
Különleges megemlékezést tartottak 2026. november 18-án, szerdán Kiskőrösön. Dr. Horváth József egykori járási főállatorvos munkásságának a Kiskőrösi Települési Értéktárba kerülése alkalmából emléktáblát avattak, majd tudományos és helytörténeti előadásokkal idézték fel a város két kiemelkedő orvosának életútját. A rendezvényen nemcsak a múlt értékei, hanem a modern orvostudomány legújabb kutatási eredményei is előtérbe kerültek.
A Kiskőrös Város Önkormányzata és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár által szervezett megemlékezés délelőtt 10 órakor kezdődött a Kossuth Lajos utcai szakorvosi rendelőintézetnél. Itt dr. Horváth József járási főállatorvos és dr. Vén Ferenc tüdőgyógyász főorvos tiszteletére avattak emléktáblát. Az ünnepségen dr. Suhajda János, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház főigazgatója mondott avatóbeszédet.
A program 11 órától a Petőfi Sándor Művelődési Központ kamaratermében folytatódott, ahol a hétköznap délelőtti időpont ellenére teltház fogadta az előadókat.
A rendezvény házigazdája Szabados Anna, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár igazgatója volt.

Domonyi László: Nem szabad megfeledkeznünk azokról, akik sokat tettek Kiskőrösért
A megemlékezés résztvevőit Domonyi László polgármester köszöntötte, aki hangsúlyozta: a városnak kötelessége megőrizni azoknak az embereknek az emlékét, akik munkájukkal hozzájárultak a helyi közösség fejlődéséhez.
Felidézte, hogy dr. Horváth József a második világháborús hadifogságból hazatérve fáradhatatlanul dolgozott a térség állategészségügyének fejlesztésén, míg dr. Vén Ferenc közel három évtizeden át irányította a tüdőgondozót.
A polgármester személyes gyermekkori emlékeit is megosztotta. Elmondta, hogy abban az időben az állattartás szinte minden kiskőrösi család életének része volt, így az állatbetegségek elleni védekezés létfontosságú feladatot jelentett. Köszönetet mondott a családnak, amely kezdeményezte és finanszírozta az emléktábla elkészítését.
Prof. : Kiskőrösön már évtizedekkel ezelőtt felismerték az emberi és állati egészség kapcsolatát
Az Állatorvostudományi Egyetem rektora laudációjában részletesen bemutatta dr. Horváth József életútját és tudományos munkásságát. A főállatorvos 1912-ben született, 1935-ben szerzett állatorvosi diplomát, majd 1937-ben doktorált. Kiskőrösön 1941-ben kezdte meg munkáját, amelyet a háború és a szovjet hadifogság szakított meg. Hazatérését követően, 1947-től ismét a térség állategészségügyi problémáinak megoldásán dolgozott.
Egyik legjelentősebb eredménye a szarvasmarhákat sújtó májmételykór elleni védekezés volt. A fertőzést terjesztő élősködő köztesgazdája a mocsaras területeken élő törpe iszapcsiga volt. Horváth József felismerte, hogy a betegség tartós visszaszorításához nem elegendő a fertőzött állatok kezelése, hanem a kiváltó környezeti tényezőket is meg kell szüntetni. Ennek érdekében egy mintegy hét kilométer hosszú csatorna kialakításával segítették elő a Csukás-tó környéki mocsaras területek lecsapolását.

A professzor kiemelte a szarvasmarha-gümőkór elleni küzdelmet is, amelyben Horváth József és Vén Ferenc együttműködése különösen jelentősnek bizonyult. A szarvasmarhákról emberre is átterjedő fertőzés visszaszorítása egyszerre szolgálta az állatállomány és a lakosság egészségének védelmét.
Sótonyi Péter szerint ez a szemlélet évtizedekkel megelőzte korát, és jól illeszkedik a napjainkban egyre hangsúlyosabb One Health, vagyis „Egy egészség” megközelítéshez, amely az emberek, az állatok és a környezet egészségét egységes rendszerként kezeli.
A kiskőrösi eredmények országos és nemzetközi figyelmet is kaptak: 1957-ben parazitológiai konferenciát rendeztek a városban, 1958-ban pedig egy budapesti nemzetközi tudományos tanácskozás résztvevői is megismerhették az itt végzett munkát.
A rektor kitért Horváth József 1956-os szerepvállalására is. A főállatorvost a helyi forradalmi testület élére választották, ahol a békés megoldásokat képviselte. A forradalom leverését követően meghurcoltatások érték, de erkölcsi meggyőződéséből nem engedett.
Horváth József szociológus: Egy édesapa, akinek embersége egész életre irányt mutatott
Az ünnepség egyik legmeghatóbb pillanata dr. Horváth József fiának, Horváth József szociológusnak a visszaemlékezése volt. Egészségi állapota miatt személyesen nem tudott részt venni a rendezvényen, ezért gondolatait fia, Horváth Ákos tolmácsolta a közönségnek.
A visszaemlékezésből egy olyan édesapa alakja rajzolódott ki, aki a háborús megpróbáltatások, a hadifogság és az 1956 utáni politikai üldöztetés ellenére is megőrizte emberségét, hitét és erkölcsi tartását. Fia felidézte, hogy édesapja mindössze 48 évesen, 1960 májusában hunyt el, amikor ő még középiskolás volt. Korai elvesztése egész életére meghatározó hatással volt.
A családi visszaemlékezés legfontosabb üzenete az volt, hogy a becsületesen végzett munka és az erkölcsi tartás a legnehezebb történelmi körülmények között is megőrizhető.

Prof. Dr. Horváth Tamás: Hogyan befolyásolja az éhség az egészségünket és az élettartamunkat?
A rendezvény tudományos szempontból egyik legizgalmasabb előadását prof. dr. Horváth Tamás, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának tanszékvezető professzora tartotta, aki mindkét ünnepelt orvos unokája.
A nemzetközileg elismert kutató „Az éhség pozitív hatása az életre” című előadásában több évtizedes idegtudományi kutatásainak eredményeit ismertette.
Kutatásainak középpontjában az áll, hogy az agy miként szabályozza az éhséget, a jóllakottságot és a szervezet energiafelhasználását, illetve ezek a folyamatok hogyan befolyásolják az öregedést és a krónikus betegségek kialakulását.
A professzor elmagyarázta, hogy az agy egyik ősi területe, a hipotalamusz kulcsszerepet játszik a táplálkozási magatartás szabályozásában. Az itt található idegsejtek egy része az éhségérzet kialakulásáért, más sejtcsoportok a jóllakottság jelzéséért felelősek.
Az evolúció során az emberi szervezet elsősorban az időszakos táplálékhiányhoz alkalmazkodott. Ezért az agyunk ma is arra ösztönöz bennünket, hogy lehetőség szerint energiát halmozzunk fel. A modern világban azonban, ahol a magas kalóriatartalmú élelmiszerek könnyen hozzáférhetők, ez a működés hozzájárulhat az elhízás és az anyagcsere-betegségek kialakulásához.
Horváth Tamás bemutatta azokat az állatkísérleteket is, amelyekben az éhségérzetet szabályozó idegsejtek működésének megváltoztatásával vizsgálták az élettartamot és a betegségek előfordulását.
Az eredmények arra utalnak, hogy a táplálkozás, az energia-anyagcsere és az öregedés között rendkívül összetett kapcsolat áll fenn. Egyes beavatkozások például csökkentették bizonyos daganatos betegségek előfordulását, ugyanakkor az élettartamra gyakorolt hatásuk nem minden esetben volt kedvező, és a hím, illetve nőstény kísérleti állatok között is jelentős különbségek mutatkoztak.
A professzor hangsúlyozta: a kutatási eredmények nem jelentik azt, hogy az éhezés minden körülmények között egészséges vagy meghosszabbítja az életet. A tudomány célja sokkal inkább azoknak a sejtszintű folyamatoknak a megértése, amelyek a jövőben új lehetőségeket kínálhatnak a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében.
Előadásának különleges személyes vonatkozást adott, hogy saját tudományos pályáját is nagyszülei örökségéhez kapcsolta. Mint elmondta, családjában az orvostudomány és az állatorvoslás mindig szorosan összefonódott, ami meghatározta kutatói érdeklődését is.
Emléktábla és történeti kiállítás őrzi a két orvos munkásságát
A megemlékezés részeként R. Törley Mária Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, a dr. Horváth Józsefnek emléket állító táblát jelképesen átadták Kiskőrös városának.
A résztvevők egy dokumentumokból és korabeli fényképekből összeállított kiállítást is megtekinthettek A Művelődési Központ aulájában, amely dr. Horváth József életét és munkásságát mutatta be. A tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának anyagából készült, összeállítója dr. Bellérné Horváth Cecília volt.

A rendezvény zárásaként Szabados Anna könyvtárigazgató hangsúlyozta, hogy a város múltjának, hagyományainak és kiemelkedő személyiségeinek megőrzése a könyvtár és a helyi közösség egyik fontos feladata.
A november 18-i megemlékezés egyszerre volt tisztelgés két kivételes orvos előtt és annak bemutatása, hogy a Kiskőrösön évtizedekkel ezelőtt végzett úttörő munka szellemisége a mai nemzetközi tudományos kutatásokban is tovább él.
Fotógaléria:




