Április 11-én Csengődön fontos történelmi eseményre emlékeztek: a felvidéki magyarok kitelepítésére. Az eseményre a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapját megelőző napon került sor, ugyanis április 12-ét 2012-ben nyilvánította az Országgyűlés hivatalos emléknappá. A községben megrendezett helytörténeti előadás célja az volt, hogy felidézze a második világháborút követő tragikus időszakot, amikor több ezer magyar családot telepítettek ki szülőföldjükről.
Az előadást Hegyi Zsuzsanna és Földi István, a Helytörténeti Klub vezetői tartották, akik mélyreható betekintést nyújtottak a történelmi eseményekbe, és azok hatásába a település életére. A beszámolóban fontos szerepet kapott az 1946. február 27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának, hogy annyi szlovákiai magyart telepítsen Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezik a Csehszlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény ezen felül arra is jogot biztosított, hogy egyoldalúan áttelepítsék azokat a magyarokat, akiket a szlovák népbíróságok háborús bűnösnek minősítettek.
A kitelepítések drámai következményekkel jártak, és számos családot érintettek, köztük többeket, akik Csengődön találtak új otthonra. Az előadás során külön kiemelésre kerültek azok a családok, akik Nyitranagykérről és Diószegről kerültek ide, köztük Sztranyák Ferenc és Szalay József Árpád, akik a kitelepítések következtében családjukkal Csengődre és Hartára települtek. A beszámolónak különös jelentőséget adott, hogy jelen voltak a kitelepített családok leszármazottjai is – Sztranyák Erzsébet és Judit, valamint Szalay Ilona (Dobó Sándorné) –, akik személyesen osztották meg történeteiket és emlékeiket a helyi közösséggel.
A rendezvény célja nemcsak a történelmi események bemutatása volt, hanem annak hangsúlyozása is, hogy milyen fontos megemlékezni és tiszteletben tartani a múltat, különösen azokat a családokat, akiknek életét alapjaiban változtatta meg a történelem.
Mindkét település büszkén ápolja a kitelepítések emlékét. Csengőd testvértelepülése Nyitranagykér, és a két település évről évre erősíti baráti kapcsolatát. Harta közösségében a kitelepítési emlékei oly mélyen gyökereznek, hogy a 60. és 70. évforduló alkalmából is emlékművet emeltek, amelyek egymás mellett állnak, hirdetve a történelmi kapcsolatot és az összetartozást.
Fotógaléria:
Chinese (Traditional)
English
German