A vármegyék megszüntetése újabb fordulatot vehet, miután az Országgyűlés elé benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely ismét a megye elnevezést vezetné be Magyarországon. A változás nem csupán névváltoztatást jelentene, hanem a főispáni rendszer átalakításának is része. A javaslat szerint a jövőben a főispánok helyett ismét kormánymegbízottak látnák el a területi államigazgatás vezetését.
A magyar vármegyerendszer gyökerei egészen az államalapítás koráig nyúlnak vissza. Szent István a 11. század elején szervezte meg az ország első vármegyéit, amelyek évszázadokon át a magyar közigazgatás alapját jelentették. Az megmaradt terleteken.
Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a történelmi Magyarország területeinek kétharmadával együtt a régi vármegyék többsége a létrejött környező országokhoz került, a határmenti vármegyék pedig “csonkán” maradtak a megmaradt területeken. A revíziós politikai szándék mellett a megmaradt országban nem rendezték újra az egykori vármegyéket. Ezzel is sugallva az első világháború után kialakult földrajzi határok ideiglenességét.
A második világháborút követően azonban jelentős átalakulás következett. Az 1950-ben végrehajtott közigazgatási reform során új megyehatárokat alakítottak ki, és a köznyelvben, valamint a jogszabályokban is a megye elnevezés vált általánossá. A vármegye kifejezés ezzel hosszú időre eltűnt a hivatalos közigazgatásból.
2023-ban tértek vissza a vármegyék
Az előző kormány 2022-ben fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek eredményeként 2023. január 1-jétől ismét hivatalosan vármegyéknek nevezték Magyarország 19 területi közigazgatási egységét. Ezzel egy időben a kormánymegbízottak elnevezése is főispánra változott. A lakosság köréban megosztó módosítás indoklása szerint a cél a magyar történelmi hagyományok hangsúlyozása és az ezeréves államiság szimbolikus megjelenítése volt.
A jelenlegi kormány szerint a vármegye és főispán elnevezések nem szolgálják megfelelően a korszerű közigazgatás működését, ezért ismét a megye és kormánymegbízott megnevezést vezetnék be, amennyiben a benyújtott parlamenti jogszabályt elfogadják a képviselők.
A törvényjavaslat része annak a szélesebb közigazgatási reformnak, amelynek keretében a kormányhivatalok feladatai is átalakulhatnak, egyes hatáskörök pedig ismét szakigazgatási szervekhez kerülhetnek.
Mit jelent ez a lakosság számára?
A legtöbb ember számára a változás várhatóan nem jár külön ügyintézési kötelezettséggel. A jelenlegi tervek alapján:
- továbbra sem változnak a megyehatárok;
- nem kell lakcímkártyát, személyi igazolványt vagy jogosítványt cserélni kizárólag az átnevezés miatt;
- az önkormányzatok és állami szervek fokozatosan vezetik át az új elnevezéseket a bélyegzőkön, nyomtatványokon, honlapokon és informatikai rendszerekben;
- a hivatalok megnevezései is módosulnak, de az ügyintézés rendje várhatóan változatlan marad.
A törvényjavaslat elfogadása esetén jelentős jogalkotási munka következik. Sajtóinformációk szerint mintegy 180 törvényben kell módosítani a “vármegye” és “főispán” kifejezéseket, emellett számos végrehajtási rendeletet és egyéb jogszabályt is hozzá kell igazítani az új rendszerhez.
Mikor léphet hatályba?
A törvényjavaslatot az Országgyűlésnek még meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia. Amennyiben ez megtörténik, a részletszabályok határozzák majd meg, hogy az átnevezés pontosan mikortól lép életbe, illetve milyen ütemezéssel történik meg a hivatalos átállás.
A most benyújtott javaslat így ismét lezárhat egy rövid korszakot a magyar közigazgatás történetében: alig három és fél évvel a vármegyék visszavezetése után ismét a megye elnevezés válhat hivatalossá, miközben a kormány egy átfogóbb közigazgatási reformot is előkészít.
