Büszkeséggel tölti el a magyar méhészeket az a tény, hogy a világon elsőként hívták fel a beporzók, azon belül a mézelő méhek védelmére a figyelmet egy róluk szóló nap létrehozásával. Azóta, a világ minden országában elterjedt a beporzók védelmének hangsúlyozása, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben.
A Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola (EGYMI) május 20-án a Méhek Világnapja alkalmából, tematikus napot tartott, amire intézményi szinten minden egységben előkészítő tevékenységekre került sor. Ez azt jelenti, hogy már hétfő óta különböző ismereteket gyűjtöttek a gyermekek.
Az autista csoport, és az óvodai Katica csoport, és a Felhő csoport (Szivárvány team) méhecske csápokat, és egyéb méhecskés alkotások készített. A méhecske virágporgyűjtő tevékenységét is megfigyelték, beszélgettek erről a fontos munkáról, amit a szorgos kis állatok végeznek nap, mint nap. Megtanulták, hogy a méheknek mekkora jelentősége van a megporzásban. A méhecske hátsó lábain van egy kosárka, melybe összegyűjti a virágokról a virágport. A Méhek Világnapján az óvodás csoportok is kis méhecskékké változtak. Fejüket csápok díszítették, és sárga–fekete ruhában a már megtanult módon, a tornateremben ők is kosárkájukba gyűjtögethették a „virágport”. Az előzetesen elkészített játékaikkal is játszhattak, amivel nemcsak a természetismeretük gyarapodott, hanem finommotorikai és koncentrációs feladat is volt egyben. A jó hangulatot egy közös „méhecsketánc” koronázta meg.
Az alsó tagozat osztályai (Alternatív team) viasznyomdával készítettek méhecskés alkotásokat. Ők egyebek mellett, a viaszról, és annak fontosságáról tanultak. Arról, hogy a viaszt a méhek termelik, ebből építik fel a lépeket, amiben a mézet, és a virágport tárolják.
A felső tagozat osztályai (Kooperatív team) már egy kicsit tudományosabb feladatot kaptak előzetes tevékenységként. Plakátokat készítettek a „Méhészeti termékek jelentősége Covid- időben” címmel. A plakátok a méz egészségre gyakorolt jótékony hatásaira, valamint a propolisz baktérium és vírusölő hatására tértek ki. Ezek mellett a méhpempő is szóba került. Az alkotásokból megtudható, hogy a propolisz egy ragadós, nyúlós anyag, mely eredetileg a növények rügyein, hajtásin képez egy védőbevonatot. A méhek ezt összegyűjtik, és védekezésre használják fel, úgy, hogy bevonják vele a kaptárat, a kaptár réseit. Az előzetesen megszerzett tudásukat digitális (IKT) feladatokkal mélyítették el.
A készségfejlesztő iskolai osztályok (SZER- SZÁM team) plakátjainak címe „Virágból az üvegbe”. Ők, a nektár begyűjtésének folyamatáról, annak mézzé válásáról, és üvegbe kerüléséről „meséltek”. Mézes frissítő italokat is készítettek saját receptek alapján, majd azokat körbekínálták a többi csoportban, a járványügyi szabályok szigorú betartásával.
A méhecskék a virágok nektáriumából szipókájukkal kinyerik a nektárt, melyet a kaptárba összegyűjtve a viaszsejtekbe szállítanak. Ott bent, ezt a nektárt besűrítik, kipárologtatják víztartalmát, és így lesz belőle a méz. A mézet a méhész a pergetés folyamatával kinyeri a viaszból, majd átszűrve üvegbe teszi.
A Méhek Világnapja alkalmából az iskola aulája is a témának megfelelő díszben tündökölt.
Méhész ruhák, kaptárak, különböző fajtájú mézek, és lufiból hajtogatott méhecske is volt. Itt a gyerekek a kaptár összerakást és részeit, méhészeti eszközöket tanulmányozhattak. A keretben megnézhették a kiépített lépeket, amiben ott csillogott a méz.
Az ízlelőbimbókat sem hagyták tétlenkedni, ugyanis különféle mézeket kóstolhattak, miután a virágok fotóit párosították a belőlük készülő édes nyalánksággal. Azáltal, hogy a gyerekek megkóstolták, érezhették milyen finom mézet készítenek a méhek, így még inkább közelebb került hozzájuk a méhek tevékenysége, és az, hogy mekkora jelentőségük van az ökoszisztéma fenntartásában. Szomor Viktória a Kiskőrösi EGYMI gyógypedagógusa elmondta- próbálok kitérni arra is, hogy a sok finom gyümölcs, amit leszedhetünk a fákról, bokrokról, mind a méheknek a megporzó tevékenységének köszönhető.
A gyerekeknek lehetőségük volt igazi kis méhészekké válni a védőruha felpróbálásával.
Szomor Viktória kitért arra is, hogy az iskola pár évvel ezelőtt elnyerte az Örökös Ökoiskola címet. Ez annak volt köszönhető, hogy az intézményben működik egy ÖKO-team, akik nagyon igyekeznek különböző tevékenységekkel a gyermekek érdeklődését felkelteni, és ráfókuszálni a fenntarthatóságra, a környezettudatos nevelésre. Minden világnap köré szoktunk szervezni témanapokat, mint például a víz, vagy az állatok világnapja. Május 20-án a Méhek Világnapja alkalmából, ezen beporzó állatok köré szerveződtek a tevékenységek, most az egész intézmény rájuk fókuszált. Próbálunk a feladatokon és a különböző érzékeléseiken keresztül plusz ingereket, információkat juttatni a gyermekekhez, hogy ezáltal ők is testközelből tapasztalhassák, érthessék meg a méhek, és a méhészeti termékeknek a fontosságát.
A témanapot összefogó gyógypedagógus kiemelte- nagyon szépen köszönöm az utazó tanári egységnek a munkáját. Nekik köszönhető az aula gyönyörű díszítése is.
A dekor ékköve a lufiból hajtogatott méhecske, amit Lakatos Norbi külön erre az alkalomra készített számunkra. Nagyon hálásan köszönjük neki is a munkát. Ő már több éve visszajáró vendég intézményünkben, és az integráló intézményekben is. Különböző érzékenyítő programokon szokott részt venni, mint látássérült.
Kunhegyesi Feró segítségét is szeretném megköszönni, aki festett számunkra egy ember méretű méhecskét, mellyel a gyerekek fotózkodni tudnak.
Ebből is látszik, hogy sokan hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen szuper sikeres napunk legyen a Méhek Világnapja.Az összetartó kollektívának köszönhetően valósult meg a mai tematikus napunk is, mondta Szomor Viktória. Sokat ötleteltünk közösen a kollégákkal, és így alakult ki az, hogy melyik korosztály melyik feladatot, tevékenység feldolgozását vállalja, és azt hogyan valósítja majd meg.
Sokan félnek a méhektől a szúrásuk miatt. A témanap koordinálója, aki méhészként is tevékenykedik elmondta, hogy a gyerekeknek elmagyarázza azt is, hogy a méhecske alapvetően nem egy támadó állat, csak akkor lesz harcias, ha mi megzavarjuk őt a tevékenységében. Tehát ha egy méhecske megközelít minket, akkor semmi képen nem szabad csapkodni, hadonászni, nagy mozdulatokat végezni vagy elfutni előle. Ugyanis a méh ez által ingerlékennyé válik, és akkor támadólag áll hozzánk. Ha mégis zavar minket a közeli jelenléte, és nem akar továbbállni, akkor szép óvatosan meg lehet közelíteni egy bokrot vagy fát, ami mögé elbújunk, és ez elterelheti a figyelmét, szépen továbbszáll minket hátrahagyva.
A gyermekek rendkívül izgalmasan élték meg, hogy az egész Kiskőrösi EGYMI együtt zsongott, mintegy igazi kis méhkas. Az iskolában szinte mindenki a szorgos kis állat színeit, a feketét és a sárgát öltötte magára. Így emlékeztek meg az igazán apró, de annál nagyobb jelentőségű, szorgos állatról a Méhek Világnapján.
A jövő május 20-ai tervekről Szomor Viktória annyit elárult, hogy szeretnének egy üveg kaptárat bevinni az intézménybe, bezárt állapotban, amiben élő méhcsalád tevékenységét tekinthetik majd meg a kíváncsi, és érdeklődő gyerekek. Így egy igazi, élő méhcsaláddal találkozhatnának.
A globális felmelegedés hatásai már a méhészetben is egyre inkább érezhető. A méhlegelők minősége is romlóban van, így a mézhozam sem olyan, mint amilyen az előző években volt. A késői fagyok sajnos az akácra is hatással voltak idén, így ebben az évben sem számíthatunk nagy akácméz termésre. A sok esőzés sem kedvez a kis állatok tevékenységének. Egy tavaszi intenzív gyűjtési időszakban, ha esik az eső, a méhek nem tudják kihasználni a virágzó kultúrákat, bent ragadnak a kaptárban. A szélsőséges időjárások sajnos az ő tevékenységükre sem hatnak jól.
Ha a klímaváltozás nem lenne elég, az egyre több megjelenő természetes ellenségük sem kedvez a faj túlélésében. Az atka a ’70-es években került be Magyarországra, ami a méhek vérszívója, élősködő állata. A méhészektől nagyon intenzív védekezést kíván, hogy egy egész méhcsaládot ne „vigyen el” ez az állat. Egyre közelebb jár hazánkhoz a kis kaptárbogár is, ami remélhetőleg nem fogja elérni a Kárpát-medencét. De sajnos ennek az idegen fajnak a megjelenésére is számítania kell a méhészeknek a jövőben. Vannak olyan darázsfajok, amik már itt-ott megjelentek hazánkban, és egy egész családot le tudnak rabolni és tönkretenni.
Talán még nem késő, hogy mi emberek megtegyük, amit meg tudunk annak érdekében, hogy megvédjük ezt a szorgos, és nélkülözhetetlen beporzó állatot.
„Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk a méhekre!”
Fotógaléria:
