Az Országgyűlés 136 igennel, 5 nem ellenében, 45 tartózkodás mellett elfogadta az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvényt.
A javaslat indokolása szerint (jellemzően az interneten) megszaporodtak az olyan félelemkeltő, gyűlölködő megnyilvánulások, kommentek, amelyek sértik az érintett személyek emberi méltóságát, nélkülözik a kölcsönös tiszteletet. A digitális világ „arctalansága” teret enged a gyűlöletkeltő, akár más halálát is kívánó hozzászólásoknak, ezért szükséges ösztönözni a jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépést, különösen a közösségi és online platformok, médiafelületek tekintetében.
A törvényjavaslat a jog eszközeivel is fel kíván lépni az uszító, gyűlölködő kifejezések terjedésével szemben, függetlenül attól, hogy azok személyekre vagy közösségekre irányulnak.
A javaslat előírja a sajtótermékek kiadói részére, hogy ha honlapjukon vagy saját közösségi oldalukon biztosítják a hozzászólás lehetőségét, akkor kötelesek moderálási szabályzatot, valamint hatékony eljárásrendet kidolgozni a jogellenes vagy káros (gyűlöletkeltő, életellenes, emberi méltóságot sértő) tartalmú hozzászólásokkal szembeni hatékony fellépés érdekében. Mindezt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala ellenőrzi majd.
A törvény a köznyugalom elleni bűncselekmények közé iktatja be az internetes agresszió tényállását. Az új tényállás lényege, hogy a legdurvább, közösségi együttélési normákkal összeegyeztethetetlen kommunikáció esetén az érintett személyek és a köz sérelmének a valós veszélyétől és a sértett szubjektív felfogásától függetlenül is megvalósul a bűncselekmény, amely azonban kizárólag a nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül követhető el.
A használat, illetve közzététel magában foglalja azt is, ha az elkövető a saját gondolatát fejezi ki, de azt is, ha megoszt egy másik forrásból származó tartalmat. Ám önmagában az egyetértés, „lájkolás” nem tekinthető sem használatnak, sem közzétételnek. Büntethetőséget kizáró ok továbbá, ha valaki a tényállásszerű magatartást ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas – írja a https://jogaszvilag.hu.
Forrás: https://jogaszvilag.hu
Kiemelt kép: illusztráció (canva.com)
