Közös zenéléssel, köszöntéssel és áhítattal kezdték a délelőttöt a diákok 2024. november 15-én pénteken a Kiskőrösi Evangélikus Imaházban, ahol könnyűzenei workshopon vehettek részt a KEVI Petőfi Sándor Gimnázium és Technikum szervezésében. Az intézményből 15 tanuló képviseltette magát az eseményen, hozzájuk csatlakozott a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 8 fővel. A könnyűzenei workshopról és a hozzá kapcsolódó mentorprogramról Wölfel Mihály, a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik könnyűzenei gyülekezeti mentora és a workshop egyik szervezője adott interjút.
Mi is pontosan ez a könnyűzenei workshop és milyen céllal rendeztétek meg?
A Magyarországi Evangélikus Egyházban keresztény könnyűzenei mentorprogram indult 3 évvel ezelőtt, melynek keretében workshopokat tartunk. Ezeket regionális szinten szervezzük meg, több iskola vesz részt egy-egy workshopon, melynek célja a találkozás, valamint a többi iskola zenekarával való kapcsolatépítés. A workshopok mindig valamilyen zenei tematika köré épülnek, a korábbi években volt már örömdobolás, négyszólamú kóruséneklés, és hangszerbemutató is. Mivel idén valósulhat meg először, hogy valaki úgy csinálja végig a középiskolát, hogy ebben a mentorprogramban már kilencediktől kezdve tizenkettedik évfolyamig részt tudott venni, ezért most nevelődött ki egy olyan generáció, akik már gyakorlatot szereztek az egyházi könnyűzenei szolgálatban. Az idei tematikában igazából arra tettük a fókuszt, hogy hogyan lehet könnyen megnyílni egymás előtt. Akár zenésztársak előtt, akár az iskola előtt mondjuk egy reggeli áhítaton, mert nem könnyű kiállni a diáktársak elé zenélni vagy egyáltalán szerepelni. Emellett arról is szó van, hogy egy kicsit tudatosítsuk azt, hogy miről éneklünk a dalszövegekben. Nemcsak énekesként, hanem bármilyen kísérő hangszeresként vagy szólóhangszeresként is fontos az, hogy tudjuk, miről énekelünk. Ez a workshop tulajdonképpen egy kreatív, játékos oldalát mutatja meg a zenének. A mai workshopot Tóth Orsolya, dalszerző, szövegíró, pedagógus és meseterapeuta tartja, aki nagyon jó, interaktív, játékos foglalkozásokon keresztül mutatja meg, hogyan tudunk egymás előtt megnyílni, és a szövegeket is hogyan lehet igazából magunkénak tudni, ezáltal fejtegetjük a zene különböző rétegeit ezen a workshopon.
Ezeken a játékos foglalkozásokon milyen feladatokat, gyakorlatokat végeznek a résztvevők?
A feladatok során nagyon fontos a határfeszegetés, hogy könnyen meg tudjon valósulni a kapcsolat a hallgatósággal, az istentiszteleten vagy áhítaton résztvevőkkel, vagy akár a zenésztársak között is. Ezt több oldalról is meg lehet közelíteni. Egyrészt arról az oldalról, hogy már úgy állunk ki zenélni, hogy bemelegítünk előtte, és ezek a gyakorlatok, amiket Orsi mutat, segítenek abban, hogy koncentráltak legyünk, amikor már zenélni kell. Nemcsak az énekeseknek jó a saját hangjukat bemelegíteni, hanem tulajdonképpen ezek a gyakorlatok bármelyik zenésznek jók arra, hogy minden testrészét átmozgassa, bemelegítse és egy kicsit rendezze a gondolatait. Ebben nagyon jók ezek a gyakorlatok, de mellette ott van a határfeszegetés is, hiszen csupa olyan feladatot végzünk, ami nem szokványos, amit a hétköznapokban nem szoktunk egyébként csinálni. Kiabálunk, aztán hosszasan csendben vagyunk, különböző érzelmeket próbálunk megjeleníteni az arcunkkal. Ebből áll a workshop első fele, a másik fele pedig tulajdonképpen csapatmunkában zajlik. Kisebb csoportokra osztjuk a résztvevőket és arra helyezzük a fókuszt, hogy milyen rétegei vannak a zenének, milyen hangulata tud lenni, milyen zenei környezete tud lenni vagy egy-egy dalszöveget milyen sokféleképpen fel lehet olvasni és mennyiféle jelentése lehet egy-egy szövegnek csak az alapján, hogy milyen hangsúllyal olvassuk fel.
Hogyan működik a mentorprogram és milyen céllal indítottátok útjára?
Minden iskolának van egy kapcsolattartója és egy könnyűzenei mentora, akik összefogják az iskolában a diákokat. Ennek egyrészt az a célja, hogy szakkörszerűen zenélési lehetőséget biztosítson a diákoknak, másrészt, hogy a diákokat közelebb hozza az evangélikus hithez és Istenhez. Emellett az is célja ennek a programnak, hogy segítse az iskolát azzal, hogy egy olyan csapatot nevelhessen ki az iskola házon belül, akik segítenek a lelkészeknek is például a reggeli áhítatok szolgálatain vagy az istentiszteletek szolgálataiban. Ez gyakorlatilag helyi szinten az iskolákban zajlik, de szerettük volna azt is, hogy ne csak helyi szinten működjön a különböző evangélikus iskolákban, hanem legyenek olyan programok, amikkel meg tudjuk tölteni még a tanévet, amivel segíteni tudjuk az itteni mentori munkát. Általában azért a középiskolákban van valamifajta zenei élet a diákok vagy a tanárok oldaláról. Sok olyan középiskola van, ahol tanári zenekar szolgál az áhítatokon, de ahogyan a gyülekezetekben, úgy a középiskolákban is az a tapasztalat, hogy aztán valahogyan ezek a diákok sok esetben eltűnnek a látóterünkből. Szerintem az is a célja a mentorprogramunknak, hogy ne csak egy zenekart, vagy ne csak zenészeket képezzünk, hanem egy közösséget is építsünk. Erről szól igazából maga a workshop is, hogy itt év közben van lehetőség más iskolákból jövő diákokkal megismerkedni és csapatot építeni. Nemcsak workshoppal készülünk, hanem szintén középiskolásokból és fiatal egyetemistákból álló zenekarral is szeretnénk még eljönni ebben az évben ide Kiskőrösre, akik egyébként az Országos Zenei Táborban álltak össze. Mióta 3 évvel ezelőtt ez a mentorprogram létrejött, elkezdtük újra megszervezni az Országos Evangélikus Könnyűzenei Tábort, ezáltal szeretnénk azt erősíteni, hogy ne csak zenészek vagy zenélni szerető végzős gimnazisták kerüljenek ki a programból, hanem olyan közösségek szülessenek, akik aztán valahogyan a Magyarországi Evangélikus Egyházban is meg tudnak maradni és az evangélikus közösségben gyökeret tudnak vetni. Ez egy elég komplex és nehéz feladat, de én azt gondolom, hogy ez működik azáltal, hogy van lehetősége ezeknek a diákoknak egymással találkozni nemcsak helyi szinten, hanem megyei, regionális, országos szinten is. Azt látjuk, hogy egy olyan új evangélikus zenei generáció születik, akiknek nemcsak a zene fontos, hanem maga a közösség és az egyházi szolgálat is. A Szélrózsa Evangélikus Ifjúsági Fesztivál kétévente kerül megrendezésre, most kétszer is képviseltette magát a mentorprogram, és egyre több zenekar születik. Ezek a zenekarok tényleg kapcsolatban állnak egymással országos szinten is, és szerintem ez egy nagyon szuper dolog. Ezen munkálkodunk, ez nagyon fontos szerintem, hogy legyen új zenei generáció, akik az egyházban zenélnek és szülessenek akár új dalok is, melyek az Istennel való kapcsolatunkról szólnak.
Milyen feladatokat látnak el a mentorok, hogyan segítik a diákokat?
Mentorként nem feltétlenül előírás, hogy valaki szakképzett zenepedagógus legyen. Leginkább az a fontos, hogy olyan zenész vállalja a mentorságot, aki jártas az egyházzenei szolgálatban, és ismeri ennek a különböző aspektusait. Régen, az első gyülekezetekben, akit valamilyen talentummal megáldott az Isten, az a gyülekezet közösségének javára fordította a tehetségét, mi inkább ezt a hagyományt követjük a zenei mentorálásban. Ennek során különböző helyzetek állhatnak elő. Vannak olyan iskolák vagy gyülekezetek, ahol már egy magasabb szinten tartó zenészek szeretnék kérni a mentor segítségét, hogy zenekari szinten fogja őket össze. Olyan helyzet is előfordul, hogy egy középiskolában vagy gyülekezetben nincs zenész, de vannak olyan diákok, akik viszont nagyon szeretnének megtanulni egy hangszeren játszani. Úgyhogy sok helyen akár a nulláról, akár már egy zenekar összeállításánál vagy hangszerelésénél be tud kapcsolódni a mentor és össze tudja fogni magát a zenekart. Itt is nagyon fontos, hogy ne csak a zenéről legyen szó, hanem másról is beszélgessünk egy kicsit, de szerintem ez akarva akaratlanul is megvalósul, hogyha van egyfajta rendszer ezekben a találkozásokban. Ez a mentorprogram biztosítja tulajdonképpen, hogy hetente vagy kéthetente, szakkörszerűen tudjon működni a zenetanulás vagy zenekarfejlesztés. Minden mentor különböző zenei képzettséggel rendelkezik, vannak szakképzett mentorok is, de vannak olyan lelkes gyülekezeti tagok, akik már gyakorlatilag fiatal koruk óta szolgálnak a gyülekezetükben, vagy akár tanárok az iskolában, akik játszanak valamilyen hangszeren. Tulajdonképpen így valósul meg ez a mentorprogram, és mindenki azon a szinten csinálja, amilyen szinten ő tud zenélni.
A tapasztalataitok alapján általában mi az, ami a gyerekeknek könnyen megy, gyorsabban elsajátítják és mi okoz nehézséget?
Általános helyzet, hogy nem egyszerű zenekarban zenélni. Általában az ember leginkább magára és a hangszerére koncentrál, aztán amikor bekerül egy zenekari környezetbe, akkor azért ezt a koncentrációt, amit mondjuk az egyéni hangszeres órán megtanult (megtanult bánni a hangszerével, fókuszálni csak a saját zenéjére és a hangszerére), azt nehéz aztán megvalósítani egy zenei környezetben. Amikor nem egyedül zenélünk, hanem öten vagy hárman, vagy akár csak ketten együtt és a másik is zenél, az sokszor tud gátat szabni elsőre annak, hogy jól működjön a zenekar. Ennek oka, hogy sokszor el tudja terelni a figyelmet, hogy a másik mit csinál. Szerintem elengedhetetlen, hogy ebben a környezetben is tudjunk először a saját játékunkra fókuszálni, és amikor ez már megy, akkor viszont nagyon fontos, hogy többieket is meg tudjuk hallani és meg tudjuk találni a helyünket egy zenekaron belül. Nagyon nehéz szerintem szólóhangszeresként bekapcsolódni egy zenekarba, mert nagyon nehéz megtalálni egy fuvolának, egy klarinétnak, egy szólógitárnak, egy hegedűnek a szerepét egy zenekaron belül, hogy ne csak szólózásból és a dallam eljátszásából álljon, hanem legyen tere az éneknek és a különböző hangszereknek is. Szerintem ebben van a mentornak nagy szerepe, hogy megtalálja, hogy a különböző hangszerek egy zenekaron belül milyen célt szolgálnak vagy hol helyezkednek el. Ez fel tudja gyorsítani a zenekaros folyamatokat, ha van valaki, aki ezt segíti vagy egy kicsit jobban átlátja, meg tudja mutatni és át tudja adni ebből a tapasztalatát a fiataloknak, akik talán most zenélnek először társaságban.
Aki esetleg kedvet kapna ehhez, hogyan tud csatlakozni a mentorprogramhoz, kiket vártok elsősorban?
Én azt gondolom, hogy az egyetlen kritérium, hogy lelkes legyen az illető, de nincsen igazából megkötés ebben. Sok oldalról be lehet kapcsolódni egy zenekar életébe, így nincs kritérium, viszont bárki tud jelentkezni akár az iskolalelkészénél vagy a mentornál. Én azt gondolom, hogy mivel helyi szinten a legtöbb iskolában van mentor, ezért könnyen megszólítható. Nem egyedül végzi ezt a munkát a mentor, hanem az iskolában van mellette párban egy kapcsolattartó is, aki elsősorban a diákokkal tartja a kapcsolatot és velünk, akik a központból próbáljuk meg segíteni az munkájukat. Helyi szinten Arató Lóránd a mentor és Horváth Kinga a kapcsolattartó, úgyhogy tulajdonképpen nekik köszönhetjük azt is, hogy most ez a workshop itt megvalósulhat Kiskőrösön. Ők azok, akik felügyelik az itteni munkát, náluk bátran jelentkezhetnek az érdeklődők.
Fotógaléria:
