondanom, hogy nem való a bodza minden egyes dűlőbe, minden egyes területre. Sok esetben találkozok azzal, hogy olyan helyekre is ültetnek, ahová nem telepíthető a bodza. Ezáltal saját magukkal is gondot okoznak, mert 3-4 évig gondozzák, és a végén nem mennek vele semmire sem. Igényes növény a bodza, függetlenül attól, hogy látni útszéleken bodzabokrokat, de ha jobban megnézzük, azok is a jobb földek mellett találhatók, és nem a futóhomokon.
Tehát óva intenék minden keceli termelőt, hogy futóhomokba bodzát ültessen, hacsak nem egy intenzív öntözést és tápanyag-utánpótlást akar végezni. De félő, hogy ha már eleve nem megfelelő földbe ülteti, valószínűsíthetően nem készül tápanyagfeltöltésre és öntözésre sem.
Ha valaki azon gondolkodik, hogy a szőlőterülete után bodzát szeretne ültetni, az sem jelenthet mindenáron sikert: egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt a talajt igényli mindkét növény. Láttunk már az Öreghegyen olyan területet, ahol a bodza nem nőtt meg, pedig a gazdálkodó azt hitte, hogy ugyanaz a talaj megfelel neki.
A szakember szerint ez jelentheti a megoldást
Ha terület benne van a szőlőkataszterben, akkor első lépésként a hegyközséghez kell menni, és engedélyt kell kérni arra, hogy beültethető legyen bodzával.
Második lépés a talajvédelmi terv készítése nagyobb területről. Ezáltal bebizonyosodik, hogy alkalmas-e az a terület a bodza ültetésére. (A terv készítése nagyjából 300 ezer forintba kerül.)
A bevizsgálást a NÉBIH-nél kell kezdeményezni, és a szakhatóság fogja elvégezni az ökológiai vizsgálatot. Jelen pillanatban nem tudok ilyenről Kecelen, de érdemesnek tartom az elgondolást azon, hogy 10-20-50 gazda összefog és megcsináltatják közösen a szakvéleményt. Ezáltal a terület kataszterbe sorolása is megtörténne, mely a későbbi pályázatok során nagy előnyt jelenthetne.
Képek: agroforum.hu
