Már csak néhány hét és birtokba vehetik legújabb közösségi terüket a soltvadkerti református gyülekezet tagjai. Sipos Ajtony Levente mesélt nekünk és vezetett körbe minket az építkezésen, aki 2001 óta dolgozik lelkipásztorként a gyülekezetben.
Milyen közösség a soltvadkerti református gyülekezet?
A soltvadkerti református gyülekezet múltja egészen az 1700-as évekre nyúlik vissza, amikor is néhány család, köztük Hirsch Henrik próbálta itt a vallásos életet megszervezni. Többek között ő volt az, aki szorgalmazta, hogy épüljön itt templom és iskola. Mai templomunk 1794-ben került átadásra, melyet azóta már számtalanszor felújított és átépített a gyülekezet, legutóbb 2015-ben, amikor is egy pályázatnak köszönhetően teljes generál felújításon esett át az épület. Ebből a műemléki részből, ma már szinte semmi sem látszik. Ami megmaradt, az a szószék formája és a korona, de ezek is már új anyagból készültek, csak lemásolták a faragást, ami a régin szerepelt. A felújításkor derült ki, hogy a templombelsőben valamikor kék színek domináltak, ezért igyekeztünk visszacsempészni ezt is. Műszaki tartalmát tekintve teljesen megújult a templom. Kicsit modernizáltuk az egészet, de a református, igényes puritán egyszerűség is benne van. Már a templomfelújításnál is nagy tanúbizonyságot tett a gyülekezet, hiszen a beruházáshoz az állami támogatás összegén felül, a helyi gyülekezet is ajánlott fel adományokat, támogatásokat. Összességében azt mondhatom, hogy Soltvadkerten a református gyülekezet mindig is aktív volt, illetve azt tapasztalom, hogy könnyű őket összefogásra motiválni. Nagyon fontos megemlítenem azt is, hogy a helyi képviselők is mindenben támogatták az egyház ügyét, sőt országos szinten is sok segítséget kapunk.
Hogyan halad az építkezés? Előreláthatólag mikor kerül átadásra az új gyülekezeti ház?
Az építkezés még 2019-ben kezdődött el, majd a 2020-as év elején a vírus miatt néhány hónapra leállt a kivitelezés, azonban ősszel újra folytatódhattak a munkálatok. Én a gyülekezetnek az ígértem, hogy húsvétkor, de legkésőbb pünkösdre használható lesz a gyülekezeti ház. Fő szempontunk az, hogy az épület használatbavételi engedélyt kapjon. Nekem nagyon pozitív a véleményem azokról a vállalkozókról, akik itt dolgoznak, mivel nagyon jó hozzáállásúak. Igyekszünk helyi emberekkel dolgoztatni, és a gyülekezetnek is van egy saját kis brigádja, akik nagyon profin segédkeznek.
Milyen helyiségek kerülnek kialakításra az épületben?
Mivel más portánk nem volt, így a templom mögött kapott helyet a gyülekezeti ház. Az épületet alapvetően úgy terveztük, hogy elsősorban közösségi eseményeknek adjon teret. A nagyterem közepén egy mobilfal helyezkedik majd el, amivel ketté lehet választani a teret. Az egyik felében lennének a lelki programok, míg a másik felében egy étkezős, kávézós közösségi tér lesz. Amennyiben szükség van rá, a két rész egybenyitható lesz. Az emeleti részt úgy terveztük meg, amiből egyelőre még semmi nincs készen, hogy szállás lehetőséget nyújtson. Lent helyet kap még egy konyha, valamint egy gyermekmegőrző, illetve a lelkészi hivatal is ide fog átköltözni. Tehát ez egy ilyen többfunkciós épület. Már a templomfelújításánál is szem előtt tartottuk, hogy a jövőnek építsünk. Olyan teret szeretnénk létrehozni, ahol a fiatalok is jól érzik magukat. Azt gondolom, hogy elég magasra tettük itt a mércét. Olyan elveket követünk, hogy ezt a projektet is a lehető legjobban, 21. századi színvonalon végezhessük. Lelkipásztorként (is) mindenféle módszerrel, technikával próbálunk hozzáférni az emberekhez, kihez hogy. Ma, amikor a kommunikációnak megváltozott a színtere, a személyes találkozás mélyebb tartalmat hordoz. Ebben a nagy digitális kapcsolattartásban sajnos nagyon el tud magányosodni az ember. Mi azonban szeretjük azokat az alkalmakat, amikor személyesen tudunk találkozni. Ez az épület is ezt a célt szolgálja majd.
Hogyan alakulnak az egyházi, közösségi alkalmak most a pandémia alatt?
Ha olyan idők járják, amikor az egyén nem tudja felvállalni a hitét, hatalmas szükség van a közösségre. Gyülekezetünkben igen komoly gyermek és ifjúsági munka folyik, ami hozza magával azt az igényt, hogy szükségünk van olyan térre, ahol a gyerekekkel tudunk foglalkozni. Hosszú évekig, amikor helyi gyülekezeti programunk volt, általában a templom udvarán gyűltünk össze a gyerekekkel, majd amióta a református gyülekezet tulajdonában van egy bentlakásos idősotthon, azóta annak az egyik nagyobb termét használtuk ilyen alkalmakra. Aztán a koronavírus terjedésével felgyorsultak az események, és már nem tarthattuk meg ott az összejöveteleinket. Ugyanakkor a gyermek-istentiszteleteket ugyanúgy a parókián tartjuk, de ez is kicsinyek bizonyult, hisz 30-40 gyerekkel ott nem férünk el. Hétköznapokon egyéb programokat is rendeztünk itt, mint például: férfi és női bibliaóra, időseknek bibliaóra, míg péntekenként van ifjúsági óránk. Szóval több olyan rendezvényünk is szokott lenni, amihez szükségünk van térre. Tavaly, amikor felütötte fejét a járvány, akkor júniusig leálltunk mi is, csak online térben működtünk. YouTube csatornánkra töltöttük fel az istentiszteleteket, aztán ahogyan nyitni lehetett a nyáron, azóta folyamatosan nyitva vagyunk. Most erre a két hétre, március 8-án hétfőtől leállt minden, most csak a vasárnap délelőtti 10 órás istentiszteletet tartjuk meg, mely felvételre kerül, azonban az ajtót nem zárjuk be, nyugodt szívvel látogathatóak az istentiszteletek. Azt gondolom, hogy az egyházaknak most egy közbejáró szerepe kell, hogy legyen. Ha valamikor van értelme annak, hogy könyörögjük azért, hogy Isten megkönyörüljön a világon, akkor ezek azok a helyzetek.
Fotógaléria:
