A magyar kultúra napja alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia kecskeméti regionális műhelyének szervezésében klasszikus magyar filmek dalaiból hangoztak el mindenki által kedvelt slágerek a Katona József Könyvtárban 2026. január 24-én, szombaton délután. A rendezvényen a magyar filmzene aranykora elevenedett meg Orbán Borinak és Pánczél Kristófnak köszönhetően.
A rendezvényen Bán János, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere mondott köszöntőt, melyben hangsúlyozta, hogy sokan lebecsülik, vagy nem is tekintik lényegesnek ezeket a dalokat, pedig mindezek valamikor meghatározták a hétköznapjainkat. Az alpolgármester kiemelte, hogy e dallamok mindig is részesei lesznek a magyar filmnek, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a fiatal generációk is meg fogják ismerni e karakteres slágereket.
Kelecsényi László író, filmtörténész a rendezvényen bevezetőjében elmondta, hogy a klasszikus magyar filmekben rendre felcsendültek dalok, amelyek közül idővel néhány igazi slágerré vált.
A „Bolondulásig szeretni volna jó” című est középpontjában Karády Katalin életműve állt. A műsor első részében az 1945 előtti magyar történelmi filmek dalai, a második részben pedig a háború utáni időszak filmzenéi hangoztak el. A magyar filmtörténet leghíresebb betétdalait Orbán Bori énekes-színésznő és zongorakísérője, Pánczél Kristóf előadásában hallgathatta a közönség.
Orbán Bori énekes-színésznőt különleges kapcsolat fűzi Karády örökségéhez. A színész korábban a Budapesti Kamaraszínházban egy előadásban magát Karády Katalint is megszemélyesítette.
A rendezvényen Orbán Borit mesetere, Pánczél Kristóf kísérte zongorán, aki játékával jelentősen színesítette a dalok érzelmi világát. A műsorban elhangzott többek között a jól ismert Meseautó, vagy a Mindig az a perc a legszebb perc című szerzemény is.
Mindezeken kívül nagy sikernek örvendett az alkalom címadó dala, a Bolondulásig szeretni volna jó című örökzöld sláger is, amely a vágyakozásról, a szerelem beteljesüléséről és a szenvedélyes ölelésről szól. A Fényes Szabolcs és Szenes Iván által szerzett, 1968-as Tanulmány a nőkről című filmből ismert dal a márciustól februárig tartó szerelemről ábrándozik.
Ugyancsak a magyar film aranykorának hangulatát idézte meg a Csinibaba, a kilencvenes évek egyik legnagyobb magyar közönségsikere. A filmre félmilliónál is többen váltottak annak idején jegyet. Zenéje, a Csinibaba nevess felém, Csinibaba szeress belém című dal sokáig vezette a slágerlistákat.
Az est folyamán a jelenlévők közül egyesek ütemes tapssal, mások halk dúdolással kapcsolódtak az előadóművészekhez.
Szöveg és fotók: Varga Katica
Forrás: mma.hu
Fotógaléria:
