2025. július 3-án az Izsáki Református Templom kertjében, a Lajtabánsági emlékműnél tartották meg A Rongyos Gárda története című kötet bemutatóját, a Lakiteleki Népfőiskola és az Izsáki Önkormányzat közös szervezésében.
A Rongyos Gárda története című kötet az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadvány tanulmányválogatás a Lakitelek Népfőiskolán 2024. március 6–8-ig megrendezett konferencia előadásaiból, Kőfalvi Tamás szerkesztésében.
Elsőként Lakatos Tamás, Izsák város polgármestere köszöntötte a megjelenteket: – Nagy szeretettel köszöntöm Önöket megyénk egyik legszebb kisvárosának templomkertjében, ahol ezeréves történelmünk egy száz évvel ezelőtti szeletéről emlékezünk meg ma. A rongyos Gárda tevékenységének fő üzenete talán aktuálisabb, mint valaha: példát mutattak nekünk hazaszeretetből, alázatból, tenni akarásból. Büszkeséggel tölt el, hogy városunkban áll ez a szép emlékmű, és hogy ma itt lehetek Önökkel ezen a nagyszerű alkalmon. – fogalmazott köszöntőjében a polgármester.
Ezután Kenyeres Tibor, az Izsák és Környéke Erdélyi Magyarok Egyesületének (IKEM) képviseletében mutatta be a Duna–Tisza köze első Lajtabánsági emlékművét.
Beszédében visszatekintett az egyesület megalakulására: „2002-ben jött létre Nagy Árpád lelkipásztor kezdeményezésére, aki maga is erdélyi gyökerekkel rendelkezik. Ő ismerte fel, hogy Izsákon és környékén számos Erdélyből áttelepült atyafi és atyanő él, akik vágytak a hazai ízekre – nemcsak gasztronómiai, hanem szellemi és kulturális értelemben is. Maga köré gyűjtötte ezeket az embereket – köztük a néhai dr. Zayzon Gábor állatorvost is –, és elindították az egyesületet, amely mára, több alapító tag részvételével és sok új csatlakozóval, egy összetartó, élő közösséggé vált.”
Az egyesület célja, hogy az erdélyi értékek az összmagyar kultúrában is méltó módon jelenjenek meg, ennek érdekében évek óta számos rangos irodalmi és történelmi eseményt szerveznek.
Kenyeres Tibor kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés volt a rendezvény számára Szűcs Tamás szobrászművész jelenléte, aki a 2011-ben felállított Rongyos Gárda – Lajtabánság emlékmű alkotója. Ezután ő maga mutatta be a szobrot.
A közel két és fél méteres emlékmű egy földdomb tetején áll, amely azokból a településekből származó földből épült, amelyek lakói részt vettek a nyugat-magyarországi felkelésben. „A körvonal két mondandót fejez ki, az egyik egy felkiáltójel, ami arra a világfájdalomra hívja fel a figyelmet, amit azóta sem tudunk elfelejteni, a másik pedig a földgolyóba szúrt eltört kard, amely a vesztett csata jelképe. Szemből a Lajtabánság címere látható, illetve alatta egy bibliai idézet „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért!” (János 15,13) E szöveg alatt azoknak a településeknek a nevei szerepelnek, amelyek fiai fegyvert fogtak a Nyugat-Dunántúl megőrzéséért. A három hullám a három elcsatolt vízfolyásnak a Lapincs, Lajta és a Vulka pataknak a jelképe. A hátsó pajzson pedig láthatóak azok a hősök, akik küzdöttek mindazért, hogy Sopron és a többi őrvidéki település magyar maradhasson. Két dátum is szerepel az emlékművön: 1921 – a nyugat-dunántúli felkelés éve, valamint 1945, amikor a Gulágra hurcolták azokat, akik 1944-ben az úgynevezett „térképhelyesbítő csapatok” tagjaiként harcoltak a Felvidék és Kárpátalja egy részének visszacsatolásáért.” -mutatta be az emlékművet Szűcs Tamás szobrászművész.
Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár igazgatója felidézte, hogy a Rongyos Gárda kétszer is meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben. Először az első világháború és Trianon után, amikor az ország területének kétharmada elveszett, és magyarajkúak milliói kerültek az új határokon túlra, jogfosztott másodrendű állampolgárként. A nyugat-magyarországi felkelés, valamint az abból létrejövő Lajtabánság és a soproni népszavazás (1921. december) nem jöhettek volna létre, ha ezek az egykori katonák és hazafiak nem ragadnak újra fegyvert Magyarország területi integritásáért. A „rongyosok” korukat megelőzve gerilla-hadviselést folytattak: létszám- és fegyverhátrányukat ügyesen taktikává formálták, és ez a harcmodor vezetett a Lajtabánsághoz. Másodszor 1938–1939-ben, a Felvidéken és Kárpátalján vetették be újra diverzáns célzattal a Rongyos Gárda tagjait.
Mint mondta, „a Rongyos Gárda velünk él, és történelmünk része lett”. Ennek emléket állít a 2024 márciusában megrendezett konferencia, amelynek 26 előadásából 12 pályázati tanulmány került be abba a frissen megjelent kötetbe, amelyet most mutattak be. Bár nem klasszikus történettudományi mű, mégis értékes kordokumentum: egyetemi hallgatók és doktoranduszok pályamunkáit tartalmazza, amelyek különféle tudományos nézőpontokból közelítik meg a Rongyos Gárda történetét – például református teológiai, etikai, államelméleti vagy személyiségelemző szempontból. Különösen figyelemre méltó az a tanulmány, amely a soha létre nem jött Rongyosújfalu történetét dolgozza fel.
Nyári Gábor végül köszönetet mondott a Lakitelek Népfőiskolának és Lezsák Sándor elnök úrnak, amiért teret és lehetőséget biztosított a fiatal kutatók munkájának bemutatására.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és térségünk országgyűlési képviselője Illyés Gyula gondolatával kezdte beszédét: „A múlt nincs magától.” Mint fogalmazott, ez a mondat különösen aktuális mindazok számára, akik láthatóvá tették Izsákon a Rongyos Gárda történetét és emlékezetét.
– A múltért meg kell küzdeni – hangsúlyozta –, és személyes emlékét is megosztotta a jelenlévőkkel: először nagyapjától hallott a Rongyos Gárdáról, amikor kezébe került a Szamuely Halálosztó című kiadvány. Innen indult számára a történet kutatása, megismerése.
Beszédében kitért a trianoni trauma máig élő hatásaira is: – A korábbi 4166 km hosszú országhatár 2715 km-re csökkent. Ha a múltat nem vagyunk képesek mozgósítani a jelenben, akkor méltatlanok vagyunk arra, hogy a Kárpát-medencében ősi hazánkban valódi szabadságban, magyarként, a világ magyarságával együttműködve tudjunk emlékezni hőseinkre – fogalmazott.
Megható pillanatként említette, hogy az ünnepség során találkozott olyan családokkal, akik rokonai harcoltak a Nyugat-Magyarországért vívott küzdelemben, és volt, aki életét is adta az ügyért, más pedig egy életen át őrizte emlékeiben ezt a harcot.
A beszéd végén köszönetet mondott Lakatos Tamás polgármesternek és Magyar Csanád nagytiszteletű úrnak a lehetőségért, hogy az ünnepség létrejöhetett. Minden jelenlévőt megajándékozott azzal a különleges kötettel, amely a Rongyos Gárda történetét dolgozza fel.
A rendezvény a Lajtabánsági emlékmű koszorúzásával és Magyar Csanád református lelkész áldásával zárult.
Fotógaléria:
