Napok óta szinte egész Európa a rendkívüli hőség hatása alatt áll, és a meteorológiai előrejelzések szerint a hőhullám szerdán éri el csúcspontját. Magyarországon is sok helyen 40 Celsius-fok körüli vagy azt meghaladó hőmérséklet várható, miközben egyre többen teszik fel a kérdést: miért tart ilyen sokáig ez az extrém forróság, és miért nem érkezik végre egy markáns lehűlést hozó hidegfront?
A válasz egy összetett légköri jelenségben keresendő, amelyet a meteorológusok hőkupolának neveznek.
Mi az a hőkupola?
A hőkupola (heat dome) valójában egy rendkívül erős, magas légnyomású rendszer, amely hosszabb időre egy adott térség fölé telepszik. Ilyenkor a magasból folyamatosan lefelé áramló levegő összenyomódik, ettől tovább melegszik, miközben a felhők kialakulását is megakadályozza.
Ennek következménye, hogy a Nap szinte zavartalanul melegíti a felszínt reggeltől estig. A talaj egyre jobban kiszárad, a növényzet párologtatása csökken, így megszűnik az a természetes hűtőhatás is, amely normál körülmények között mérsékelné a felmelegedést.
A folyamat öngerjesztővé válik: minél tovább marad fenn a hőkupola, annál jobban felmelegszik a levegő és a talaj, vagyis a rendszer saját magát is erősíti.
Miért nem érkeznek a megszokott hidegfrontok?
Normális esetben Európa időjárását nagymértékben meghatározza az úgynevezett jet stream, vagyis a futóáramlás. Ez a magas légkörben nyugatról kelet felé haladó rendkívül erős légáramlás folyamatosan mozgatja a ciklonokat és az anticiklonokat, valamint az Atlanti-óceán felől hűvösebb, csapadékos levegőt szállít kontinensünkre.
A dokumentumban ismertetett magyarázat szerint azonban az utóbbi években ez a légköri „szállítószalag” lelassult és sokkal hullámosabbá vált. Emiatt a magas nyomású rendszerek hosszabb időre egy helyben maradhatnak, miközben a hűvösebb atlanti légtömegek egyszerűen nem tudják áttörni ezt a légköri akadályt.
Ezért fordulhat elő, hogy akár egy-két hétig is szinte változatlan marad a rendkívüli hőség.
Több folyamat egyszerre alakítja az időjárást
A hőkupola kialakulása önmagában sem egyszerű jelenség, de a háttérben több, egymással összefüggő folyamat is zajlik.
A tanulmány szerint szerepet játszhat benne az Atlanti-óceán áramlási rendszerének lassulása, amely befolyásolja Európa természetes „hűtőrendszerét”. Emellett a Grönland környéki változások, valamint a Csendes-óceánban zajló El Niño-jelenség is módosíthatja a globális légköri áramlásokat.
Ezek együttes hatására könnyebben jut el az észak-afrikai eredetű forró levegő Európa fölé, miközben a megszokott nyugati áramlások gyengülnek.
Miért éppen Európa melegszik ilyen gyorsan?
A dokumentum szerint Európa a világ egyik leggyorsabban melegedő kontinense. Ennek több oka is lehet.
Az egyik, hogy a megváltozott légköri viszonyok miatt a hőkupolák egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre alakulnak ki kontinensünk fölött.
A tanulmány egy kevésbé ismert tényezőt is említ: az elmúlt évtizedekben jelentősen javult Európa levegőminősége. A korábbi ipari szennyezésből származó aeroszolok részben visszaverték a napsugárzás egy részét. Ahogy ezek mennyisége csökkent, több napsugárzás jut el a felszínre, ami bizonyos kutatások szerint hozzájárulhat az extrém nyári felmelegedéshez. A dokumentum hangsúlyozza, hogy ez nem a levegőtisztaság ellen szól, hanem egy összetett éghajlati folyamat része.
A jelenlegi hőhullám csak egy egyszeri esemény?
A tanulmány szerzője szerint nem feltétlenül.
A bemutatott folyamatok alapján a tartós hőkupolák és az elhúzódó hőhullámok a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak Európában. A dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy a most tapasztalt rendkívüli hőség nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem több, egymást erősítő légköri és óceáni folyamat együttes eredménye.
Magyarországon is komoly terhelést jelent a rendkívüli hőség
Az extrém meleg nemcsak az emberek szervezetét viseli meg, hanem az infrastruktúrát is. A dokumentum példaként említi a megnövekedett vízfogyasztást, az elektromos hálózat rekordterhelését, valamint azt, hogy a rendkívüli időjárás miatt az energiarendszerek működtetése is komoly kihívást jelenthet.
A következő napokban ezért különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel, a déli órákban a tűző nap kerülése, valamint az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegek fokozott védelme.
A jelenlegi előrejelzések szerint a hőkupola szerdán tetőzik Európa felett. Hogy ezt követően mikor érkezhet tartós lehűlés, azt a légköri folyamatok alakulása dönti el, de egy biztos: az idei nyár ismét rámutatott arra, hogy az extrém hőhullámok már nem számítanak ritka jelenségnek kontinensünkön.
