Különleges zenei utazás részesei lehettek mindazok, akik 2026. november 6-án, pénteken este ellátogattak a Kiskőrösi SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola hangversenytermébe. A Kamarazenei Estek hangversenysorozat „Románctól a csillagokig” című koncertjén Zempléni Szabolcs nemzetközi hírű kürtművész és Szokody Anikó zongoraművész lépett közönség elé. A változatos műsor a bécsi klasszicizmustól a romantikán át egészen a kortárs zenéig kalauzolta a hallgatóságot.
A kürt és a zongora párosítása különleges hangzásvilágot teremt: a kürt meleg, éneklő hangszíne és a zongora sokoldalú kifejezőereje egyszerre alkalmas lírai dallamok megszólaltatására és virtuóz zenei párbeszédre. A hangverseny műsorát úgy állították össze, hogy a közönség több mint két évszázad zenetörténetéből kapjon ízelítőt.
A klasszicizmustól a romantikáig
A koncerten Ludwig van Beethoven F-dúr szonátája (op. 17) is elhangzott, amelyet a zeneszerző 1800-ban komponált kürtre és zongorára. A mű a bécsi klasszicizmus korszakában született, amikor a kürt még a mai hangszerhez képest jóval korlátozottabb technikai lehetőségekkel rendelkezett. Beethoven kompozíciója ennek ellenére rendkívül virtuóz, és mindkét hangszer számára jelentős feladatot ad.
A romantika világába Robert Schumann Adagio és Allegro (op. 70) című műve vezette a hallgatóságot. Az 1849-ben született kompozíció eredetileg kürtre és zongorára készült, és a romantikus kamarazene egyik népszerű alkotásává vált. A lassú, bensőséges bevezetést lendületes, szenvedélyes második rész követi, amely különösen jól érvényesíti a kürt éneklő és virtuóz karakterét.
A műsorban Reinhold Glière Intermezzo (op. 35, No. 11) és Románc (op. 35, No. 6) című darabjai is helyet kaptak. Az orosz zeneszerző a 19. és 20. század fordulójának késő romantikus zenei hagyományait képviselte, kürtre és zongorára írt karakterdarabjai pedig máig fontos részei a hangszer repertoárjának. Az Intermezzo könnyedebb, játékosabb hangvételét a Románc érzelmes, dallamközpontú világa egészíti ki.
Kortárs magyar zenemű személyes kötődéssel
Az est egyik különlegessége Tóth Péter Nocturne című kompozíciója volt. A kortárs magyar zeneszerző művét kifejezetten a Szokody Anikóval való közös muzsikálás céljára írta, így a darab megszólaltatása személyes művészi kapcsolódást is jelentett.
A nocturne, vagyis éji zene műfaja elsősorban a romantika korában vált népszerűvé, különösen Frédéric Chopin zongoraműveinek köszönhetően. A műfajra általában az elmélyült, lírai hangvétel és az éjszaka hangulatát idéző zenei kifejezés jellemző. Tóth Péter alkotása ezt a hagyományt kortárs zenei nyelven viszi tovább.
A csillagok világát idéző kompozíciók
A hangverseny címének második feléhez kapcsolódva a műsor a 20. század és a modern zene világába is betekintést engedett.
Olivier Messiaen Appel interstellaire (Csillagközi hívás) című műve a francia zeneszerző 1970-es években keletkezett, Des canyons aux étoiles… című monumentális alkotásának egyik tétele. A szólókürtre írt darab különleges hanghatásaival, szokatlan megszólaltatási módjaival és nagy dinamikai szélsőségeivel a hangszer egészen más arcát mutatja meg. Messiaen zenéjében a természet, a madárhangok, a vallásos gondolatvilág és a kozmikus távlatok egyaránt fontos szerepet kaptak.
A koncert műsorán Robert Planel Caprice című műve is szerepelt. A 20. századi francia zeneszerző és zenepedagógus darabja a kürt technikai lehetőségeit és virtuozitását helyezi előtérbe. A caprice műfajára jellemző szabadabb, játékos karakter a koncert záró szakaszának is változatos hangulatot kölcsönzött.
Nemzetközileg elismert művészek Kiskőrösön
Zempléni Szabolcs a magyar kürtművészet nemzetközileg is elismert képviselője. Már 17 évesen megnyerte a Concertino Prága Nemzetközi Kürtversenyt, majd 2005-ben első magyarként szerezte meg a müncheni ARD Nemzetközi Zenei Verseny első díját. Pályafutása során a világ számos jelentős koncerttermében fellépett, többek között a New York-i Carnegie Hallban, és olyan rangos együttesekkel muzsikált együtt, mint a Budapesti Fesztiválzenekar, a Camerata Salzburg vagy a Bambergi Szimfonikusok.
A kiskőrösi közönség számára jól ismert dr. Szokody Anikó zongoraművész nemzetközi koncerttevékenysége mellett a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának oktatója. Európa számos országán kívül az Egyesült Államokban, Ázsiában és más kontinenseken is koncertezett. Művészi tevékenységében kiemelt szerepet kap a kamarazene, a különböző hangszerek képviselőivel való együttműködés, valamint a kortárs magyar zeneművek bemutatása.
Szokody Anikó számára Kiskőrös nem csupán egy koncerthelyszín: a városhoz fűződő személyes kötődése a helyi kulturális életben vállalt szerepében is megmutatkozik.
Évek óta gazdagítják Kiskőrös zenei életét a Kamarazenei Estek
A november 6-i hangverseny a Kamarazenei Estek elnevezésű, hagyományteremtő koncertsorozat részeként valósult meg. A kezdeményezést Szokody Anikó szervezi évek óta azzal a céllal, hogy a kiskőrösi közönség rendszeresen találkozhasson magas színvonalú kamarazenei produkciókkal és hazai, valamint nemzetközi koncertéletben aktív művészekkel.
A sorozat egyik különlegessége, hogy a vidéki közönség számára is közvetlenül elérhetővé teszi azokat az előadókat és műveket, amelyekkel egyébként sokszor csak a nagyvárosok rangos hangversenytermeiben találkozhatnának a zenekedvelők.
A Kamarazenei Estek koncertjei a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával, a Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület közreműködésével valósulnak meg. A hangversenyeknek rendszeresen a Kiskőrösi SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola ad otthont, a rendezvények pedig díjmentesen látogathatók.
A szervezők a következő alkalmakra is neves előadókat várnak: a tervek szerint többek között Dratsay Ákos fuvolaművész, Kőházi Attila trombitaművész, Bihary Ferenc Jakab harsonaművész és a Kosztándi Vonósnégyes tagjai is bemutatkoznak a kiskőrösi közönségnek.
A „Románctól a csillagokig” című est ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen sokszínű zenei élményt kínálhat két hangszer találkozása, és milyen fontos szerepet töltenek be az ilyen kezdeményezések Kiskőrös kulturális életében.
Fotógaléria:
