A soltvadkerti származású Agárdi Edina sokféle munkakörben kipróbálta már magát. Újságíróként végzett, majd vendéglátásban dolgozott Cipruson és Londonban közel öt évig. Egy targonca kereskedő cégnél értékesített, amikor kitanulta a síoktató és személyi edző szakmát, mivel szenvedélye a sport.
Edina főállású edzőként dolgozott évekig. A covid bár sok változást hozott számára is, de ez nem szegte kedvét, szabadtéren szervezett edzéseket a fővárosban, lakáshoz is kijárt személyre szabott edzéseket tartani, de volt idő, amikor Kiskőrösre is hazajárt és segített (online jelenleg is segít) az életmódváltásban bárkinek. Idén is nagy fába vágta a fejszéjét, új szakmát tanult, ingatlan közvetítőként tevékenykedik a fitness oktatás mellett. Az ok amiért most felkerestem egy interjú erejéig, hogy Edina pár éve januártól sílécre szokta cseréli a fitneszterem súlyzóit. Kiutazik Szerbiába, Kopaonikra, ahol kicsiket és nagyokat tanít síelni.
Bár sosem voltál egy kötött lélek, mindig újabbnál újabb szakmát tanultál. Mikor és hogyan jött az ötlet, hogy síoktató leszel?
Targoncaértékesítő voltam, amikor belevágtam egy síoktató képzésbe, ahol nagyon alaposak voltak. Két éven keresztül Ausztriába és Olaszországba jártam síelni, majd gyakornoki munkát is Ausztriában kaptam. Az akkori munkahelyemen jól tolerálták a téli hiányzásokat, nem az volt a főszezon.
Hogy hogy jött a síoktatás ötlete? Életem első síelése nem a vártaknak megfelelően alakult. Az akkori oktató tájékozatlansága miatt félbeszakítottuk a családi síelést, nem sok jó emlékem van róla. Szerintem ez volt az első olyan pillanat, amikor eldöntöttem, hogy síoktató leszek, és én igenis jobban fogom ezt csinálni.
A másik ok is családi vonatkozású. Amikor már a kiskőrösi gimivel jártunk síelni, az egyik évben a húgomat elütötte egy síelő a pályán, és ő kórházba került agyrázkódással. Bűntudatom volt, hogy aznap nem voltam vele és nem én tanítottam síelni.
Síelés vagy snowboard? Te melyiket szereted jobban?
Tudok snowboardozni, de nem lett a kedvencem. Én a síelésbe szerettem bele. Engem a síoktatás miatt keresnek meg az emberek. Egy olyan iskolát végeztem, ahol alapjaiban változtatták meg az eddig ismert sítechnikákat. A carving technikát egy új módszerrel oktatom, amely ízületkímélőbb és jobban védi a térdeket és a gerincet. Három nap alatt tanítok meg szinte bárkit (aki alapvetően sportos) biztonságosan kék pályákon síelni. Ez az új módszer hihetetlen stabilitást ad, pontosan fel vannak építve a lépések megfelelő grádiens mentén haladva.
Milyen korosztályt tanítasz síelni?
A táborokban, ahol oktatok, minden korosztály megtalálható a két évestől a hatvanig. Egyszer volt egy hatvan évesekből álló csoportom, nagyon izgalmas és vicces volt velük együtt dolgozni. Egyszer azt mondtam egy hatvan éves hölgynek, hogy szorítsd meg a hasfaladat. Ekkor hatalmas nevetésben tört ki. Kiderült, hogy húsz éve nem mozgott, csak a konyhában.
A gyerekeket is nagyon szeretem, valóban gyorsan tanulnak meg síelni. Volt, hogy odahoztak a szülei egy két éves picurt, akivel siklottunk párat, de utána elfáradt. Személy szerint nem is látom értelmét a síelésnek körülbelül öt éves kor előtt. Szerintem jobb, amikor már fizikailag is erősebbek a gyerekek.
Mesélj kérlek a legmeghatározóbb síoktatói emlékeidről!
Rengeteg emlékem van, többségében természetesen nagyon jók. Kevésbé jó, amikor valaki megbetegszik vagy lesérül. Sajnos ritkán ez is előfordul a táborokban.
Legjobb emlékeim közé tartoznak a szentesi gimi tanítványai. Több éven keresztül visszajártak hozzám, még aranyérmet is kaptam tőlük, mint legjobb síoktatónak járó díj.
De ki tudom emelni a legutóbbi február eleji sítáboromat is, amikor pár nappal az indulás előtt hívtak a szervezők, hogy kellek, mint oktató. Én síelésre bármikor kapható vagyok, azonnal elvállaltam. A buszon tudtam meg, hogy ez a No signal sítábora, ami köztudottan egy party sítábor huszonéves korosztálynak. Több új barátságot kötöttem és nagyon élveztem az oktatásokat. Voltak jelmezben síelők is és kiderült, hogy a gimisek mellett ez a fiatal korosztály tanul meg a legrövidebb idő alatt síelni.
Nem gondolkoztál még távolabbi tájakon, ahol több hónapig is tudnál oktatóként dolgozni?
De igen, korábban Ausztriába készültem egy több hónapos küldetésre. Akkoriban főállású személyi edző voltam és tele volt a naptáram. Végül a vendégeimet választottam és nem utaztam el hónapokra, csak bizonyos hetekre. Így tudtam kivitelezni, hogy folytassuk a munkát a konditeremben is, de a síelések is létrejöjjenek. Nekem jelenleg is ez a legoptimálisabb megoldás, mivel már Budapesten nagyon jól kialakult az életem. Szerencsére meg is találtam azt a sítábor szervezőt, aki Kopaonikra szervez, és akivel tökéletesen együtt tudunk működni ebben a formában.
Fotógaléria:
