Érzékenyítő kerekasztal beszélgetést tartott Kiskőrösön a BÁCS PSZ szervezésében Petrekanics Zsófia, logopédus a sajátos nevelési igényű illetve tartósan beteg gyermeket nevelő szülőkkel és kollégákkal.
Az esemény nem csupán a személyes történetek megosztásáról szólt, hanem fontos betekintést nyújtott a családok mindennapjaiba valamint a pedagógiai és társadalmi támogatás gyakorlati működésébe.
A beszélgetés során világossá vált, hogy a szülők legnagyobb kihívásai a gyermekek beilleszkedése és a rendszer útvesztőinek kezelése. Sokszor érzik magukat „magukra hagyva” miközben a gyermek fejlődéséhez és önállósodásához elengedhetetlen a támogatás. A pedagógiai asszisztens, a fejlesztő pedagógus, a gyógypedagógiai szakemberek szerepe kulcsfontosságú, de az intézményi kultúra és a tanárok empatikus hozzáállása legalább ennyire meghatározó. A szülők beszámolói alapján azok az intézmények, ahol a pedagógusok nyitottak és rugalmasak lényegesen jobb eredményt érnek el a gyermekek fejlődésében és beilleszkedésében. A támogató közösség hiánya viszont növeli a családok stressz- szintjét, ami hosszú távon a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésére is kihat. A beszélgetésből kirajzolódó tanulságok közé tartozik a szülők mentális egészségének, valamint a családi egyensúly fenntartásának fontossága. A szakirodalom is alátámasztja, hogy a gyermekek megfelelő fejlesztése, integrációja csak akkor lehet sikeres, ha a családot is támogatják, nemcsak a gyermeket. Ez magában foglalja az információátadást, a közösségi erőforrásokhoz való hozzáférést valamint a pszichológiai és pedagógiai tanácsadást.
Összességében a kerekasztal-beszélgetés nemcsak a szülők élményeit hozta felszínre, hanem rávilágított a pedagógiai és társadalmi struktúrák erősségeire és hiányosságaira is. A szakmai elemzés szerint a siker kulcsa az együttműködés, a nyitott kommunikáció és a támogatói intézményi kultúra, amely képes reagálni a gyermekek és családjaik egyedi igényeire.
A sajátos nevelésű igényű gyermekek nevelése nem csupán egyéni feladat, hanem a közösség (köznevelési intézményrendszer) felelőssége is. A szakemberek számára egyértelmű üzenetet hordozott a beszélgetés tartalma: az empátia, a szakmai rugalmasság és a szülőkkel való aktív együttműködés nem csupán kívánatos, hanem elengedhetetlen feltétele a sikeres nevelésnek.
Számomra ez a délután többek között azt is megtanította, hogy az elfogadás nem egy kampány vagy hangzatos szó, hanem apró, mindennapi gesztusok sorozata (egy mosoly, egy türelmes válasz, egy bátorító érintés). Ezzel szemben az érdektelenség, a rugalmatlanság, az értékelési rendszer egysíkúsága, az átmenetek (bölcsődéből óvodába, óvodából iskolába) segítésének hiánya az intézmény részéről súlyos következményekkel jár minden gyermek számára, különösen a köznevelési státusszal rendelkező gyermekek esetében.
Petrekanics Zsófia, logopédus
Bács-Kiskun Vármegyei PSZ Kiskőrösi Tagintézménye
