Az Enterprise Apps Today 2023-as kimutatása szerint az első házasságok 50%-a, a második házasságok 67%-a, míg a harmadik házasságok 73%-a végződik válással világszerte. Az országokat nézve Luxemburgban a legmagasabb, Indiában a legalacsonyabb az 1000 főre jutó válások aránya (Enterprise Apps Today).
Kevés olyan válás van, ahol a pár mindkét tagja közel azonos időben dönt a válás mellett. Az esetek nagy részében az egyik fél hosszas gondolkodás és mérlegelés után jut el odáig, hogy nem bírja tovább a házasság kellemetlenségeit és kezdeményezi a válást. A kezdeményező fél a döntést megelőzően akár évekig is töprenghet a váláson, így van ideje azt meggyászolni, végig gondolhatja az új, alternatív élet lehetőségeit, illetve érzelmileg és egyéb módokon is felkészülhet a válásra (pl. új barátokat szerez, jobban fizető munka után néz). Ezzel szemben a másik fél helyzete attól függ, hogyan gondolkodik a kapcsolatról és a válás lehetőségéről. Ha belátó és tisztában van a problémákkal, akkor a párnak lehetősége van arra, hogy a kapcsolatukat barátságosan zárják le. Hiába próbálkozna még egyik vagy másik fél, belátják, hogy a váláshoz vezető érvek jogosak és elfogadják a másik döntését. Ellenkező esetben, vagyis, ha a nem kezdeményező fél felháborodik a válás bejelentésén, úgy hiszi, a házasság örökké tart legyen bármilyen is, esetleg tart a válás okozta változásoktól, stb., a pár hosszas válási procedúra elé néz (Margulies, 2008).
A leggyakoribb, váláshoz vezető okok a pénzügyi problémák, eltérő szexuális szükségletek, családon belüli erőszak, alkoholizmus és egyéb függőségek (pl. kábítószer), nem megfelelő kommunikáció vagy a kommunikáció teljes hiánya, gyakori konfliktusok, a házassággal kapcsolatos eltérő elvárások (pl. életmód), hatalmi harcok (az egyik fél kontrollt akar gyakorolni a másikon), hűtlenség (Enterprise Apps Today; Walter, 2017). Emellett azonban vannak a válásnak tágabb vonatkozásai is. A nők napjainkban függetlenebbek, több joguk van, munkát vállalhatnak, így megteremthetik azt az anyagi biztonságot, ami lehetővé teszi számukra a kapcsolatból való kilépést. Sokan, nemtől függetlenül, irreálisan magas elvárásokat támasztanak a házassággal szemben, vagy a megnövekedett átlagéletkor miatt nehezen viselik, hogy egy személlyel kell leélniük az életüket. Ne felejtsük el azt sem, hogy a válás elérhetőbb és egyszerűbb, mint a múlt században (VIII. Henriknek még ki kellett válnia a katolikus egyházból, hogy elválhasson Aragóniai Katalintól), valamint a társadalom számára is elfogadottabb, hiszen inkább társadalmi szerződésként tekintünk rá, mintsem szentségként. De fontos azt is megemlíteni, hogy fogyasztói társadalomban élünk, így hajlamosak vagyunk arra koncentrálni, ami hiányzik, ahelyett, amink van és ha valami elromlik, nem bajlódunk a javítással, csak kidobjuk és keresünk egy újabb modellt (Burton, 2017).
A cikksorozat következő részében az egészséges válás lehetséges módjait járjuk körbe.
Írta: Kothencz Edina pszichológus, meseterapeuta
Fotók: Illusztráció
Felhasznált irodalom:
Burton, N. (2017). The Rise and Fall of Divorce. Psychology Today.
Marguiles, S. (2008). The Psychology of Divorce. Psychology Today.
Walter, L. (2017). The Divorce Decision. Psychology Today.
