Az elmúlt időszakban ismét egyre több kiskőrösi lakos panaszkodik arra, hogy időnként rendkívül erős, trágyára vagy rothadó szerves anyagra emlékeztető szag terjeng a város egyes részein. A kellemetlen bűz elsősorban az Izsáki út, a Madách utca és a környező külterületek térségében érezhető leginkább, de a széljárástól függően távolabbra is eljuthat. A jelenség nem új keletű: a lakossági beszámolók szerint több éve, a külterületi biogázüzem újraindulása óta rendszeresen előfordul.
A probléma az elmúlt napokban ismét a helyi közbeszéd egyik fontos témájává vált. Judák Zsolt, a választókerület új országgyűlési képviselője a napokban közösségi oldalán arról írt, hogy a panaszok nyomán felvette a kapcsolatot a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatallal. Tájékoztatása szerint a városnak nincs közvetlen hatásköre az üzem ellenőrzésére, ezért a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, és vizsgálatot, valamint hivatalos tájékoztatást kért.
Utánanéztünk, mit lehet hivatalos dokumentumokból megtudni a kiskőrösi biogázüzem történetéről, működéséről, az ott feldolgozott anyagokról és arról, hogy a technológia mely szakaszaiban keletkezhet erős szaghatás.
Szedmák Tamás az egyik érintett körzet önkormányzati képviselője is megszólalt az ügyben:
“Az elmúlt egy év során természetesen engem is megkerestek lakosok a problámával kapcsolatban. Akkor utánajártam és egyértelművé vált, hogy az önkormányzat nem illetékes a vizsálatban, de jeleztem a Hivatal részére a visszatérő problémát. Fontos leszögezni, hogy műszeres mérés vagy hatósági vizsgálat nélkül nem lehet minden Kiskőrösön tapasztalt kellemetlen szagról bizonyosan kijelenteni, hogy a biogázüzemből származik. Sok esetben a város külterületein elszort szervestrágya kellemetlen szaga is egészen messzire eljuthat. Mindenestre az üzem újraindulás óta egyértelmúen okoz kellemetlenséget az üzem területéről áradó szag, ez tény.
Utánajártam az üzemeltetőknél és ez az időnként megjelenő szag lehet a trágya és más szerves alapanyagok beszállítása, lerakása és beadagolása, a folyékony anyagok lefejtése, a tárolók környezete, a kierjedt anyag szétválasztása, valamint az úgynevezett fermentlé tárolása, keverése és tartálykocsikba töltése.
A biogáz előállítása normál esetben zárt rendszerben történik, vagyis magukat az erjesztőtartályokat nem nyitogatják rendszeresen azért, hogy „kicseréljék bennük a trágyát”. Az alapanyag folyamatosan vagy meghatározott adagokban kerül a rendszerbe, miközben hasonló mennyiségű kierjedt anyagot vezetnek el belőle.
Erősebb bűz főként akkor alakulhat ki, amikor az alapanyagokat rakodják, a folyékony szerves anyagokat lefejtik, a szilárd trágyát mozgatják, szennyezett felületeket tisztítanak, vagy a már kierjedt folyadékot megkeverik és elszállításra előkészítik. A tárolt anyag nyugalmi állapotban kevésbé párolog, keveréskor azonban a mélyebb rétegekből egyszerre több ammónia, kénhidrogén és más kellemetlen szagú vegyület szabadulhat fel.
Ez összhangban áll azokkal a lakossági tapasztalatokkal, amelyek szerint a bűz nem folyamatosan, hanem időszakosan, egyes napokon rendkívül erősen jelentkezik. Azt azonban, hogy egy konkrét időpontban pontosan mely tevékenység okozta a szaghatást, csak helyszíni hatósági ellenőrzéssel, üzemnaplók vizsgálatával, meteorológiai adatokkal és szükség esetén műszeres méréssel lehet megállapítani.
Bízom benne, hogy a Kormányhivatal és a vállalkozás megtalálják a megfelelő megoldást, amely egyaránt jó lesz a lakosság és a vállalkozás számára is.”
A környezetvédelmi hatóság a kormányhivatal
A telephely környezetvédelmi engedélyezését és ellenőrzését nem Kiskőrös Város Önkormányzata, hanem a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal végzi. A 2025-ben kiadott egységes környezethasználati engedély szerint a kormányhivatal jár el területi környezetvédelmi hatóságként a kiskőrösi üzem ügyében. Az egységes környzethasználati engedélyt itt találja: 00112-11-2025-homokhati-biometan-energiatermelo-zrt._kiskoros_ippc-engedely
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat továbbíthatja a panaszokat, információkat kérhet és képviselheti a lakosság érdekeit, közvetlenül azonban nem állíthatja le az üzemet, és nem végezhet környezetvédelmi hatósági vizsgálatot.
A lakossági bejelentések ettől még fontosak. Minél pontosabban rögzíthető, hogy melyik napon, hány órakor, mennyi ideig, melyik városrészben és milyen szélirány mellett volt érzékelhető a bűz, annál könnyebben lehet összevetni a panaszokat az üzem adott napi tevékenységével.
Több mint tíz éve épült a kiskőrösi biogázüzem
A Kiskőrös külterületén, az Izsáki út térségében található biogázüzem története a 2000-es évek végére nyúlik vissza. Az eredeti beruházó a Bioenergia-Park Kft. volt, amely „Biogáz termelő üzem és hozzá kapcsolódó villamos- és hőenergia előállítás megvalósítása” címmel valósította meg a projektet. A cég magáénvállalkozásként tevékenykedett, tehát nem önkormányzati érdekeltségű.
A beruházás európai uniós támogatásban részesült. Kiskőrös város fejlesztési dokumentuma szerint a projekthez 478 millió 725 ezer forint támogatást ítéltek meg, a támogatási döntés dátuma pedig 2009. június 10. volt. Ez a támogatás összege, nem feltétlenül azonos a beruházás teljes költségével.
Az üzemet 2013-ban építették meg. A kivitelezésben részt vevő Nawaro Energy Kft. ismertetője szerint két, egyenként 3700 köbméteres erjesztőtartályt és egy 834 kilowatt villamos teljesítményű gázmotort telepítettek. Az eredeti tervek évente mintegy 5837 megawattóra megújuló villamos energia előállításával számoltak.
A beruházás eredeti elképzelése szerint a térség mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeit dolgozták volna fel. A keletkező biogázból villamos energiát és hőt terveztek előállítani, a hőt pedig részben a kapcsolódó kertészeti termelésben, fóliasátrak és üvegházak fűtésére használták volna fel.
Fizetésképtelenség után árverésre került az üzem
Az eredeti üzemeltető, a Bioenergia-Park Kft. később fizetésképtelenné vált, és felszámolási eljárás indult ellene. A Világgazdaság 2017-ben arról számolt be, hogy a felszámoló 520 millió forintos irányáron hirdette meg eladásra a kiskőrösi biogázerőművet.
A jelenlegi üzemeltető, a Homokháti Biometán Energiatermelő Zrt. 2022-ben vásárolta meg a leállított telephelyet a felszámolási eljárás során, azzal a céllal, hogy ismét működésbe helyezze. Ezt a társaság 2025-ben kiadott környezetvédelmi engedélyének indokolása rögzíti.
A jelenlegi engedélyes tehát a Homokháti Biometán Energiatermelő Zrt., a telephely hivatalos címe Kiskőrös, Izsáki út 16. Az engedély a létesítményt 0,8 megawatt teljesítményű biogázos erőműként határozza meg, amelynek elsődleges célja a villamosenergia-termelés.
Nem egyszerűen trágyát „égetnek”
A biogázüzem működését úgy lehet a legegyszerűbben elképzelni, mint egy hatalmas, mesterségesen szabályozott emésztőrendszert.
Az üzembe beszállított trágyát, növényi maradványokat és más szerves anyagokat nagy, légmentesen lezárt tartályokba juttatják. Ezekben nincs oxigén, ezért az anyag nem ugyanúgy bomlik le, mintha a szabadban rothadna vagy komposztálódna.
A tartályokban különböző mikroorganizmusok és baktériumok bontják le a szerves anyagokat. A folyamat szakmai neve anaerob fermentáció, ami hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy a lebontás levegőtől elzárva történik.
Az erjesztőtartályokat megközelítőleg 38–40 Celsius-fokon tartják, az anyagot pedig rendszeresen keverik. A lebontás során gáz keletkezik, amelynek legfontosabb éghető összetevője a metán. Ezt nevezzük biogáznak.
A technológia tehát nem abból áll, hogy a trágyát közvetlenül elégetik. Először a baktériumok segítségével gázt állítanak elő belőle, majd ezt a gázt használják energiatermelésre.
Mit dolgozhatnak fel a telephelyen?
A kiskőrösi üzem környezetvédelmi engedélye szerint teljes kapacitáson évente legfeljebb mintegy 20 ezer tonna, vagyis napi átlagban közel 55 tonna szerves alapanyag feldolgozására alkalmas.
Az engedélyezett anyagok között szerepelhet szarvasmarha-almos trágya, sertéshígtrágya, híg kacsatrágya, kukoricaszilázs, kukoricacsuhé, konzervipari növényi maradék, tejsavó, tejipari iszap, cefremoslék, továbbá megfelelő előkezelés után bizonyos vágóhídi és állati eredetű melléktermék is.
Ez nem jelenti azt, hogy minden felsorolt anyagot folyamatosan és egyszerre dolgoznak fel. A hatósági engedély azt határozza meg, hogy a társaság milyen anyagokat vehet át és használhat fel. Azt, hogy egy adott időszakban ténylegesen mi érkezik a telephelyre, az átvételi nyilvántartások és az üzemnapló alapján lehet pontosan megállapítani.
Az állati eredetű melléktermékek egy részét a fermentorba kerülés előtt fel kell aprítani és hőkezelni. Ennek célja, hogy a kórokozók elpusztuljanak, és az anyag állategészségügyi szempontból is biztonságosan feldolgozható legyen.
A biogázból villamos energia lesz
A fermentorokban keletkező biogáz a tartályok tetején elhelyezett, nagy méretű, rugalmas gáztárolókba kerül. A gázt felhasználás előtt lehűtik, eltávolítják belőle a víz egy részét, valamint csökkentik a kénhidrogén-tartalmát. Erre azért van szükség, mert a nyers biogáz nedves és maró hatású lehet, ami károsítaná a motort.
Az előkészített gázt egy nagy teljesítményű gázmotorban égetik el. Ez a berendezés egyszerre állít elő villamos energiát és hőt, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy autómotor mozgási energiát és jelentős mennyiségű hőt termel.
A villamos energiát a közcélú hálózatba táplálják. A motor működése közben keletkező hő egy részét visszavezetik az üzembe, és az erjesztőtartályok megfelelő hőmérsékleten tartására használják. A hatósági dokumentum szerint a fennmaradó hő teljes körű külső hasznosítása jelenleg nem megoldott, ezért annak egy része hűtőberendezéseken keresztül távozik.
Amennyiben több biogáz keletkezik, mint amennyit a motor fel tud használni, vagy a gázmotor átmenetileg nem üzemel, a felesleges gázt egy biztonsági fáklyán égetik el. Ez azért szükséges, mert a metánt nem lehet korlátlanul tárolni, és ellenőrizetlenül a levegőbe sem engedhető.
Mi marad az erjesztés után?
A baktériumok nem tüntetik el teljesen a beszállított anyagot. Az erjesztés után egy híg, tápanyagokban gazdag maradék keletkezik, amelyet fermentációs maradéknak vagy fermentlének neveznek.
A kiskőrösi üzemben évente hozzávetőleg 17 ezer tonna ilyen anyag keletkezhet. Ez szeparátorral – hétköznapi kifejezéssel egy nagy ipari szétválasztó berendezéssel – híg és szilárd részre bontható.
A maradék megfelelő vizsgálatok és engedélyek mellett mezőgazdasági területeken tápanyag-utánpótlásra használható. Vagyis a rendszer végén nemcsak energia, hanem egy trágyázásra alkalmas anyag is keletkezik. A fermentlének azonban továbbra is lehet jellegzetes, kellemetlen szaga, különösen akkor, amikor megkeverik, szivattyúzzák, tartálykocsiba töltik vagy a földekre kijuttatják.
Új lagúna épült a telephelyen
A telephely kapujára kihelyezett építési tábla szerint 2025-ben új lagúna, vagyis nagyméretű végterméktároló épült. A beruházás építtetője a Homokháti Biometán Energiatermelő Zrt., kivitelezője a ZB Aszfalt Zrt. volt.
A lagúna nem a biogáz tárolására szolgál. Ebbe az erjesztés után visszamaradó híg fermentlé kerül. A környezetvédelmi dokumentáció egy körülbelül 7000 köbméteres tárolóról ír, amely nagyjából három hónap alatt keletkező végtermék befogadására lehet alkalmas.
A lagúnának vízzáró kialakítással és szivárgásfigyelő rendszerrel kell rendelkeznie. A folyadékot innen időszakosan tartálykocsikba fejtik, majd mezőgazdasági felhasználásra szállítják el.
A dokumentáció szerint a lagúna keverőberendezéseit elsősorban a fermentlé elszállításakor és a tartálykocsik töltésekor működtetik. Éppen ez lehet az egyik olyan művelet, amely során az addig nyugalomban lévő folyadékból rövid idő alatt nagyobb mennyiségű szaganyag kerülhet a levegőbe.
Milyen szagcsökkentő intézkedéseket írtak elő?
Az engedély szerint a szilárd alapanyagokat takarással kell ellátni, a folyékony anyagokat pedig lehetőség szerint zárt csővezetéken kell mozgatni. A rakodási területeket tisztán kell tartani, a kifolyt anyagokat pedig haladéktalanul össze kell gyűjteni.
A lagúna felületét szagcsökkentő kezeléssel kell ellátni, a keverést pedig a szükséges időtartamra kell korlátozni. A hatóság előírja a tárolók, a csővezetékek, a szivárgásfigyelő rendszer és a telephely tisztaságának rendszeres ellenőrzését is.
Ezek az intézkedések azonban csak akkor érnek valamit, ha azokat a gyakorlatban is következetesen betartják. A hatósági vizsgálat egyik fontos kérdése ezért az lehet, hogy az üzemeltető a lakossági panaszokkal érintett napokon milyen műveletet végzett, milyen alapanyagokat fogadott, működött-e a lagúna keverője, történt-e fermentlé-szállítás, és megfelelően alkalmazták-e az előírt szagcsökkentő megoldásokat.
Máshol is működnek biogázüzemek
A kiskőrösihez hasonló mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeket feldolgozó biogázüzem működik például Kecskemét külterületén, valamint Solton is. A kecskeméti telephely különféle mezőgazdasági és élelmiszeripari szerves anyagokat dolgoz fel, a solti üzem pedig állattartási és növényi eredetű melléktermékekből termel energiát.
A magyarországi biogázüzemek számáról eltérő adatok jelennek meg, részben azért, mert egyes összesítések csak a mezőgazdasági üzemeket, mások a szennyvíztelepi és hulladéklerakó-gázt hasznosító létesítményeket is figyelembe veszik. Egy 2022-es szakpolitikai elemzés 38 működő üzemről írt, míg egy későbbi szakmai felmérés – tágabb körben számolva – mintegy 70 működő, álló vagy bizonytalan helyzetű létesítményt azonosított. Ezért országosan legfeljebb annyi mondható biztonsággal, hogy több tucat biogáztermelő telephely működik.
Nem a technológia léte, hanem a környezetre gyakorolt hatása a kérdés
A biogáz-technológia önmagában hasznos környezetvédelmi és energetikai megoldás lehet. Olyan trágyát, növényi maradványokat és élelmiszeripari melléktermékeket alakít energiává, amelyek egyébként is lebomlanának, miközben a keletkező gáz egy részét ellenőrzött módon villamos energia előállítására használják fel.
Ettől azonban a környéken élők panaszai még nem válhatnak másodlagossá. Egy ipari létesítmény csak úgy működhet elfogadhatóan, ha az előírt technológiát betartja, a tárolást és rakodást megfelelően végzi, a szaghatást a lehető legkisebbre csökkenti, és nem teszi rendszeresen elviselhetetlenné a környéken élők mindennapjait.
A most kért kormányhivatali vizsgálatnak ezért nemcsak azt kell tisztáznia, hogy az üzem rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel. Arra is választ kell adnia, hogy mi okozza a visszatérő, esetenként rendkívül erős bűzt, az üzemeltető minden előírást betart-e, és szükség van-e további műszaki vagy hatósági intézkedésekre.
