A 2021/2022-es tanévben új német-magyar szakos pedagógussal bővül a KEVI kollektívája. Bíróné Szenohradszki Adél, az iskola egykori tanulója szeptembertől pályakezdő tanárként dolgozik majd Kiskőrösön.
Bemutatkozik Bíróné Szenohradszki Adél.
Mesélj egy kicsit magadról, tanulmányaidról!
2015-ben érettségiztem a kiskőrösi gimnáziumban. Magyartanár, német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára szakon végeztem az ELTE-n. Gyakorlati évemet Budapesten töltöttem a Kőbányai Szent László Gimnáziumban. Egyetemi éveim alatt a Pesti Színházban dolgoztam nézőtéri dolgozóként, nagyon szerettem ezt a munkát, hiszen a színház mindig is közel állt a szívemhez. Kiskőrösön a korcsolyapályán a büfében is dolgoztam időszakosan, illetve most a János Vitéz Látogatóközpontban is jelen vagyok, ahol alkalmanként tárlatot vezetek. A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban magyart és németet, az általános iskolában pedig nemzetiségi németet fogok tanítani szeptembertől.
Honnan értesültél az állásról?
Kincses Mihályné Évával nagyon régóta ismerjük egymást, hiszen ő volt a némettanárom a gimnáziumban, azóta is tartjuk a kapcsolatot. Ő mondta még télen, hogy hamarosan nyugdíjba fog menni, így elképzelhető, hogy lesz üresedés. Majd felhívtam Szentgyörgyiné Szlovák Mária igazgató asszonyt, aki jelezte, hogy van üres hely, így szeptembertől teljes állásban dolgozom majd a gimnáziumban, amit már nagyon izgatottan várok.
Pályakezdőként hogyan ítéled meg a pozíciódat az intézményben?
Ha az életpályamodellt tekintjük, akkor ez lesz a második gyakornoki évem. Ha minden jól megy, akkor hamarosan sor kerül a minősítésemre is. Életkorban közelebb állok azokhoz, akiket tanítok, ezért talán jobban meg tudom érteni a diákok problémáit, nehézségeit. Nagyon fontosnak tartom a partneri viszony kialakítását, ugyanis ez is támogatja a tanulási folyamatot. Mivel én is ebbe az intézménybe jártam, így a tantestület nagy részét már ismerem. Először biztosan szokatlan lesz tanárként visszamenni az egykori iskolámba, de úgy gondolom, hogy mindez jól fog működni. Megvolt az első két értekezlet is, ahol már bemutatkoztam. Azt mondhatom, hogy jól érzem magam köztük, izgatottan várom a tanévkezdést.
Milyen célt tűztél ki erre a tanévre, amit mindenképpen szeretnél megvalósítani?
Az egész életen át tanulásra való ösztönzést nagyon fontosnak tartom, illetve egymás elfogadása és tisztelete az, amit kiemelnék. Szeretném azt is, ha azok a diákok, akiket magyarból tanítok, megszeretnék az olvasást, azok pedig, akiket németből tanítok, megszeretnék ezt a nyelvet, esetleg nyelvvizsgát is szereznének, ennek érdekében számukra plusz feladatokkal is szeretnék készülni, hogy alkalmuk nyíljon gyakorolni.
Szerinted milyen egy jó pedagógus, te magad mire törekszel?
Úgy gondolom, hogy egy jó pedagógus partnerként tekint a diákokra és bevonja őket az órába. Különféle módszereket és munkaformákat alkalmaz, ami által a diákok is könnyebben el tudják sajátítani azt a tudást, ami szükséges. Ez kulcsfontosságú. Egy jó pedagógus a többi pedagógussal is jól együtt tud dolgozni, a munkánknak ez is elengedhetetlen része. Fontos az is, hogy egy olyan tudás legyen birtokában, ami széleskörű, nemcsak a saját tantárgyához kapcsolódik, hanem más területeken is rendelkezik ismeretekkel.
Ha már említetted az élethosszig tartó tanulást…nálad ez jelenleg miben nyilvánul meg?
Egyetemi éveim alatt is folyamatosan vettem részt konferenciákon, mint hallgatóság, illetve a Magyartanárok Egyesületének előadásain is rendszeresen részt veszek online. A különféle tankönyvkiadók is gyakran rendeznek online workshopokat, melyek során az újonnan megjelenő németkönyveket mutatják be, sok hasznos ismeretet el lehet sajátítani ezeken az alkalmakon is. Mindemellett természetesen szakirodalmat is olvasok, hogy naprakész legyek a legfrissebb kutatási eredményeket illetően.
Van-e olyan kedvenc történeted, ami megerősített abban, hogy jó hivatást választottál?
Mindig jólesik hallani, ha egy diák odajön hozzám az óra után, és megköszöni, hogy milyen izgalmas és érdekes órát tartottam. Gyakorlati évem végén megkértem a diákokat arra, hogy írjanak visszajelzést arról, mi volt az, ami jó volt a tanév során, és mi az, amiben még fejlődnöm kellene. Nagyon kedves gondolatokat fogalmaztak meg, sokan írták, hogy sikerült megszerettetnem velük a nyelvtant, ami számomra egy hatalmas elismerés. Mindig örülök annak, ha valakivel egy kicsit is meg tudom szerettetni azt, amit én magam is szeretek.
Te miért választottad ezt a hivatást?
Nagyon sokáig nem gondoltam arra, hogy tanár legyek, nagyon sok minden volt, ami gimnáziumi éveim alatt érdekelt. Később körvonalazódott, hogy a magyar nyelv és irodalom, valamint a német nyelv az, amivel szívesen foglalkoznék, ekkor gondoltam először arra, hogy a tanárképzést választom. A családomban több pedagógus is van: édesanyám, nagymamám, nagypapám, nagynéném és a férje. Általuk jobban beleláttam abba, hogy a pálya a rengeteg szépsége mellett milyen nehézségekkel, kihívásokkal jár. Úgy gondolom, jól döntöttem, amikor a tanári szak mellett döntöttem, alig várom már a szeptemberi tanévkezdést! Az pedig külön öröm, hogy egykori iskolámban taníthatok.
